Program védi az úszópalántákat

Publikálás dátuma
2018.06.11. 07:04
Az edző nem alázhatja meg a fiatalt. FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS

Új gyermekvédelmi programot dolgozott ki a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ), a szöveg már olvasható a szervezet honlapján, de részletes bemutatását csak június 19-én tervezik. A program újdonsága, hogy a versenyszerűen sportoló gyerekek és fiatalok, a szüleik és a velük foglalkozó edzők számára is magatartási kódexet tartalmaz, amely felsorolja az egymással szemben elfogadott és javasolt beszédmódot, hozzáállást és tetteket. A kódex betartatására jelzőrendszert épít ki a szövetség, másrészt az erőszak minden formájának megszüntetését külön csapat segíti a szervezetben.

Hasonló anyag összeállítására eredetileg Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség akkori elnöke kérte fel Herczog Mária szociológust 2016 tavaszán, az úszóválogatott szexuális erőszak miatt botrányba keveredett és lemondott szövetségi kapitánya, Kiss László távozása után. A gyermekjogok legismertebb hazai szakembere a napokban úgy fogalmazott lapunknak, hogy az anyagot elkészítette, de az úszó szövetségben Bienerth Gusztáv elnökké választásával a kérdés lekerült a napirendről. Amint azt Danks Emese, a MÚSZ gyermekvédelmi felelőse a Népszavának most elmondta, valójában már ebben az időben is kapcsolatban állt egymással az akkor még az ő vezetése alatt működő UNICEF Magyarország budapesti irodája és a szövetség, de a program kidolgozását csak Wladár Sándor elnökké választása után vették elő komolyan, ma pedig már ő is a MÚSZ rendszerében dolgozik.

A sportoló fiatalokkal szemben elkövetett erőszak elleni eredményes fellépésért nem sokkal a magyar botrányok után, 2017-ben az Európa Tanács is harcot indított. Pro Safe Sport nevű kezdeményezésükben is több magyar szakember vesz részt. Egyikük épp Herczog Mária, aki szerint a program képzési csomagja elkészült, reményei szerint hamarosan Magyarországra is eljut. Brüsszelben dolgozó munkatársunk, Halmai Katalin információi szerint a sportoló gyerekekkel szembeni erőszak vagy szexuális zaklatás elleni kampány idén április elején kezdődött, az UEFA és a FIFA támogatja a kezdeményezést. A felhíváshoz és a programokhoz kormányok, sportszövetségek, szervezetek, sportolók és edzők is csatlakozhatnak.

Témák
gyermekek úszás

Túl sok az áldozat

Publikálás dátuma
2018.06.11. 07:03
Az erőszak nem csak a nőket érinti. FOTÓ: Molnár Ádám.
A családon belüli erőszak áldozataiért szervezett emléksétát negyedik alkalommal tartották meg Budapesten. Kevesen csatlakoztak a szervezőkhöz.

A hatóságok szakszerűen, külföldi jó példák szerint járjanak el, ha családon belüli erőszak történik, ne az elkövető jogait, hanem az áldozat biztonságát helyezzék előtérbe – ilyen egyszerű, látszólag magától értetődő elvárásai vannak az Angyalhír Emlékséta résztvevőinek. Tegnap kora délután a Szent István-bazilika előtt demonstrálók fehér lufikat osztogattak,de feltűntek a NaNE Egyesület piros bábui is, amelyek egy-egy női áldozatnak állítanak emléket.

A rendezvényt Seres Barbara kezdeményezte, akinek fiát, a hathónapos Ádámot 2015. január 17-én a bántalmazó apja ledobta a negyedik emeleti körfolyosóról. A szervezők hangsúlyozták: a gyilkosságot megelőzően Barbara és édesanyja több alkalommal a hatósághoz fordult, de érdemi segítség nem érkezett. Az érintett hatóságoknál nem indult vizsgálat, az ügynek a mai napig nincs felelőse. A magyar áldozatvédelmi rendszer nem garantálja, hogy ne fordulhasson elő bármikor hasonló, megelőzhető tragédia.

„Hány áldozat kell még? Követeljük az isztambuli egyezmény ratifikációját és betartását!” – állt a Nőkért Egyesület molinóján. A külföldi jó példákat ugyanis az Európa Tanács áldozatvédelmi dokumentuma, a Magyarország által már aláírt, de még nem kihirdetett isztambuli egyezmény tartalmazza.

El nem tudjátok képzelni, milyen bátorság kell ahhoz, hogy a nők kiálljanak, és elmeséljék a velük történteket egy olyan országban, ahol még mindig az áldozatok szavát kérdőjelezik meg – hangsúlyozta Jaksity Kata televíziós műsorvezető. Pintér Marianna „erőszaktúlélő” kijelentette: Magyarországon ma legálisan lehet szexuális bántalmazást elkövetni, mert vannak ugyan törvényeink, de nem megfelelőek, és még azokat sem tartják be.

A rendezvényen többek között kollégánk, Csepelyi Adrienn is felszólalt: ezúttal nem újságíróként, hanem egy korábbi párkapcsolatában elszenvedett erőszak áldozataként mondott beszédet. Utolsó hozzászólóként Seres Barbara, akinek gyermeke most lenne négyéves, arra biztatta a jelenlévőket: „Mutassuk meg, hogy létezünk és van kiút!”

A demonstrálók a bazilikától az Andrássy úton át a Hősök terére indultak. „Az erőszakra nincs mentség!”, „A hallgatás is erőszak!” – skandálták. Az 50-60 felvonulóhoz mintegy húsz motoros is csatlakozott, a Szelíd Motorosok a Zaklatások Ellen nevű csoport tagjai.

Ahol a politikusnak semmi keresnivalója
A megszokottnál jóval hosszabb ideig, egy hónapon át tart a Budapest Pride programsorozat. A fesztivált Árvai Péter, a Prezi vezérigazgatója nyitotta meg pénteken este. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy egyre több cég áll ki az LMBTQ emberek ügye mellett. Enyedi Ildikó filmrendező szerint ismét ott ágálnak a politikusok és általuk felheccelt emberek, ahol semmi keresnivalójuk: embertársaik hálószobájában, legintimebb döntéseiben. A hagyományos felvonulást július 7-én rendezik.

Szerző
Témák
család erőszak

Lassan halad a takarítás

Publikálás dátuma
2018.06.11. 07:01
Ezer forintért tépi le az önkormányzat az utcán hagyott pártanyagokat. FOTÓ: Draskovics Ádám
Egy hónappal a határidő után is képviselőjelöltek portréi virítanak az utak mentén az ország több pontján, az önkormányzatok egy része sem tudta még leszedni a pártanyagokat.

A mai napig szinte minden városban láthatjuk az áprilisi választás kissé megtépázott nyomait, bár a választási törvény szerint május 8-án járt le a határideje annak, hogy az országgyűlési választáson indult jelöltek, pártok eltávolítsák a kampány időszakában a közterületeken elhelyezett plakátjaikat. Ha az adott párt ezt nem tette meg, az önkormányzatok a határidő lejárta után maguk is eltávolíthatják a plakátokat, és ennek a munkának a költségét kiszámlázhatják az érintett tömörülésnek. Június elsején az összes hazai megyeszékhelynek, valamint a fővárosnak elküldtük a kérdéseinket, hogy az adott városban melyik pártnak, mennyi plakátja maradt kint, illetve mekkora költséget számláztak ki az eltávolításokért. Budapest és a 18 megyeszékhely közül összesen nyolcan válaszoltak lapunknak. A tájékoztatások alapján Hajdú-Bihar, Somogy és Veszprém megye kivételével a pártok betartották a törvényt, sőt a Fidesz kínosan figyelt arra, hogy a határidő után egyetlen hirdetményt se hagyjon közterületen.

Debrecenben június 4-én kezdődtek meg a plakát, illetve matricaeltávolítási munkák. A megyeszékhely önkormányzata lapunknak küldött válaszában kiemeli, hogy a Fidesz itt különösen figyelt a törvény betartására, egyetlen plakátot sem hagytak a határidő lejárta után Kósa Lajos városában. A legtöbb választási hirdetményt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) hagyta ott a közterületeken, összesen 913 darabot. Az MSZP 271, a Jobbik 210, a DK 66, az LMP 61, az Együtt pedig plakátot "felejtett" kint Hajdú-Bihar megye székhelyén.

- A határidő lejárta után a Lehet Más a Politika jelölő szervezet 10 népszerűsítő plakátját távolítottunk el, mellyel kapcsolatban a felmerült költség 9984 forint plusz áfa volt. Ennek számlázása jelenleg folyamatban van - válaszolta a Népszavának a kaposvári országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda.

Veszprémben összesen 147 darab plakát maradt kint az utak mentén, az eltávolítás alatt készített fényképek feldolgozása, pártokhoz rendezése folyamatban van. Győrnek „az esetlegesen szabálytalanul elhelyezett és el nem távolított plakátokról nem áll rendelkezésére információ, ezzel kapcsolatos megkeresés, panasz, bejelentés nem érkezett”. Kecskeméten és Békéscsabán is hasonló a helyzet, a városok helyi választási irodájának tájékoztatása szerint: "a tapasztalatok szerint a jelölő szervezetek túlnyomó többsége határidőben eltávolította a választási plakátokat." Egerben szintén minden rendben, a város aljegyzője, Bánhidy Péter lapunknak azt mondta, nem maradtak kint a határidő után plakátok.

Szombathelyen és a fővárosban a közterület-felügyelet most vizsgálja, méri fel a helyzetet, Budapesttől azt a tippet kaptuk, hogy próbálkozzunk a kérdéseinkkel egy hónap múlva.

Szerző