Minősített többséget akarnak az EU-ban

Publikálás dátuma
2018.06.11 11:18
Johannes Hahn. Fotó: THIERRY ROGE / BELGA MAG / BELGA
Fotó: /

Johannes Hahn szomszédsági politikáért, illetve az Európai Unió bővítéséért felelős uniós biztos azt közölte, hogy az EU-nál minősített többségre lenne szükség a külpolitikát érintő kérdéseket illetően, máskülönben az Unió sosem válik globális tényezővé. Ezt az osztrák televízió egyik vitaműsorában nyilatkozta. Az Európai Bizottság ősszel foglalkozik majd az erre vonatkozó előterjesztéssel.

Legutóbb Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot, hogy véget kell venni annak a gyakorlatnak, amely szerint az egyes kérdésekben minden tagállam jóváhagyása szükséges. Utalt arra, így egyre nehezebb lenne rendkívül fontos kérdésekben egységes irányvonalat találni. Példaként említette a migráció témakörét.

Szerző
2018.06.11 11:18

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17

Vietnamban találkozhat Trump és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:17

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Valószínűleg Hanoiban egyeztetnek, de Da Nang és Ho Si Minh városa is a lehetséges helyszínek között van.
Vietnamban találkozhat majd Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – írja az erről szóló terveket jól ismerő források alapján a Bloomberg. Az egyeztetésre valószínűleg a fővárosban, Hanoiban kerül majd sor, de Da Nang és Ho Si Minh városa is szóba került. A találkozót februárban tartják. Korábban az amerikai elnöki hivatal szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte, hogy a csúcstalálkozón a felek célja az észak-koreai atomprogram megvitatása, illetve e program felszámolása lesz. Trump És Kim Dszong első csúcstalálkozóját még tavaly júniusban, Szingapúrban tartották. Ekkor megegyeztek abban, hogy együttes erővel dolgoznak majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, e megegyezés konkrétumairól azonban nem kerültek nyilvánosságra részletek.
2019.01.20 17:17