Macron szívességei a jobboldalnak

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:32
RÉMÜLET - Drámai azoknak a menekülteknek az állapota, akiket az SOS Mediterranee aktivistái mentettek meg FOTÓ: SOS MEDITERRANE
Fotó: /
Egyre többen vádolják Emmanuel Macron elnököt azzal, hogy mindinkább jobbra tolódik, és ő is kiaknázza a menekültkérdést.

Az egész világot bejárták a képek, amint Maliból érkezett Mamoudou Gassama két hete halált megvető bátorsággal mentett meg egy gyermeket, aki kint ragadt az ablakpárkányon. A videóra több millióan klikkeltek. A 22 éves fiatalembert nemzeti hősként ünnepelték Franciaországban. Merészségét busásan meg is jutalmazta a francia köztársasági elnök: Macron gondoskodott arról, hogy elképesztő gyorsasággal megkapja a francia állampolgárságot. Hogy mennyire lenyűgözte az államfőt a fiatalember hőstette, az is jelzi: személyesen fogadta az Elysée-palotában, s biztosította továbbá arról is, hogy állást kap majd a francia tűzoltóságnál. Aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a Maliból származó férfiú kivételes történetéből mozifilm lesz majd.

Feszültség az elnök pártjában
A jobboldalnak kedvező törvény azonban Macron saját pártjában, az En Marche-ban sem talált kedvező visszhangra. Már az is sokatmondó, hogy rekord hosszúságú, 24 órás vita előzte meg a végszavazást, s az államfő politikai mozgalmának összesen 17 képviselője maradt távol a voksolástól. Embertelennek tartották a szöveget, s nem akarták hozzá a nevüket adni. A pártvezetés mindent elkövetett az elhajlók ellen, s a mozgalomból való kizárással fenyegették meg azokat, akik a nem gombot merészelik megnyomni. Végül egyvalaki mert nemmel szavazni, ő be is jelentette az En Marche-ból való kilépését.

Csakhogy sokan nem akarnak hinni a saját szemüknek, s inkább a hajmeresztő összeesküvés-elméletek hozzák lázba őket. Jobb- és szélsőjobboldali portálokon is megjelent az a feltételezés, amely szerint az egész mentőakció nem is volt valód, egyszerűen csak megrendezték. Gassama így akart francia útlevélhez jutni – írták a „mintentudók”. Nehezen képzelhető el, hogy bármi is igaz lenne ebből, hiszen a fiatalember nem is ismerte a családot, az pedig végképp kizárható, hogy a szülők vállalják az életveszélyt kisgyermekük számára csak azért, hogy egy ismeretlen francia dokumentumokra tegyen szert. Ugyanakkor azt már a történelem is megmutatta, hogy az emberek előszeretettel elhiszik az álhíreket még akkor is, ha azokat pillanatok alatt meg lehet cáfolni.

Emmanuel Macronnal kapcsolatban egyre erősebb a vita, melyik oldalon is áll. A választási kampányban centristaként lépett fel, akit megvetett a szélsőjobb, ám akivel a Jean-Luc Mélenchon által fémjelzett radikális baloldal sem volt elégedett. Az ultrajobboldaliak attól tartottak, hogy Macron tömegesen engedi be a menekülteket, a baloldaliak viszont kevesellték mindazt, amit a bevándorlóknak ígért.

Az eltelt egy év alatt a francia köztársasági elnök, menekültpolitikája alapján legalábbis, sokkal inkább nevezhető jobboldalinak, mintsem baloldalinak. A „Menedékjog és migráció” című, néhány héttel ezelőtt elfogadott törvénycsomagjával elsősorban az volt a cél, hogy elrettentsék a bevándorlókat attól: Franciaország felé vegyék az irányt.

Párizsban óta nem hoznak létre kellő számú menekültszállást, aminek drámai következményei vannak. A fővárosban jött létre az a nemrégiben lebontott sátorváros, ahol egészen elképesztő állapotok uralkodtak. Múlt héten emiatt mintegy 2500 ember veszítette el ideiglenes, s az életre egyébként teljesen méltatlan lakhelyét. A menekülteket ezért ideiglenes otthonokban, például sportcsarnokokban helyezték el. 2015 óta összesen 37 ilyen tábort számoltak fel országszerte, de újak és újak jönnek létre.

Anne Hidalgo párizsi polgármester azzal vádolja a kormányt, hogy szörnyű állapotokat teremt, nem gondoskodik ivóvízről és wc-ről a menekültek számára. A kabinet viszont visszadobta a labdát, szerinte a polgármesteri hivatal a felelős az áldatlan állapotokért.

A franciák többsége azonban inkább egykedvűen szemléli, milyen állapotok uralkodnak ezekben a táborokban. Olyannyira, hogy még a saját életét kockáztató Gassama is védekezésre kényszerült. Folyamatos támadások érik Cédric Herrou-t is, aki Nizza mellett, a francia olasz határnál évek óta fogad be menekülteket saját parasztházának udvarán. Mint a Die Zeit megírta, a napokban több lapban tett közzé felhívást, amelyben kifejtette, mindenkinek joga van ahhoz, hogy segítsen a bajba kerültek számára. A dokumentumot 123 sztár írta alá, köztük Juliette Binoche világhírű színésznő, a korábbi francia labdarúgó válogatott, Lilian Thuram, vagy az író, Fred Vargas.

Herrou rangos kitüntetést kapott Grenoble városától, s sokan elismerik jótékonysági akcióiért. A jobboldali radikálisok szerint azonban illegális, amit csinál, ezért szerintük börtönbüntetéssel kellene sújtani. A rendőrség – a jobboldali radikális dél-franciaországi prefektus utasítására – már tucatnyi alkalommal fésülte át kúriáját azzal a céllal, hogy bizonyítsák: törvénytelen ott tartózkodásra ad lehetőséget. Már több alkalommal állították bíróság elé.

Macron a választási kampányban még azt közölte, az emberség és a keménység nem zárja ki egymást. Az említett új törvény azonban nem igazán nevezhető humánusnak. Előírja például, hogy a menekülteket 90 napig tarthatják a táborokban, ezen idő alatt előkészítik az országból való kiutasításukat. Gyakran teljes csalások tengődnek a siralmas állapotú táborokban, ami miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága is figyelmeztette már Párizst. A jogszabály alapján hamarabb utasíthatják ki azokat, akik menekültkérelmét elutasították. Gérard Collomb belügyminiszter azzal indokolta a törvény elfogadásának szükségességét, hogy a közvélemény nem támogatja új menekültek felvételét.

Macron mindeddig azt az ígéretét sem tudta teljesíteni, hogy jobban integrálják a társadalomba a menekülteket. Bár az új törvény előírja, hogy a bevándorlók az eddigi 200 helyett 400 francia nyelvórát kell teljesíteniük, s az álláskeresésnél is több segítséget kapnak, arról egy sor sincs a jogszabályban, miként legyen tető a fejük felett.

Dráma a Földközi-tengeren

Megoldódni látszik az Aquarius nevű hajó földközi-tengeri kálváriája, miután a spanyol kormány bejelentette, felveszi a fedélzetén tengődő menekülteket. Olaszország és Málta előzőleg egymásra mutogatott, egyikük sem volt hajlandó felvenni a 629 menekültet. Joseph Muscat máltai miniszterelnök Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje során kifejtette, hazája „teljes mértékig tartja magát a nemzetközi kötelezettségeihez”, s ezért nem engedi kikötőjébe a hajót. Utalt arra, a menekülteket líbiai felségvizeken vették fel, ezért a máltai kormány nem illetékes az ügyben. Az új római kormány viszont azzal vádolja La Vallettát, hogy nem a nemzetközi szerződések szerint cselekszik. Lapértesülések szerint Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke azzal fenyegetőzött, hogy ha Málta nem veszi fel a menekülteket, hazája lezárja kikötőit. A 629 menekültet szombaton vették fel az SOS Mediterranee segélyszervezet munkatársai.



lásd még: Nem az Aquarius az utolsó, tengeren veszteglő hajó

2018.06.12 07:32

Tigrisvágóhidat találtak Prágában – Nyúzták és megfőzték az állatokat

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:01
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bai kelin
Egy cseh-vietnámi bűnbanda áll a háttérben, a térségben több hasonló hely is lehet.
Tigriseket, oroszlánokat és pumákat tartottak, vágtak le, nyúztak és főztek meg Prágában, egy ház melletti istállóban – derül ki a Guardian cikkéből. Pavla Rihova környezetvédelmi nyomozó azt mondta: 25 éve dolgozik a szakmában, de még nem látott ilyen szörnyűséget.
„Egy régi, áram nélküli fagyasztó, tele nyers hússal és tetemekkel, két évig az udvaron. Teljesen hihetetlen”
– fogalmazott.
A helyszínen egy friss tigristetemet is találtak: az állatot a nyakán lőtték meg, hogy ne sérüljön annyira a bundája. Csontok, fogak és karmok is voltak az épületben. A rajtaütés a cseh rendőrség, a vámhatóság és a környezetvédelmi felügyelőség öt éven át tartó munkájának az eredménye volt, a vágóhidat egy cseh-vietnámi bűnbanda működtette. Úgy vélik, több hasonló hely is lehet a térségben.
2018.11.21 11:01

Százéves vita újratöltve

Publikálás dátuma
2018.11.21 11:00

Fotó: MTI/EPA/ ROBERT GHEMENT
A magyarországi románok minden képviselője cáfolta ugyan, hogy bárki is megtiltotta volna a román tanároknak, hogy részt vegyenek egy román ünnepségen, ám a budapesti kormányt vádoló bukaresti politikus, Eugen Tomac kitart álláspontja mellett.
A magyarországi román tanároknak megtiltották, hogy részt vegyenek a szombati gyulai román centenáriumi ünnepségen - állította vasárnap Gyulafehérváron Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. A román ellenzéki politikus kemény hangú Facebook-bejegyzésben is írt a történtekről, többek között azt is állítva, hogy Magyarország a nemzetiségi elnyomás mintapéldánya. „Saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen, amikor egy szomszéd ország primitív románellenes politikát folytat” mondta a román politikus, jelezve, hogy kérni fogja a bukaresti külügyminisztériumot, "reagáljon a magyar kormány ezen elítélendő cselekedetére". Nagy port kavaró állítását azonnal cáfolta Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője, valamint Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Mindkét tisztségviselő állította, semmiféle tiltást nem kaptak, a tanárok távolmaradásának okait nem ismerik. „Nem lep meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőjének, Juhász Tibornak a nyilatkozata, nem is számítottam másra"- reagált a Népszava megkeresésére Eugen Tomac. A bukaresti román pártelnök, parlamenti képviselő leszögezte, a helyi román közösség tagjaitól származik az információja és anélkül, hogy bárkit megnevezne, bajba sodorva őt, kitart azon álláspontja mellett, hogy igenis létezett tiltás, ami a budapesti magyar kormánytól érkezett: „Mással nem is lehet logikusan megmagyarázni, hogy miért ne jelent volna meg egyetlen olyan tanár sem, akinek kitüntetést kívántunk átadni az ünnepség keretében annak elismeréseképpen, hogy munkájukkal hozzájárulnak a román identitás megőrzéséhez Magyarországon. Megmondták nekik, hogy ha részt vesznek a rendezvényen, akkor számolniuk kell a következményekkel”. Tomac hangsúlyozta, nagyon jól ismeri a magyarországi román közösség helyzetét, belső vitáit is, ennek ellenére „sokkolták” a történtek. (A politikus a képviselőházban a határon túli románok bizottságát vezeti, korábban a Határon Túli Románok Hivatalának első embere volt.) Elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az Orbán-kormány a marosvásárhelyi római katolikus magyar gimnázium bezárása kapcsán határozatlan időre felfüggesztette Románia OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-tagságának támogatását, addig a magyarországi tanároknak egy román ünnepségen való részvételt is megtiltja. Kérdésünkre, hogy miért tenné ezt Budapest, Tomac emlékeztetett: a magyar külügy megtiltotta diplomatáinak is, hogy részt vegyenek a román külképviseletek december elseji nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásain, a mostani tiltás is ennek a vonulatnak a része. A bukaresti külügyminisztériumhoz benyújtotta folyamodványát az ügyben, választ egyelőre nem kapott.  Megkerestük Kreszta Trajánt, a magyar országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, aki szerint „valaki szándékosan” próbálja egymásnak ugrasztani a két országot és két nemzetet. Hogy ki ez a valaki, ki vezette félre a bukaresti politikust, nem tudja. Kreszta hangsúlyozta: nincs tudomása kormányzati tiltásról, de azt sem tudja, miért maradtak távol a román tanárok a centenáriumi rendezvényről. Ő sem vett részt, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy meg sem hívták, mondta a magyarországi románok parlamenti szószólója. A gyulai ünnepséget a bukaresti határon túli románok minisztériumának alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet szervezte, a honlapján közzétett előzetes hír szerint a Magyarországon román nyelven megjelenő Foaia Românească szerkesztőségével közösen. A magyarországi román lap kritikusan viszonyul a korábban Kreszta, jelenleg Juhász vezette román önkormányzathoz. Főszerkesztője, Jova Éva azonban cáfolta, hogy társszervezők lettek volna, mint fogalmazott, szerkesztőségük pusztán „technikai partner volt abban, hogy a romániai képviselők indokolni tudják magyarországi útjukat. Innen addig, ami megjelent a romániai sajtóban, igen hosszú az út”. A főszerkesztő elmondta, ő maga betegség miatt nem vett részt az ünnepségen, amelynek egyetlen szervezője a bukaresti Hurmuzachi Központ volt, és nincs tudomása arról, hogy bárki megtiltotta volna a román tanároknak vagy a magyarországi román közösség bármely tagjának a részvételt. „Az eseményt rosszul szervezték meg, de még rosszabbul sült el az, ahogyan ennek felelősségét másokra próbálják hárítani” állítja a gyulai román újságíró kolléga.  

Nincs új a nap alatt

A gyulai konferenciát november 17-én szervezték az Erkel szállóban „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” címmel. Románia nemzeti ünnepe december elseje az 1918-as román nemzetgyűlés évfordulója, amelyen az erdélyi románok kimondták egyesülési szándékukat Romániával. Az Erdéllyel bővült szomszédos ország 2018-ban centenáriumát ünnepelte. December elseje évek óta magyar-román diplomáciai vihart is kavar. 

Diplomáciai támasz

Hogy lesz-e az ügynek további diplomáciai fejleménye, az igencsak kérdéses, hiszen a múlt héten Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megígérte román kollégájának, hogy Magyarország nem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a román jogállamiságot is vizsgálja és az Európai Bizottság bírálja a román igazságügyi törvények módosítását. 

2018.11.21 11:00
Frissítve: 2018.11.21 11:00