Macron szívességei a jobboldalnak

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:32
RÉMÜLET - Drámai azoknak a menekülteknek az állapota, akiket az SOS Mediterranee aktivistái mentettek meg FOTÓ: SOS MEDITERRANE
Fotó: /
Egyre többen vádolják Emmanuel Macron elnököt azzal, hogy mindinkább jobbra tolódik, és ő is kiaknázza a menekültkérdést.

Az egész világot bejárták a képek, amint Maliból érkezett Mamoudou Gassama két hete halált megvető bátorsággal mentett meg egy gyermeket, aki kint ragadt az ablakpárkányon. A videóra több millióan klikkeltek. A 22 éves fiatalembert nemzeti hősként ünnepelték Franciaországban. Merészségét busásan meg is jutalmazta a francia köztársasági elnök: Macron gondoskodott arról, hogy elképesztő gyorsasággal megkapja a francia állampolgárságot. Hogy mennyire lenyűgözte az államfőt a fiatalember hőstette, az is jelzi: személyesen fogadta az Elysée-palotában, s biztosította továbbá arról is, hogy állást kap majd a francia tűzoltóságnál. Aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a Maliból származó férfiú kivételes történetéből mozifilm lesz majd.

Feszültség az elnök pártjában
A jobboldalnak kedvező törvény azonban Macron saját pártjában, az En Marche-ban sem talált kedvező visszhangra. Már az is sokatmondó, hogy rekord hosszúságú, 24 órás vita előzte meg a végszavazást, s az államfő politikai mozgalmának összesen 17 képviselője maradt távol a voksolástól. Embertelennek tartották a szöveget, s nem akarták hozzá a nevüket adni. A pártvezetés mindent elkövetett az elhajlók ellen, s a mozgalomból való kizárással fenyegették meg azokat, akik a nem gombot merészelik megnyomni. Végül egyvalaki mert nemmel szavazni, ő be is jelentette az En Marche-ból való kilépését.

Csakhogy sokan nem akarnak hinni a saját szemüknek, s inkább a hajmeresztő összeesküvés-elméletek hozzák lázba őket. Jobb- és szélsőjobboldali portálokon is megjelent az a feltételezés, amely szerint az egész mentőakció nem is volt valód, egyszerűen csak megrendezték. Gassama így akart francia útlevélhez jutni – írták a „mintentudók”. Nehezen képzelhető el, hogy bármi is igaz lenne ebből, hiszen a fiatalember nem is ismerte a családot, az pedig végképp kizárható, hogy a szülők vállalják az életveszélyt kisgyermekük számára csak azért, hogy egy ismeretlen francia dokumentumokra tegyen szert. Ugyanakkor azt már a történelem is megmutatta, hogy az emberek előszeretettel elhiszik az álhíreket még akkor is, ha azokat pillanatok alatt meg lehet cáfolni.

Emmanuel Macronnal kapcsolatban egyre erősebb a vita, melyik oldalon is áll. A választási kampányban centristaként lépett fel, akit megvetett a szélsőjobb, ám akivel a Jean-Luc Mélenchon által fémjelzett radikális baloldal sem volt elégedett. Az ultrajobboldaliak attól tartottak, hogy Macron tömegesen engedi be a menekülteket, a baloldaliak viszont kevesellték mindazt, amit a bevándorlóknak ígért.

Az eltelt egy év alatt a francia köztársasági elnök, menekültpolitikája alapján legalábbis, sokkal inkább nevezhető jobboldalinak, mintsem baloldalinak. A „Menedékjog és migráció” című, néhány héttel ezelőtt elfogadott törvénycsomagjával elsősorban az volt a cél, hogy elrettentsék a bevándorlókat attól: Franciaország felé vegyék az irányt.

Párizsban óta nem hoznak létre kellő számú menekültszállást, aminek drámai következményei vannak. A fővárosban jött létre az a nemrégiben lebontott sátorváros, ahol egészen elképesztő állapotok uralkodtak. Múlt héten emiatt mintegy 2500 ember veszítette el ideiglenes, s az életre egyébként teljesen méltatlan lakhelyét. A menekülteket ezért ideiglenes otthonokban, például sportcsarnokokban helyezték el. 2015 óta összesen 37 ilyen tábort számoltak fel országszerte, de újak és újak jönnek létre.

Anne Hidalgo párizsi polgármester azzal vádolja a kormányt, hogy szörnyű állapotokat teremt, nem gondoskodik ivóvízről és wc-ről a menekültek számára. A kabinet viszont visszadobta a labdát, szerinte a polgármesteri hivatal a felelős az áldatlan állapotokért.

A franciák többsége azonban inkább egykedvűen szemléli, milyen állapotok uralkodnak ezekben a táborokban. Olyannyira, hogy még a saját életét kockáztató Gassama is védekezésre kényszerült. Folyamatos támadások érik Cédric Herrou-t is, aki Nizza mellett, a francia olasz határnál évek óta fogad be menekülteket saját parasztházának udvarán. Mint a Die Zeit megírta, a napokban több lapban tett közzé felhívást, amelyben kifejtette, mindenkinek joga van ahhoz, hogy segítsen a bajba kerültek számára. A dokumentumot 123 sztár írta alá, köztük Juliette Binoche világhírű színésznő, a korábbi francia labdarúgó válogatott, Lilian Thuram, vagy az író, Fred Vargas.

Herrou rangos kitüntetést kapott Grenoble városától, s sokan elismerik jótékonysági akcióiért. A jobboldali radikálisok szerint azonban illegális, amit csinál, ezért szerintük börtönbüntetéssel kellene sújtani. A rendőrség – a jobboldali radikális dél-franciaországi prefektus utasítására – már tucatnyi alkalommal fésülte át kúriáját azzal a céllal, hogy bizonyítsák: törvénytelen ott tartózkodásra ad lehetőséget. Már több alkalommal állították bíróság elé.

Macron a választási kampányban még azt közölte, az emberség és a keménység nem zárja ki egymást. Az említett új törvény azonban nem igazán nevezhető humánusnak. Előírja például, hogy a menekülteket 90 napig tarthatják a táborokban, ezen idő alatt előkészítik az országból való kiutasításukat. Gyakran teljes csalások tengődnek a siralmas állapotú táborokban, ami miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága is figyelmeztette már Párizst. A jogszabály alapján hamarabb utasíthatják ki azokat, akik menekültkérelmét elutasították. Gérard Collomb belügyminiszter azzal indokolta a törvény elfogadásának szükségességét, hogy a közvélemény nem támogatja új menekültek felvételét.

Macron mindeddig azt az ígéretét sem tudta teljesíteni, hogy jobban integrálják a társadalomba a menekülteket. Bár az új törvény előírja, hogy a bevándorlók az eddigi 200 helyett 400 francia nyelvórát kell teljesíteniük, s az álláskeresésnél is több segítséget kapnak, arról egy sor sincs a jogszabályban, miként legyen tető a fejük felett.

Dráma a Földközi-tengeren

Megoldódni látszik az Aquarius nevű hajó földközi-tengeri kálváriája, miután a spanyol kormány bejelentette, felveszi a fedélzetén tengődő menekülteket. Olaszország és Málta előzőleg egymásra mutogatott, egyikük sem volt hajlandó felvenni a 629 menekültet. Joseph Muscat máltai miniszterelnök Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje során kifejtette, hazája „teljes mértékig tartja magát a nemzetközi kötelezettségeihez”, s ezért nem engedi kikötőjébe a hajót. Utalt arra, a menekülteket líbiai felségvizeken vették fel, ezért a máltai kormány nem illetékes az ügyben. Az új római kormány viszont azzal vádolja La Vallettát, hogy nem a nemzetközi szerződések szerint cselekszik. Lapértesülések szerint Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke azzal fenyegetőzött, hogy ha Málta nem veszi fel a menekülteket, hazája lezárja kikötőit. A 629 menekültet szombaton vették fel az SOS Mediterranee segélyszervezet munkatársai.



lásd még: Nem az Aquarius az utolsó, tengeren veszteglő hajó

2018.06.12 07:32

A kanadai légierő járőrözik Romániában

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:36
Kanadai F-18-as vadászrepülő - illusztráció.
Fotó: AFP/ MIRCEA ROSCA
A kanadai légierő öt CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépe vesz részt szeptembertől decemberig a NATO légterének sértetlenségét garantáló megerősített járőrszolgálatban Romániában - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz. "Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja" - idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.
A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.
Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen "képlékeny helyzetű térségként" jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg - Ukrajna és Georgia bevonásával - a térség biztonsági helyzetét.
Szerző
2018.08.17 11:36

Török válság - Berlin is aggódik

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:00

Fotó: Anadolu Agency/AFP/ Abdulhamid Hosbas
Az utóbbi két évben igen feszült volt Németország és Törökország viszonya. A németek azonban nem kárörömmel figyelik a törökországi valutaválságot.
Németországból bírálatokat lehetett hallani annak kapcsán, hogy Donald Trump a duplájára emelte a török acélra kirótt importvámokat. Sokatmondó az is, hogy Angela Merkel telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogannal, s nemcsak arról állapodtak meg, hogy a kancellár szeptember 28-án fogadja a török államfőt, hanem arról is, hogy előtte a két ország pénzügy- és gazdasági miniszterei is tárgyalnak. Merkel hétfőn aggodalmának adott hangot a török helyzet miatt, s utalt arra, hogy hazája is egy stabil Törökországban érdekelt. A német tőzsdeindex, a DAX is érzékenyen reagál a törökországi folyamatokra: a július eleji szintre süllyedt vissza. Berlin Ankarával kapcsolatos érzékenységének elsődlegesen mégsem gazdasági vagy pénzügyi, inkább politikai okai vannak. Németország számára a 2016 márciusában megkötött menekültügyi megállapodás miatt fontos partner Ankara. Az sem elhanyagolható, hogy Németországban 2,8 millió török gyökerekkel rendelkező ember él, akik ma is ezer szállal kötődnek az anyaországhoz. Ezzel a legjelentősebb bevándorló nemzetiségről van szó. A lengyelek száma csak 2,1 millió, az orosz gyökerűeké 1,4 millió, s talán némi meglepetésre a kazah közösség a negyedik legnagyobb 1,2 millió fővel. A románok és az olaszok számát egyaránt 900 ezerre becsülik. A német statisztikai hivatal augusztus elején közzétett adatai szerint a németországi törökök mintegy fele már itt született, így nem is számítanak bevándorlóknak. Ez viszonylag nagy arány, hiszen a lengyelek, vagy az oroszok esetében ez mindössze 20 százalék. A németországi törökök különösen figyelik a szülőhazájukban zajló eseményeket, s igen érzékenyek arra, hogy a német szövetségi kormány miként kezeli a helyzetet. A korábbi törökországi választások is megmutatták, hogy a németországi törökök, bár egy más világban élnek, bizonyos tekintetben Ankarához lojálisak. A júniusi török parlamenti választáson 65 százalékuk voksolt Recep Tayyip Erdogan elnök pártjára, az AKP-re, amely Törökországban alig kapott többet 40 százaléknál. Igaz, a korábbi választásokon az AKP szintén a kétharmadot súrolta a németországi törökök körében. Egyes vélemények szerint ezt az otthon maradtak iránti félelemből teszik, ám az is lehet, hogy kirekesztettnek érzik magukat Németországban, s emiatt kötődnek annyira Erdoganhoz és politikai tömörüléséhez. A németországi törökök Ankara bírálatát magukra veszik, mintha őket sértették volna meg – írja a Die Welt –, még akkor is, ha az adott személy már Németországban nőtt fel és ott is szocializálódott. Különösen rossz néven veszik az olyan kijelentéseket, amelyek szerint Törökország nem tartozik Európához. A német-török kereskedelmi viszony hagy még némi kívánnivalót maga után, hiszen Németország összes exportjának mindössze 1,7 százaléka irányul Törökországba. Ugyanakkor a politikai kapcsolatok az említett okok miatt  nagyon is jelentősek. Erdogan számára azért is különösen fontos a németországi török közösség, mert egy 2012-es felmérés szerint évi mintegy egymilliárd eurót küldenek haza. Annyira azonban ők is pragmatikusak, ha látják, mekkora a baj hazájukban, akkor többször is meggondolják, mennyi pénzzel segítsék az otthoniakat, beváltsák-e lírára az eurójukat. Erdogannak aggasztó lenne, ha a németországi és más uniós országokban élő törökök kevesebb valutát utalnának haza. A külföldi beruházások már eddig is komolyan visszaestek. Míg a 2007-es rekordévben 22 milliárd dollárnyi volt ez az összeg, 2017-ben már a felére esett vissza, s a válság miatt idén további csökkenés várható. Ez pedig olyan folyamatokat indít el, amelyekből nehéz lesz kikecmeregni. Ha menekül a külföldi tőke, nő a folyó fizetési mérleg hiánya, csökken a devizatartalék, ez pedig a líra újabb leértékelését vonhatja maga után. Mint a Spiegel írja, Németország segíthet Törökországnak, de azzal a feltétellel, hogy javítson az emberi jogok helyzetén. Ankara esetleges csődje tehát elsősorban nem kereskedelmi okok miatt lenne aggasztó fordulat Németország számára, hanem azért, mert senki sem tudja megjósolni, milyen hatással lenne a legrosszabb forgatókönyv a török közösségre.
1 milliárd eurót küldenek haza a törökök minden évben Ha Németországban bírálják Ankarát, ezt az ott élő törökök úgy veszik, mintha őket sértették volna meg

Katar stabilizál

A török pénzügyminiszter tegnap délután magyarázta el a befektetőknek világszerte a török gazdasági vezetés álláspontját a helyzetről és a kilátásokról. Közben a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szóvivője azt közölte, továbbra sincs jele annak, hogy Törökország tőlük kérne pénzügyi segítséget. Ez korábban már a török államfő is kizárta, ráadásul Erdogan meg is állapodott a katari emírrel egy 15 milliárd dolláros gazdasági (befektetési) és pénzügyi (bankrendszeri) stabilizáló csomagról. 

2018.08.17 11:00
Frissítve: 2018.08.17 11:00