Drágább lesz a pontos csomag

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:26
VÁLTOZÁS Egyre több kereskedő vezet be utánvétdíjat FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Drágulás jön a csomagkézbesítésben: külön kell fizetni ezután, ha tudni akarjuk, pontosan mikor csenget majd a futár.

Folytatódott a tavaly év végén elindult áremelési hullám az év első negyedévében a logisztikai szektorban, és várhatóan az év hátralévő részében is lesznek majd emelések a csomagkézbesítés díjában. A drágulást a vásárlók eddig csak kevéssé érzékelhették. Ez a jövőben valószínűleg változni fog, de a webáruházak továbbra sem feltétlenül hárítják majd át teljes egészében a növekvő költségeket a vásárlókra.

Az elmúlt félévben a nagyobb logisztikai cégek 5-10, a kisebbek 10 százalék feletti mértékben emelték szolgáltatásaik díját, de volt olyan futárszolgálat is, amely 40 százalékkal drágított. Ezt azonban a webáruházak közötti erős árverseny miatt nem feltétlenül érezték meg a vevők, ám ennek hamarosan vége szakadhat – mondta érdeklődésünkre Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Még kérdéses, hogy mennyivel, de a jövőben a vevőknek is többet kell majd fizetniük csomagkézbesítésért. A vásárlók valószínűleg inkább az olyan extra szolgáltatások esetében tapasztalnak majd költségnövekedést, mint az időablakos kézbesítés (amikor előre meghatározott időkereten belül érkezik a csomag), a bankkártyás fizetés lehetősége a futárnál, vagy a futár telefonszámának elérhetősége, a csomag nyomon-követhetősége. Ezekért az extra kényelmi szolgáltatásokért a vásárlóknak eddig nem kellett fizetniük, holott a logisztikai szektor az utóbbi időben rengeteg pénzt áldozott az ezeket lehetővé tévő fejlesztésekre.

A magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek, ráadásul a webáruházak az elmúlt években hozzá is szoktatták őket az ingyenes kiszállításhoz, mivel a piacszerzésnek ez az egyik legkönnyebb útja. Tavaly a magyar vásárlók mintegy 33 milliószor rendeltek terméket online, és ezeknek 70 százalékát külső logisztikai cég juttatta célba, viszont a kézbesítési díjat a vevőknek sokszor egyáltalán nem kellett kifizetniük – mutat rá a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása.

A kézbesítés azonban költséges műfaj, és a fejlesztések árát is meg kell valakinek fizetnie. Ezt eddig a webáruházak – főként az erős érdekérvényesítéssel bíró nagyobb cégek - a vevők helyett igyekeztek inkább a futárcégekre terhelni, miközben azok az erős versenyben kénytelenek voltak új, költséges szolgáltatásokat bevezetni: online címmódosítási lehetőséget, 24 órás garantált kézbesítést, helyszíni bankkártyás fizetést tettek lehetővé.

A nyakló nélküli ingyenes csomagszállítástól azonban a vásárlóknak lassan el kell búcsúzniuk: ma már csak a nagy összegű rendeléseknél kaphatnak ilyen kedvezményt. Egyre több e-kereskedő vezet be utánvétdíjat is. Az utánvétes fizetés aránya rendkívül magas Magyarországon: a vásárlások háromnegyedét csak utólag fizetik ki a vevők, több mint felét ráadásul készpénzzel. Az ilyen csomagok kezelése viszont sokkal munkaigényesebb, mint ha előre ki lennének fizetve, hiszen a kézbesítőnek mindenképpen személyes kapcsolatba kell lépnie a vásárlóval. Míg Amerikában a futár gyakran egyszerűen csak a kilincsre akasztja a csomagot, addig nálunk meg kell keresnie a vevőt, aki viszont nem feltétlenül van otthon, vagy nincs nála a szükséges összeg.Mindez lelassítja a futárokat, felborítja az aznapra tervezett kézbesítési programot: vagyis nehezen tervezhetővé teszi a kézbesítési szolgáltatást. Eközben az ügyfelek másik része elvárná, hogy az általa az időablakban megjelölt időpontban valóban meg is jelenjen a futár.

Madar Norbert szerint van a piacon egy tudatosabb vásárlói réteg, aki a kényelmi szolgáltatásokért hajlandó lesz fizetni. Marketingszempontból is célszerűbb, ha nem általánosságban emelik a cégek a kézbesítési díjakat.

Az áremelési kényszernek ugyanakkor más oka is van. A munkaerőhiány a logisztikai szektort sem kíméli. Leginkább futárokat és raktári munkásokat nehéz találni, ezért ezen alkalmazottak bérét elkezdték emelni a cégek. Ez azonban belső feszültséget teremt a „kékgalléros” és a „fehérgalléros” dolgozók között, hiszen lassan ugyanannyit keres egy futár, mint egy többdiplomás marketinges vagy értékesítő – mutatott rá Madar Norbert, aki szerint a logisztikai cégek számára ennek a problémának a megoldása is nagy kihívást jelent majd.

Sokat javított a Posta
A GLS szállította házhoz tavaly a legtöbb csomagot, és az 1-5-ig terjedő skálán ez a cég kapta a legjobb osztályzatot is a kereskedőktől. Az MPL csomagszám tekintetében a második helyen áll, ugyanakkor a webáruházak a Magyar Posta szolgáltatásában érzékelték a legnagyobb fejlődést. A korábbi 3,2 helyett tavaly 3,9-es osztályzatot kapott a cég, amely ezzel együtt még mindig csak a negyedik a minőségi rangsorban. A posta javított a csomagpontos kézbesítésben is: a külső átadópontok közül tavaly már a itt adták át a legtöbb csomagot, a Sprinter addig vezető helyen álló Pick Pack Pont szolgáltatása a második helyre csúszott. A minőségi rangsorban viszont már harmadik éve a Foxpost az első, az MPL itt is csak a negyedik helyen áll.



2018.06.12 07:26

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25