Drágább lesz a pontos csomag

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:26
VÁLTOZÁS Egyre több kereskedő vezet be utánvétdíjat FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Drágulás jön a csomagkézbesítésben: külön kell fizetni ezután, ha tudni akarjuk, pontosan mikor csenget majd a futár.

Folytatódott a tavaly év végén elindult áremelési hullám az év első negyedévében a logisztikai szektorban, és várhatóan az év hátralévő részében is lesznek majd emelések a csomagkézbesítés díjában. A drágulást a vásárlók eddig csak kevéssé érzékelhették. Ez a jövőben valószínűleg változni fog, de a webáruházak továbbra sem feltétlenül hárítják majd át teljes egészében a növekvő költségeket a vásárlókra.

Az elmúlt félévben a nagyobb logisztikai cégek 5-10, a kisebbek 10 százalék feletti mértékben emelték szolgáltatásaik díját, de volt olyan futárszolgálat is, amely 40 százalékkal drágított. Ezt azonban a webáruházak közötti erős árverseny miatt nem feltétlenül érezték meg a vevők, ám ennek hamarosan vége szakadhat – mondta érdeklődésünkre Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Még kérdéses, hogy mennyivel, de a jövőben a vevőknek is többet kell majd fizetniük csomagkézbesítésért. A vásárlók valószínűleg inkább az olyan extra szolgáltatások esetében tapasztalnak majd költségnövekedést, mint az időablakos kézbesítés (amikor előre meghatározott időkereten belül érkezik a csomag), a bankkártyás fizetés lehetősége a futárnál, vagy a futár telefonszámának elérhetősége, a csomag nyomon-követhetősége. Ezekért az extra kényelmi szolgáltatásokért a vásárlóknak eddig nem kellett fizetniük, holott a logisztikai szektor az utóbbi időben rengeteg pénzt áldozott az ezeket lehetővé tévő fejlesztésekre.

A magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek, ráadásul a webáruházak az elmúlt években hozzá is szoktatták őket az ingyenes kiszállításhoz, mivel a piacszerzésnek ez az egyik legkönnyebb útja. Tavaly a magyar vásárlók mintegy 33 milliószor rendeltek terméket online, és ezeknek 70 százalékát külső logisztikai cég juttatta célba, viszont a kézbesítési díjat a vevőknek sokszor egyáltalán nem kellett kifizetniük – mutat rá a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása.

A kézbesítés azonban költséges műfaj, és a fejlesztések árát is meg kell valakinek fizetnie. Ezt eddig a webáruházak – főként az erős érdekérvényesítéssel bíró nagyobb cégek - a vevők helyett igyekeztek inkább a futárcégekre terhelni, miközben azok az erős versenyben kénytelenek voltak új, költséges szolgáltatásokat bevezetni: online címmódosítási lehetőséget, 24 órás garantált kézbesítést, helyszíni bankkártyás fizetést tettek lehetővé.

A nyakló nélküli ingyenes csomagszállítástól azonban a vásárlóknak lassan el kell búcsúzniuk: ma már csak a nagy összegű rendeléseknél kaphatnak ilyen kedvezményt. Egyre több e-kereskedő vezet be utánvétdíjat is. Az utánvétes fizetés aránya rendkívül magas Magyarországon: a vásárlások háromnegyedét csak utólag fizetik ki a vevők, több mint felét ráadásul készpénzzel. Az ilyen csomagok kezelése viszont sokkal munkaigényesebb, mint ha előre ki lennének fizetve, hiszen a kézbesítőnek mindenképpen személyes kapcsolatba kell lépnie a vásárlóval. Míg Amerikában a futár gyakran egyszerűen csak a kilincsre akasztja a csomagot, addig nálunk meg kell keresnie a vevőt, aki viszont nem feltétlenül van otthon, vagy nincs nála a szükséges összeg.Mindez lelassítja a futárokat, felborítja az aznapra tervezett kézbesítési programot: vagyis nehezen tervezhetővé teszi a kézbesítési szolgáltatást. Eközben az ügyfelek másik része elvárná, hogy az általa az időablakban megjelölt időpontban valóban meg is jelenjen a futár.

Madar Norbert szerint van a piacon egy tudatosabb vásárlói réteg, aki a kényelmi szolgáltatásokért hajlandó lesz fizetni. Marketingszempontból is célszerűbb, ha nem általánosságban emelik a cégek a kézbesítési díjakat.

Az áremelési kényszernek ugyanakkor más oka is van. A munkaerőhiány a logisztikai szektort sem kíméli. Leginkább futárokat és raktári munkásokat nehéz találni, ezért ezen alkalmazottak bérét elkezdték emelni a cégek. Ez azonban belső feszültséget teremt a „kékgalléros” és a „fehérgalléros” dolgozók között, hiszen lassan ugyanannyit keres egy futár, mint egy többdiplomás marketinges vagy értékesítő – mutatott rá Madar Norbert, aki szerint a logisztikai cégek számára ennek a problémának a megoldása is nagy kihívást jelent majd.

Sokat javított a Posta
A GLS szállította házhoz tavaly a legtöbb csomagot, és az 1-5-ig terjedő skálán ez a cég kapta a legjobb osztályzatot is a kereskedőktől. Az MPL csomagszám tekintetében a második helyen áll, ugyanakkor a webáruházak a Magyar Posta szolgáltatásában érzékelték a legnagyobb fejlődést. A korábbi 3,2 helyett tavaly 3,9-es osztályzatot kapott a cég, amely ezzel együtt még mindig csak a negyedik a minőségi rangsorban. A posta javított a csomagpontos kézbesítésben is: a külső átadópontok közül tavaly már a itt adták át a legtöbb csomagot, a Sprinter addig vezető helyen álló Pick Pack Pont szolgáltatása a második helyre csúszott. A minőségi rangsorban viszont már harmadik éve a Foxpost az első, az MPL itt is csak a negyedik helyen áll.



2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - harmadával megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 21 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kilokalóriában, megawattszekundumban, pikoelektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). Ez forrásaink szerint 1450 millió köbméter, ami 250 millió köbméterrel, 21 százalékkal több a jelenlegi szabály szerinti 1200 millió köbméternél. (Korábban lapunk 34,15 megajoule-os gázfűtőértékkel számolva 1620 millió köbméterre jutott, de ezt kormányközelről lefelé módosították.)
A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis az egységekben telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint most az alsó határhoz közelítő értékről döntöttek. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 250 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán ellentét okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.

Nem nő a díj

Az jogszabályi változtatások révén csökkentek a tárolási díjak, így a stratégiai készletek 1200 millió köbméterről 1450 millió köbméterre emelése miatt nem kell növelni a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagdíját - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója. (A szervezet tagdíját a hazai energiacégek fizetik, amit azok lényegében a fogyasztóktók szednek be, például biztonsági készletezési díj címén.) A pótlólagos készleteket az MSZKSZ az eddigieknek megfelelően hitelből vásárolja meg, napi tőzsdei áron. Az MMBF 51 százalékának megvételét célzó tárgyalásaik pedig biztatók - tette hozzá kérdésünkre a vezérigazgató.

Frissítve: 2019.04.19 18:21