Folytatódott a tavaly év végén elindult áremelési hullám az év első negyedévében a logisztikai szektorban, és várhatóan az év hátralévő részében is lesznek majd emelések a csomagkézbesítés díjában. A drágulást a vásárlók eddig csak kevéssé érzékelhették. Ez a jövőben valószínűleg változni fog, de a webáruházak továbbra sem feltétlenül hárítják majd át teljes egészében a növekvő költségeket a vásárlókra.
Az elmúlt félévben a nagyobb logisztikai cégek 5-10, a kisebbek 10 százalék feletti mértékben emelték szolgáltatásaik díját, de volt olyan futárszolgálat is, amely 40 százalékkal drágított. Ezt azonban a webáruházak közötti erős árverseny miatt nem feltétlenül érezték meg a vevők, ám ennek hamarosan vége szakadhat – mondta érdeklődésünkre Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője. Még kérdéses, hogy mennyivel, de a jövőben a vevőknek is többet kell majd fizetniük csomagkézbesítésért. A vásárlók valószínűleg inkább az olyan extra szolgáltatások esetében tapasztalnak majd költségnövekedést, mint az időablakos kézbesítés (amikor előre meghatározott időkereten belül érkezik a csomag), a bankkártyás fizetés lehetősége a futárnál, vagy a futár telefonszámának elérhetősége, a csomag nyomon-követhetősége. Ezekért az extra kényelmi szolgáltatásokért a vásárlóknak eddig nem kellett fizetniük, holott a logisztikai szektor az utóbbi időben rengeteg pénzt áldozott az ezeket lehetővé tévő fejlesztésekre.
A magyar vásárlók rendkívül árérzékenyek, ráadásul a webáruházak az elmúlt években hozzá is szoktatták őket az ingyenes kiszállításhoz, mivel a piacszerzésnek ez az egyik legkönnyebb útja. Tavaly a magyar vásárlók mintegy 33 milliószor rendeltek terméket online, és ezeknek 70 százalékát külső logisztikai cég juttatta célba, viszont a kézbesítési díjat a vevőknek sokszor egyáltalán nem kellett kifizetniük – mutat rá a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása.
A kézbesítés azonban költséges műfaj, és a fejlesztések árát is meg kell valakinek fizetnie. Ezt eddig a webáruházak – főként az erős érdekérvényesítéssel bíró nagyobb cégek - a vevők helyett igyekeztek inkább a futárcégekre terhelni, miközben azok az erős versenyben kénytelenek voltak új, költséges szolgáltatásokat bevezetni: online címmódosítási lehetőséget, 24 órás garantált kézbesítést, helyszíni bankkártyás fizetést tettek lehetővé.
A nyakló nélküli ingyenes csomagszállítástól azonban a vásárlóknak lassan el kell búcsúzniuk: ma már csak a nagy összegű rendeléseknél kaphatnak ilyen kedvezményt. Egyre több e-kereskedő vezet be utánvétdíjat is. Az utánvétes fizetés aránya rendkívül magas Magyarországon: a vásárlások háromnegyedét csak utólag fizetik ki a vevők, több mint felét ráadásul készpénzzel. Az ilyen csomagok kezelése viszont sokkal munkaigényesebb, mint ha előre ki lennének fizetve, hiszen a kézbesítőnek mindenképpen személyes kapcsolatba kell lépnie a vásárlóval. Míg Amerikában a futár gyakran egyszerűen csak a kilincsre akasztja a csomagot, addig nálunk meg kell keresnie a vevőt, aki viszont nem feltétlenül van otthon, vagy nincs nála a szükséges összeg.Mindez lelassítja a futárokat, felborítja az aznapra tervezett kézbesítési programot: vagyis nehezen tervezhetővé teszi a kézbesítési szolgáltatást. Eközben az ügyfelek másik része elvárná, hogy az általa az időablakban megjelölt időpontban valóban meg is jelenjen a futár.
Madar Norbert szerint van a piacon egy tudatosabb vásárlói réteg, aki a kényelmi szolgáltatásokért hajlandó lesz fizetni. Marketingszempontból is célszerűbb, ha nem általánosságban emelik a cégek a kézbesítési díjakat.
Az áremelési kényszernek ugyanakkor más oka is van. A munkaerőhiány a logisztikai szektort sem kíméli. Leginkább futárokat és raktári munkásokat nehéz találni, ezért ezen alkalmazottak bérét elkezdték emelni a cégek. Ez azonban belső feszültséget teremt a „kékgalléros” és a „fehérgalléros” dolgozók között, hiszen lassan ugyanannyit keres egy futár, mint egy többdiplomás marketinges vagy értékesítő – mutatott rá Madar Norbert, aki szerint a logisztikai cégek számára ennek a problémának a megoldása is nagy kihívást jelent majd.
