Áttörést remélnek

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:31
MENNI FOG! - Trump jókedvűen és derűlátóan készül a csúcsra Szingapúrban FOTÓ: AFP/MINISTRY OF COMMUNICATIONS AND I/ANADOLU AGEN
Fotó: /
Hétfői közlések szerint nem csekély az esély az áttörésre Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető mai találkozóján.

Tegnap jól haladtak a tárgyalások Szingapúrban az amerikai és az észak-koreai tárgyalóküldöttség között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nélkül azt közölte, sikeresebbek voltak annál, mint amire előzőleg számítottak, mert Észak-Korea elfogadta az Egyesült Államok által felkínált biztonsági garanciákat a nukleáris leszerelés esetére. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a mai szingapúri csúcstalálkozón hamar dűlőre jut egymással a legfontosabb kérdésekben Trump és Kim.

Szingapúrban valósággal megbénult az élet a rendkívüli biztonsági intézkedések miatt. Az Ázsia délkeleti részén található városállamban ma rendezik meg a várva várt csúcstalálkozót Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között. A rendőrség már napokkal ezelőtt lezárt egy sor utcát, vasárnap óta azonban még rosszabb a helyzet, ekkor ugyanis már mindkét tárgyalóküldöttség megérkezett.

Az amerikai elnök gépe, az Air Force One a Paia Lebar-i katonai támaszponton zajlott. Kim Dzsong Un korábban érkezett meg a kínai légitársaság, az Air China gépével. Hivatalosan a csúcstalálkozó egy napig tart. Az amerikai elnök azonban szóba hozta a lehetőségét annak, hogy szükség esetén egy nappal meghosszabbítják.

Mind Trump, mind az észak-koreai vezető sokat vár a találkozótól. Az amerikai elnök meggyőződését fejezte ki, hogy Kim Dzsong Un pozitív jelzést akar küldeni saját népének. Mint fogalmazott, a Koreai-félszigeten fel kell számolni a nukleáris fegyvereket. Szingapúri útját „békemissziónak” tartja. Egyúttal világossá tette azt is, ha a megbeszélések rosszul állnak, kész bármikor felállni a tárgyalóasztaltól. Mint fogalmazott, már „egy percen belül meg tudja mondani”, hogy Kim komolyan elkötelezett-e a nukleáris leszerelésre. Márpedig nem akarja feleslegesen elfecsérelni az idejét – fejtette ki Trump.

Az amerikai elnök a Twitteren azt írta. „Lehetőségünk van arra, hogy igazán csodálatos eredményt érjünk el Észak-Korea és a világ számára, s az az érzése, hogy tudnak is majd élni ezzel a lehetőséggel. Trump egy békenyilatkozat közzétételének lehetőségét is felvetette, amely a Koreai-háború de facto lezárását jelentené.

A legnagyobb ellentétek a nukleáris leszerelés terén várhatóak. Washington azt kívánja elérni, hogy Phenjan mondjon ne nukleáris elrettentő erejéről, csakhogy ez Kim Dzsong Un hatalmának egyik legfontosabb eleme. Az észak-koreai vezető a fokozatos leszerelés híve, bármit jelentsen is ez. Kim a csúcstalálkozó előtt hitet tett amellett, hogy nukleáris fegyvermentessé kell tenni a Koreai-félszigetet, menetrendet azonban nem vázolt fel erre. Azt is elmondta, hogy az amerikai elnökkel a tartós béke lehetőségeiről fognak beszélni. Mint a phenjani média hétfőn közölte, a találkozó során olyan állandó és stabil mechanizmusokról lesz szó, amelyek biztosítják a tartós békét. Emellett más, az Egyesült Államokat és Észak-Koreát érintő fontos kérdésekről is szó lesz. Kim Dzsong Un nukleáris programjának felszámolásáért cserébe tartós biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól. Pompeo tegnapi nyilatkozata szerint Washington megadta is ezeket Phenjannak.

Az észak-koreai vezető rámutatott, tudatában van annak, milyen jelentős megbeszélésekről van szó. A szingapúri kormányfővel folytatott megbeszélései előtt kifejtette, az egész világ várja a tanácskozást. Li szingapúri kormányfő pedig azt közölte, ha a megbeszélések sikerrel zárulnak, hazájának a békéért tett erőfeszítései bekerülnek majd a történelembe. Észak-koreai részről a tanácskozáson Ri Jong Ho kül-, No Kvangc Hol védelmi miniszter, valamint húga, Kim Jo Dzsong lesz jelen.

Szakértők különbözőképpen látják a csúcstalálkozó sikerének esélyeit. Ám ha a Sentosa („Béke”) szigetén a Capella nevű luxusszállodában esedékes találkozón nem is történik áttörés, a csúcs akkor is bekerül a történelembe, hiszen eddig még egyetlen alkalommal sem találkozott amerikai elnök észak-koreai vezetővel.

Ferenc pápa kifejtette, imádkozik a megbeszélések sikeréért. Reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások biztosítják a tartós békét a Koreai-félszigeten.

2018.06.12 07:31

A kanadai légierő járőrözik Romániában

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:36
Kanadai F-18-as vadászrepülő - illusztráció.
Fotó: AFP/ MIRCEA ROSCA
A kanadai légierő öt CF-18 Hornet típusú harcászati elfogó-vadász repülőgépe vesz részt szeptembertől decemberig a NATO légterének sértetlenségét garantáló megerősített járőrszolgálatban Romániában - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A kanadai vadászgépek gyakorlatilag a brit légierő harci repülőit váltják a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton. A Royal Air Force (RAF) négy Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépe május elejétől augusztus végéig teljesített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.
A Mediafax hírügynökség arról írt: a kanadai gépekkel 135 tagú kiszolgáló személyzet érkezik Romániába, Ottawa hozzájárulásaként az úgynevezett Reassurance, az Oroszországtól tartó keleti tagállamok megnyugtatását, illetve védelmük megerősítését szolgáló NATO-misszióhoz. "Védelmi politikánkban fontos szempont Kanada nemzetközi szerepvállalása. A NATO az egyik legfontosabb többoldalú kapcsolatrendszer számunkra, a légi járőrszolgálathoz nyújtott romániai segítségünk az észak-atlanti elkötelezettségünket bizonyítja" - idézte a Mediafax Harjit Sajjan kanadai védelmi minisztert.
A román Konstanca kikötőváros polgári légiforgalmát is kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülőtéren megszokott a NATO-tagországok katonáinak jelenléte. A támaszpont szolgált egyebek mellett tranzitközpontként az utóbbi években Afganisztánból kivont, hazafele tartó több ezer amerikai katona számára.
Klaus Iohannis román államfő szerdán egy konstancai ünnepségen "képlékeny helyzetű térségként" jellemezte a Fekete-tengert, ahol magas a konfliktusok kockázata. Iohannis országa sikereként értékelte, hogy a NATO brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szövetség a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a Fekete-tenger térségére, román kezdeményezésre a legmagasabb szintű találkozón vitatták meg - Ukrajna és Georgia bevonásával - a térség biztonsági helyzetét.
Szerző
2018.08.17 11:36

Török válság - Berlin is aggódik

Publikálás dátuma
2018.08.17 11:00

Fotó: Anadolu Agency/AFP/ Abdulhamid Hosbas
Az utóbbi két évben igen feszült volt Németország és Törökország viszonya. A németek azonban nem kárörömmel figyelik a törökországi valutaválságot.
Németországból bírálatokat lehetett hallani annak kapcsán, hogy Donald Trump a duplájára emelte a török acélra kirótt importvámokat. Sokatmondó az is, hogy Angela Merkel telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogannal, s nemcsak arról állapodtak meg, hogy a kancellár szeptember 28-án fogadja a török államfőt, hanem arról is, hogy előtte a két ország pénzügy- és gazdasági miniszterei is tárgyalnak. Merkel hétfőn aggodalmának adott hangot a török helyzet miatt, s utalt arra, hogy hazája is egy stabil Törökországban érdekelt. A német tőzsdeindex, a DAX is érzékenyen reagál a törökországi folyamatokra: a július eleji szintre süllyedt vissza. Berlin Ankarával kapcsolatos érzékenységének elsődlegesen mégsem gazdasági vagy pénzügyi, inkább politikai okai vannak. Németország számára a 2016 márciusában megkötött menekültügyi megállapodás miatt fontos partner Ankara. Az sem elhanyagolható, hogy Németországban 2,8 millió török gyökerekkel rendelkező ember él, akik ma is ezer szállal kötődnek az anyaországhoz. Ezzel a legjelentősebb bevándorló nemzetiségről van szó. A lengyelek száma csak 2,1 millió, az orosz gyökerűeké 1,4 millió, s talán némi meglepetésre a kazah közösség a negyedik legnagyobb 1,2 millió fővel. A románok és az olaszok számát egyaránt 900 ezerre becsülik. A német statisztikai hivatal augusztus elején közzétett adatai szerint a németországi törökök mintegy fele már itt született, így nem is számítanak bevándorlóknak. Ez viszonylag nagy arány, hiszen a lengyelek, vagy az oroszok esetében ez mindössze 20 százalék. A németországi törökök különösen figyelik a szülőhazájukban zajló eseményeket, s igen érzékenyek arra, hogy a német szövetségi kormány miként kezeli a helyzetet. A korábbi törökországi választások is megmutatták, hogy a németországi törökök, bár egy más világban élnek, bizonyos tekintetben Ankarához lojálisak. A júniusi török parlamenti választáson 65 százalékuk voksolt Recep Tayyip Erdogan elnök pártjára, az AKP-re, amely Törökországban alig kapott többet 40 százaléknál. Igaz, a korábbi választásokon az AKP szintén a kétharmadot súrolta a németországi törökök körében. Egyes vélemények szerint ezt az otthon maradtak iránti félelemből teszik, ám az is lehet, hogy kirekesztettnek érzik magukat Németországban, s emiatt kötődnek annyira Erdoganhoz és politikai tömörüléséhez. A németországi törökök Ankara bírálatát magukra veszik, mintha őket sértették volna meg – írja a Die Welt –, még akkor is, ha az adott személy már Németországban nőtt fel és ott is szocializálódott. Különösen rossz néven veszik az olyan kijelentéseket, amelyek szerint Törökország nem tartozik Európához. A német-török kereskedelmi viszony hagy még némi kívánnivalót maga után, hiszen Németország összes exportjának mindössze 1,7 százaléka irányul Törökországba. Ugyanakkor a politikai kapcsolatok az említett okok miatt  nagyon is jelentősek. Erdogan számára azért is különösen fontos a németországi török közösség, mert egy 2012-es felmérés szerint évi mintegy egymilliárd eurót küldenek haza. Annyira azonban ők is pragmatikusak, ha látják, mekkora a baj hazájukban, akkor többször is meggondolják, mennyi pénzzel segítsék az otthoniakat, beváltsák-e lírára az eurójukat. Erdogannak aggasztó lenne, ha a németországi és más uniós országokban élő törökök kevesebb valutát utalnának haza. A külföldi beruházások már eddig is komolyan visszaestek. Míg a 2007-es rekordévben 22 milliárd dollárnyi volt ez az összeg, 2017-ben már a felére esett vissza, s a válság miatt idén további csökkenés várható. Ez pedig olyan folyamatokat indít el, amelyekből nehéz lesz kikecmeregni. Ha menekül a külföldi tőke, nő a folyó fizetési mérleg hiánya, csökken a devizatartalék, ez pedig a líra újabb leértékelését vonhatja maga után. Mint a Spiegel írja, Németország segíthet Törökországnak, de azzal a feltétellel, hogy javítson az emberi jogok helyzetén. Ankara esetleges csődje tehát elsősorban nem kereskedelmi okok miatt lenne aggasztó fordulat Németország számára, hanem azért, mert senki sem tudja megjósolni, milyen hatással lenne a legrosszabb forgatókönyv a török közösségre.
1 milliárd eurót küldenek haza a törökök minden évben Ha Németországban bírálják Ankarát, ezt az ott élő törökök úgy veszik, mintha őket sértették volna meg

Katar stabilizál

A török pénzügyminiszter tegnap délután magyarázta el a befektetőknek világszerte a török gazdasági vezetés álláspontját a helyzetről és a kilátásokról. Közben a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szóvivője azt közölte, továbbra sincs jele annak, hogy Törökország tőlük kérne pénzügyi segítséget. Ez korábban már a török államfő is kizárta, ráadásul Erdogan meg is állapodott a katari emírrel egy 15 milliárd dolláros gazdasági (befektetési) és pénzügyi (bankrendszeri) stabilizáló csomagról. 

2018.08.17 11:00
Frissítve: 2018.08.17 11:00