Újra napirenden a tanév meghosszabbítása

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:00
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Két hetes, "táborszerű" foglalkozásokkal rövidítené a nyári szünetet a kormány az általános iskolákban – értesült lapunk.

Jövőre akár két héttel is tovább kell majd várniuk az általános iskolásoknak a nyári szünidőre, a kormány ugyanis megvalósítaná azt a régóta dédelgetett tervét, hogy tábori vagy "táborszerű" foglalkozásokkal hosszabbítsa meg a tanévet – értesült lapunk kormányközeli forrásból. Úgy tudjuk, erről már kormánydöntés is született, a bejelentéssel azonban várni akarnak az idei tanév lezárásáig. Forrásunk szerint a döntést semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. Értesüléseinket megerősíti, hogy az iskolák továbbra sem kapták meg a következő tanév rendjét, holott annak ilyenkorra már nyilvánosnak kellene lennie.

Tavaly júniusban Palkovics László oktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is úgy nyilatkozott: a kormány elképzelései között szerepel, hogy iskolai táborokkal hosszabbítsák meg a tanévet. A bevezetés dátumáról akkor még nem esett szó. Az intézkedés szükségességét szülői panaszokkal indokolták: Maruzsa az InfoRádióban beszélt arról, gyakran felmerül a probléma, hogy túl hosszú a nyári szünet, a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ám rövid tájékoztatásukban mindössze annyi olvasható: a táborozásokat valóban támogatja a kormány, de a tárca szerint az nem jár a tanév meghosszabbításával. Tavaly viszont Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: "csak technikai kérdés", hogy a plusz két hetes időszakra a tanév meghosszabbításaként tekintünk-e. Az Emmi sajtóosztálya szerint a 2018/2019-es tanév rendje várhatóan a napokban megjelenik.

– Valóban sok szülőnek segíthet egy ilyen iskolai nyári foglalkozás, ám nem gondolom, hogy azt kötelezően mindenkire rá kellene erőltetni – mondta a Népszavának Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője. Szerinte célravezetőbb lenne, ha ezt választható lehetőségként biztosítanák a szülők számára. Rámutatott, ha így hosszabbítanák meg a tanévet, az a tanárok leterheltsége szempontjából is problémás. – Senki nem fog parancsszóra jó tábort szervezni. Ahhoz elhivatott szervezők kellenek, akik valóban szívvel-lélekkel csinálják, nem pedig azért, mert muszáj – fogalmazott.

– A szabadságolásokkal is gondok lehetnek – erről már Szűcs Tamás beszélt lapunknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, a tanárok szabadságát szorgalmi időben nem lehet kiadni, s ha nyáron két héttel tovább kell táboroztatniuk a gyerekeket, lehetnek olyanok, akik nem tudják kivenni minden szabadságukat. Ráadásul, mivel az intézkedés csak az általános iskolás pedagógusokra vonatkozna, a munkaterhek egyenlő eloszlása miatt is probléma lehet. Arról nem is beszélve, hogy az érintett tanároknak a napi bérük mellett készenléti és ügyeleti díjat is fizetni kell – kérdés, hajlandó-e erre az iskolafenntartó.

Emmi: nincs kötelező tábor
"A tanév rendje változatlan, a tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően. A 2018/2019-es tanév rendje várhatóan a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben. Ennek megfelelően a kormányzati támogatással működő nyári táboroztatási programok nem lehetnek kötelezőek, az ingyenes részvétel egy lehetőség a gyermekek és a családjuk részére. Az érintett pedagógusok juttatásban részesülnek, a részvétel számukra sem kötelező" - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében, mely szerint a cikkünkben leírtak nem igazak.
Arra a kérdésre azonban továbbra sem kaptunk egyértelmű választ, a hivatalos tanév lezárását követően terveznek-e állami iskolai táborokat szervezni az érintett diákoknak. Nem kaptunk választ arra sem, mi az oka annak, hogy a következő évi tanrend még mindig nem jelent meg. Újból kerestük a minisztériumot azzal kapcsolatban is, szerintük mennyire helytállóak az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi, a tanév meghosszabbításával kapcsolatos nyilatkozatai. Amint kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.

2018.06.12 07:00

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12