Újra napirenden a tanév meghosszabbítása

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:00
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Két hetes, "táborszerű" foglalkozásokkal rövidítené a nyári szünetet a kormány az általános iskolákban – értesült lapunk.

Jövőre akár két héttel is tovább kell majd várniuk az általános iskolásoknak a nyári szünidőre, a kormány ugyanis megvalósítaná azt a régóta dédelgetett tervét, hogy tábori vagy "táborszerű" foglalkozásokkal hosszabbítsa meg a tanévet – értesült lapunk kormányközeli forrásból. Úgy tudjuk, erről már kormánydöntés is született, a bejelentéssel azonban várni akarnak az idei tanév lezárásáig. Forrásunk szerint a döntést semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. Értesüléseinket megerősíti, hogy az iskolák továbbra sem kapták meg a következő tanév rendjét, holott annak ilyenkorra már nyilvánosnak kellene lennie.

Tavaly júniusban Palkovics László oktatási államtitkár és Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is úgy nyilatkozott: a kormány elképzelései között szerepel, hogy iskolai táborokkal hosszabbítsák meg a tanévet. A bevezetés dátumáról akkor még nem esett szó. Az intézkedés szükségességét szülői panaszokkal indokolták: Maruzsa az InfoRádióban beszélt arról, gyakran felmerül a probléma, hogy túl hosszú a nyári szünet, a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ám rövid tájékoztatásukban mindössze annyi olvasható: a táborozásokat valóban támogatja a kormány, de a tárca szerint az nem jár a tanév meghosszabbításával. Tavaly viszont Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: "csak technikai kérdés", hogy a plusz két hetes időszakra a tanév meghosszabbításaként tekintünk-e. Az Emmi sajtóosztálya szerint a 2018/2019-es tanév rendje várhatóan a napokban megjelenik.

– Valóban sok szülőnek segíthet egy ilyen iskolai nyári foglalkozás, ám nem gondolom, hogy azt kötelezően mindenkire rá kellene erőltetni – mondta a Népszavának Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője. Szerinte célravezetőbb lenne, ha ezt választható lehetőségként biztosítanák a szülők számára. Rámutatott, ha így hosszabbítanák meg a tanévet, az a tanárok leterheltsége szempontjából is problémás. – Senki nem fog parancsszóra jó tábort szervezni. Ahhoz elhivatott szervezők kellenek, akik valóban szívvel-lélekkel csinálják, nem pedig azért, mert muszáj – fogalmazott.

– A szabadságolásokkal is gondok lehetnek – erről már Szűcs Tamás beszélt lapunknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, a tanárok szabadságát szorgalmi időben nem lehet kiadni, s ha nyáron két héttel tovább kell táboroztatniuk a gyerekeket, lehetnek olyanok, akik nem tudják kivenni minden szabadságukat. Ráadásul, mivel az intézkedés csak az általános iskolás pedagógusokra vonatkozna, a munkaterhek egyenlő eloszlása miatt is probléma lehet. Arról nem is beszélve, hogy az érintett tanároknak a napi bérük mellett készenléti és ügyeleti díjat is fizetni kell – kérdés, hajlandó-e erre az iskolafenntartó.

Emmi: nincs kötelező tábor
"A tanév rendje változatlan, a tárca nem tervez változtatást a tanév hosszát illetően. A 2018/2019-es tanév rendje várhatóan a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben. Ennek megfelelően a kormányzati támogatással működő nyári táboroztatási programok nem lehetnek kötelezőek, az ingyenes részvétel egy lehetőség a gyermekek és a családjuk részére. Az érintett pedagógusok juttatásban részesülnek, a részvétel számukra sem kötelező" - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében, mely szerint a cikkünkben leírtak nem igazak.
Arra a kérdésre azonban továbbra sem kaptunk egyértelmű választ, a hivatalos tanév lezárását követően terveznek-e állami iskolai táborokat szervezni az érintett diákoknak. Nem kaptunk választ arra sem, mi az oka annak, hogy a következő évi tanrend még mindig nem jelent meg. Újból kerestük a minisztériumot azzal kapcsolatban is, szerintük mennyire helytállóak az oktatási államtitkár és a helyettes államtitkár korábbi, a tanév meghosszabbításával kapcsolatos nyilatkozatai. Amint kapunk válaszokat, frissítjük cikkünket.

2018.06.12 07:00

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50