Kényes adatainkat is elnyeli a magyar egészségügy

Publikálás dátuma
2018.06.11 21:05
Képünk illusztráció. Fotó: Vajda József
Fotó: /
Súlyos ellentmondás feszül a nemrég hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) és a még épp csak elindult nagy magyar egészségügyi adatbázis között.

Még nem kapta el a magyar betegeket az önrendelkezési láz, egyelőre mindössze 11 ezren törődtek azzal, hogy szabályozzák, kik tekinthessenek bele a legszemélyesebb egészségügyi adataikba az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT). Mindez azért is aggályos, mert egyelőre az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR) nem alkalmazzák a hazai egészségügyben. Aszerint ugyanis valamennyi polgárnak joga lenne nyilatkoznia arról, hogy mikor, mit rögzíthet róla az e-tér.

Bő hét hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ide töltik fel az orvosi ellátások során keletkezett összes adatot, diagnózist, leleteket, kezeléseket és bizonyos esetekben akár a megbetegedés körülményeire vonatkozó információkat is. Ezek önmagukban is nagyon érzékeny adatok.

Ezért is fontos, hogy mielőbb az uniós adatvédelmi előírások alapján működjék a rendszer, és mindenki rendelkezzen az ott tárolt adatairól. Aki ezt nem teszi, annak marad az alapbeállítás, azaz a kezelőorvos vagy a háziorvos majd minden adatához hozzáfér. Kevesen tudják, de az alapbeállítás szerint az üzemorvos, a gyermekorvos, az iskolaorvos és a biztosító orvosa is minden adathoz hozzáfér. Csak néhány kivétel akad, például a HIV/AIDS, továbbá a szexuális úton terjedő betegségekkel, a pszichiátriai, illetve az addiktológiai kezelésekkel összefüggő bejegyzések. Ezeket csak az adott területen szakvizsgával rendelkező kezelőorvos láthatja – Magyarország bármely intézményében.

Önrendelkezni az elektronikus ügyfélkapun keresztül az EESZT portálon, vagy a kormányablaknál személyesen is lehet. Pillanatnyilag az adatok feltöltését nem lehet megtiltani, csak a megtekintésüket lehet korlátozni. A páciensek azt is nyomon követhetik, hogy adataikat mikor és ki nézte meg. A sürgős szükség esetén azonban az egyéni korlátozás érvényét veszti – ilyen esetben a sürgősségi ellátó valamennyi adatot megnézheti, használhatja. A térben az orvosoknak van jogosultságuk a beteg tajszáma alapján információt kérni. A gyógyszerészek a ki nem váltott vények adatait ismerhetik meg ugyancsak TAJ alapján.

Annak ellenére sem nagy a magyar betegek érdeklődése az önrendelkezésre, hogy az Európai Unió május 25-én életbe lépett kötelező irányelveivel igyekezett még több lehetőséget teremteni polgárainak a személyes adataik védelmére. Az új szabály egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy valaki már a feltöltést is megtiltsa az e-térbe. Illetve lehetőséget teremt már az ott lévő adatok törlésére is. Ám ezzel a magyarok egyelőre mégsem élhetnek, a kormány ugyanis nem készült fel az irányelv végrehajtására. A Népszava ugyanis megkérdezte, hogy a hazai betegek élhetnek-e az uniós adatvédelmi rendelet által biztosított jogokkal. Azaz megtilthatják-e az orvosi vizsgálatok alkalmával az adataik továbbítását, kérhetik-e az eddig összegyűjtöttek törlését? Minderre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) röviden azt válaszolta, hogy nem. Mint írták: amikor az e-tér készült megfelelt az akkori adatvédelmi jogszabályoknak, és egyelőre nincsen olyan új hazai jogszabály, ami konkrétan előírná, hogy a tiltakozás és az adattörlés lehetőséget meg kell teremteni. Ám ha lesz ilyen, hozzáigazítják a rendszert.

Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) és a jelenlegi hazai szabályozás súlyos ellentmondásban van egymással. Az uniós rendelet kizárólag statisztikai és népegészségügyi célokból enged meg kötelező országos adatgyűjtést, amelyek feltételei egy másik uniós rendeletben vannak részletesen szabályozva. Az EESZT ennél jóval kiterjedtebb, totális és élethosszig tartó adatgyűjtést folytat. Erre a GDPR egyáltalán nem ad lehetőséget.

Az ÁEEK egyebek mellett tervezi, hogy visszamenőleg öt évre feltöltik mindenkiről a korábbi elektronikusan hozzáférhető egészségügyi ellátásának adatait. Ennek azonban egyelőre nincs meg a törvényes lehetősége. Az ÁEEK főosztályvezetője, Szabó Bálint az IME május 17-i konferenciáján azt ígérte, hogy ez az adatfeltöltés valóban önkéntes lesz. Azaz csak akkor történhet meg, ha a beteg megadta a hozzájárulását. Az EESZT Digitális Önrendelkezés oldalának ilyen irányú módosítása folyamatban van.

Lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő megállapította: jogbizonytalanság van, mert a magyar állam egyelőre megpróbálja szabotálni az uniós rendelet alkalmazását. A betegek adatainak kezelését továbbra is kényszerintézkedés alapján, jogorvoslat és tiltakozási lehetőség megadása nélkül képzelik el. Ez a felfogás már nem tartható tovább. A közeljövőben az Országgyűlés kijelöli az adatvédelmi rendelet végrehajtására a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ettől kezdve megnyílik az út az uniós adatvédelmi jogok hatósági és bírósági érvényesítése előtt.

Szerző
2018.06.11 21:05

Új otthont kapott az a 100 közbeszerzési ellenőr, aki olcsóbban dolgozik, mint az Orbán-család ügyvédje és társai

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:26
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Kiderült, kiknek vett ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton.
Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, 100 fővel duzzasztja saját minisztériumát – tudta meg a 24.hu. A portál szerint a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak. Információik szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt, több mint száz ember költözik. A kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet. Mi is beszámoltunk arról: az ügylet furasága, hogy a háztömb eladásán régóta ügyködő cég az év elején még 1,7 milliárdra becsülte fel az épület piaci értékét, majd pár hónappal később az OTP ingatlancége, az Inga Kettő Kft. akarta megvenni az épületet, ám akkor már hirtelen 2,9 milliárdos lett az ár. Ekkor lépett a miniszterelnökség és bejelentette az épületre a vételi szándékát, mire az OTP-cég visszalépett, ám maradt a néhány hónap alatt 1,2 milliárddal megdrágult vételár.  A 3000 négyzetméteres ingatlan megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. A portál azt írja, bár a szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt,
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”. A kalkulációnál pedig – információik szerint – az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A portál azt írja, a világörökségi környezetben történt bevásárlást összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Az Európai Bizottság auditorai ugyanis lesújtónak találták a magyar közbeszerzésellenőrzést, a mintának kiemelt 29 projektből 24 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent. A súlyos visszafizetni való olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését. A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig.
2018.08.22 09:26
Frissítve: 2018.08.22 09:26

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00