Orbán: csúszik az alkotmány átírása, nem kell az EU pénze

Publikálás dátuma
2018.06.12 16:02
Orbán Viktor és Peter Pellegrini Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fotó: /
Legalább egy év kell az alaptörvény módosításának előkészítéséhez - mondta Orbán, aki szlovák kollégájával tartott sajtótájékoztatót a közös energetikai beruházásokról.

Váratlan bejelentések sorát tette keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor: a miniszterelnök Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt számolt be a V4-es országok közös terveiről és a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről. Itt derült ki, hogy egyelőre nem lesz alaptörvény-módosítás, legalábbis Orbán jelenlegi álláspontja szerint.

Az alaptörvény hét éve létezik, ahhoz, hogy változtassunk rajta, egy jogászcsapat gondos elemző-előkészítő munkája és legalább egy-másfél év kell – mondta a magyar miniszterelnök. Megjegyzése kérdésessé teszi a Stop Soros! elfogadását; a civil jogvédőket kriminalizáló, már parlament előtt lévő tervezet  jelenlegi formájában ugyanis alaptörvénybe ütközik,  Bukhat az a fideszes javaslat is, ami nonszensz módon alkotmánymódosítással tiltaná be a hajléktalanságot. Persze az sem kizárt, hogy az alaptörvény kisebb farigcsálására még idén sor kerül, és Orbán a nagyobb méretű változtatásokra szánna plusz másfél évet.  

Orbán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, felkészültek arra, hogy a következő hét éves uniós költségvetési ciklusban kevesebb forrás érkezik Magyarországra – szerinte ez természetes, hiszen véget ért a felzárkóztatás időszaka, az ország az EU nettó befizetői közé fog tartozni, és többet ad majd, mint amennyit kap, ráadásul a Brexit is kihat az uniós források elosztására. Elmondhatjuk, hogy már nem az Unió pénze kell, hanem a piaca – jegyezte meg a miniszterelnök (az nem került szóba, hogy Magyarország az uniós források korrupciógyanús felhasználása miatt kaphat majd később kevesebb támogatást).

Pellegrini és Orbán egybehangzóan beszéltek arról, hogy Szlovákia és Magyarország gazdasági és diplomáciai kapcsolata még sosem volt ilyen jó, a V4-es együttműködés – a következő időszakban a szlovákok viszik az elnökséget – pedig minden értelemben eredményes és erőt mutat. „A V4-ek többé nem a szegény országok szövetsége, hanem erős prosperáló szövetség”- hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az erősödő szlovák- magyar kapcsolatokat szerinte mutatja, hogy

  • a gázvezetékek után összekapcsolják a villamosenergia-hálózatot is
  • magyar részvétellel épül a Pozsony-Budapest-Varsó gyorsvasút
  • hamarosan átadják a két Komáromot összekötő Duna-hidat
  • Egyre több határátkelő épülhet a két ország 679 kilométeres közös határvonalán
  • Évente 10 milliárd eurós nagyságrendű kereskedelem zajlik a két állam között

Végre nem engedik be őket

Végre! Orbán ezt mondta, amikor először hallott róla, hogy az olasz kormány nem engedte partra szállni a napok óta a vízen várakozó menekülteket – korábban több mint 600 ember, köztük sok gyerek is várakozott befogadás a nyílt vízen, Olaszország és Málta között, a hajót végül Spanyolország fogadta be.- A magyar miniszterelnök szerint ezzel bebizonyosodott, hogy Európában is meg lehet védeni a tengeri határokat, és egyúttal sok sikert kívánt a határozott olasz fellépéshez.

Pellegrini is keményen fogalmazott a tengeri úton zajló migrációról: mint megjegyezte, nem megoldás, hogy komoly forrásokból mentőegységeket tartunk fel, és amint valaki a vízbe ugrik, azonnal ki is mentjük uniós területre. Szerinte az olasz fellépés csak a kezdet, és hamarosan kiépül a valódi európai határvédelem.

A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről viszont szinte anyás lágysággal beszélt a két kormányfő: Orbán örült, hogy egyre több a kétnyelvű tábla Szlovákiában, és rendeződött a magyar tannyelvű kisiskolák helyzete, Pellegrini pedig kifejezetten büszke volt rá, hogy országa tud gondoskodni a kisebbségekről.

Szerző
2018.06.12 16:02

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47