Orbán: csúszik az alkotmány átírása, nem kell az EU pénze

Publikálás dátuma
2018.06.12 16:02
Orbán Viktor és Peter Pellegrini Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fotó: /
Legalább egy év kell az alaptörvény módosításának előkészítéséhez - mondta Orbán, aki szlovák kollégájával tartott sajtótájékoztatót a közös energetikai beruházásokról.

Váratlan bejelentések sorát tette keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor: a miniszterelnök Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt számolt be a V4-es országok közös terveiről és a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről. Itt derült ki, hogy egyelőre nem lesz alaptörvény-módosítás, legalábbis Orbán jelenlegi álláspontja szerint.

Az alaptörvény hét éve létezik, ahhoz, hogy változtassunk rajta, egy jogászcsapat gondos elemző-előkészítő munkája és legalább egy-másfél év kell – mondta a magyar miniszterelnök. Megjegyzése kérdésessé teszi a Stop Soros! elfogadását; a civil jogvédőket kriminalizáló, már parlament előtt lévő tervezet  jelenlegi formájában ugyanis alaptörvénybe ütközik,  Bukhat az a fideszes javaslat is, ami nonszensz módon alkotmánymódosítással tiltaná be a hajléktalanságot. Persze az sem kizárt, hogy az alaptörvény kisebb farigcsálására még idén sor kerül, és Orbán a nagyobb méretű változtatásokra szánna plusz másfél évet.  

Orbán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, felkészültek arra, hogy a következő hét éves uniós költségvetési ciklusban kevesebb forrás érkezik Magyarországra – szerinte ez természetes, hiszen véget ért a felzárkóztatás időszaka, az ország az EU nettó befizetői közé fog tartozni, és többet ad majd, mint amennyit kap, ráadásul a Brexit is kihat az uniós források elosztására. Elmondhatjuk, hogy már nem az Unió pénze kell, hanem a piaca – jegyezte meg a miniszterelnök (az nem került szóba, hogy Magyarország az uniós források korrupciógyanús felhasználása miatt kaphat majd később kevesebb támogatást).

Pellegrini és Orbán egybehangzóan beszéltek arról, hogy Szlovákia és Magyarország gazdasági és diplomáciai kapcsolata még sosem volt ilyen jó, a V4-es együttműködés – a következő időszakban a szlovákok viszik az elnökséget – pedig minden értelemben eredményes és erőt mutat. „A V4-ek többé nem a szegény országok szövetsége, hanem erős prosperáló szövetség”- hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az erősödő szlovák- magyar kapcsolatokat szerinte mutatja, hogy

  • a gázvezetékek után összekapcsolják a villamosenergia-hálózatot is
  • magyar részvétellel épül a Pozsony-Budapest-Varsó gyorsvasút
  • hamarosan átadják a két Komáromot összekötő Duna-hidat
  • Egyre több határátkelő épülhet a két ország 679 kilométeres közös határvonalán
  • Évente 10 milliárd eurós nagyságrendű kereskedelem zajlik a két állam között

Végre nem engedik be őket

Végre! Orbán ezt mondta, amikor először hallott róla, hogy az olasz kormány nem engedte partra szállni a napok óta a vízen várakozó menekülteket – korábban több mint 600 ember, köztük sok gyerek is várakozott befogadás a nyílt vízen, Olaszország és Málta között, a hajót végül Spanyolország fogadta be.- A magyar miniszterelnök szerint ezzel bebizonyosodott, hogy Európában is meg lehet védeni a tengeri határokat, és egyúttal sok sikert kívánt a határozott olasz fellépéshez.

Pellegrini is keményen fogalmazott a tengeri úton zajló migrációról: mint megjegyezte, nem megoldás, hogy komoly forrásokból mentőegységeket tartunk fel, és amint valaki a vízbe ugrik, azonnal ki is mentjük uniós területre. Szerinte az olasz fellépés csak a kezdet, és hamarosan kiépül a valódi európai határvédelem.

A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről viszont szinte anyás lágysággal beszélt a két kormányfő: Orbán örült, hogy egyre több a kétnyelvű tábla Szlovákiában, és rendeződött a magyar tannyelvű kisiskolák helyzete, Pellegrini pedig kifejezetten büszke volt rá, hogy országa tud gondoskodni a kisebbségekről.

Szerző
2018.06.12 16:02

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22