Orbán: csúszik az alkotmány átírása, nem kell az EU pénze

Publikálás dátuma
2018.06.12 16:02
Orbán Viktor és Peter Pellegrini Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fotó: /
Legalább egy év kell az alaptörvény módosításának előkészítéséhez - mondta Orbán, aki szlovák kollégájával tartott sajtótájékoztatót a közös energetikai beruházásokról.

Váratlan bejelentések sorát tette keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor: a miniszterelnök Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt számolt be a V4-es országok közös terveiről és a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről. Itt derült ki, hogy egyelőre nem lesz alaptörvény-módosítás, legalábbis Orbán jelenlegi álláspontja szerint.

Az alaptörvény hét éve létezik, ahhoz, hogy változtassunk rajta, egy jogászcsapat gondos elemző-előkészítő munkája és legalább egy-másfél év kell – mondta a magyar miniszterelnök. Megjegyzése kérdésessé teszi a Stop Soros! elfogadását; a civil jogvédőket kriminalizáló, már parlament előtt lévő tervezet  jelenlegi formájában ugyanis alaptörvénybe ütközik,  Bukhat az a fideszes javaslat is, ami nonszensz módon alkotmánymódosítással tiltaná be a hajléktalanságot. Persze az sem kizárt, hogy az alaptörvény kisebb farigcsálására még idén sor kerül, és Orbán a nagyobb méretű változtatásokra szánna plusz másfél évet.  

Orbán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, felkészültek arra, hogy a következő hét éves uniós költségvetési ciklusban kevesebb forrás érkezik Magyarországra – szerinte ez természetes, hiszen véget ért a felzárkóztatás időszaka, az ország az EU nettó befizetői közé fog tartozni, és többet ad majd, mint amennyit kap, ráadásul a Brexit is kihat az uniós források elosztására. Elmondhatjuk, hogy már nem az Unió pénze kell, hanem a piaca – jegyezte meg a miniszterelnök (az nem került szóba, hogy Magyarország az uniós források korrupciógyanús felhasználása miatt kaphat majd később kevesebb támogatást).

Pellegrini és Orbán egybehangzóan beszéltek arról, hogy Szlovákia és Magyarország gazdasági és diplomáciai kapcsolata még sosem volt ilyen jó, a V4-es együttműködés – a következő időszakban a szlovákok viszik az elnökséget – pedig minden értelemben eredményes és erőt mutat. „A V4-ek többé nem a szegény országok szövetsége, hanem erős prosperáló szövetség”- hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az erősödő szlovák- magyar kapcsolatokat szerinte mutatja, hogy

  • a gázvezetékek után összekapcsolják a villamosenergia-hálózatot is
  • magyar részvétellel épül a Pozsony-Budapest-Varsó gyorsvasút
  • hamarosan átadják a két Komáromot összekötő Duna-hidat
  • Egyre több határátkelő épülhet a két ország 679 kilométeres közös határvonalán
  • Évente 10 milliárd eurós nagyságrendű kereskedelem zajlik a két állam között

Végre nem engedik be őket

Végre! Orbán ezt mondta, amikor először hallott róla, hogy az olasz kormány nem engedte partra szállni a napok óta a vízen várakozó menekülteket – korábban több mint 600 ember, köztük sok gyerek is várakozott befogadás a nyílt vízen, Olaszország és Málta között, a hajót végül Spanyolország fogadta be.- A magyar miniszterelnök szerint ezzel bebizonyosodott, hogy Európában is meg lehet védeni a tengeri határokat, és egyúttal sok sikert kívánt a határozott olasz fellépéshez.

Pellegrini is keményen fogalmazott a tengeri úton zajló migrációról: mint megjegyezte, nem megoldás, hogy komoly forrásokból mentőegységeket tartunk fel, és amint valaki a vízbe ugrik, azonnal ki is mentjük uniós területre. Szerinte az olasz fellépés csak a kezdet, és hamarosan kiépül a valódi európai határvédelem.

A szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről viszont szinte anyás lágysággal beszélt a két kormányfő: Orbán örült, hogy egyre több a kétnyelvű tábla Szlovákiában, és rendeződött a magyar tannyelvű kisiskolák helyzete, Pellegrini pedig kifejezetten büszke volt rá, hogy országa tud gondoskodni a kisebbségekről.

Szerző
2018.06.12 16:02

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33