Gazdag család temetkezési barlangjára bukkantak Izraelben

Publikálás dátuma
2018.06.13 12:10
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben - írta az MTI a The Times of Israel című angol nyelvű honlap alapján.

A Kinneret - vagy másik nevén Genezáreti - tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. 

Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. 1., és az i.sz. 2. század között ezen a vidéken általában ilyen sziklasírokba temetkeztek.

A három helyiségből álló sziklabarlang előterében piros-sárga-fehér festett fal nyomaira leltek, s a két temetkezési kamrában - a beömlesztett friss beton eltávolítása után - épségben megtalálták a halottak elhelyezését szolgáló mélyedéseket. A temetkezőhely valószínűleg egy módosabb család tulajdona lehetett, erre utalnak a minőségi módon és magas színvonalúan kialakított falak, a díszítés és a görög feliratok.

A korban az volt a szokás, hogy a halottakat sziklasírokban helyezték el, majd egy év elteltével kő- vagy kerámiaurnákba gyűjtötték csontjaikat. Ezeken az osszáriumokon, vagyis csontkamrákon, valamint a kamra falán görög feliratokat találtak, de ez nem jelenti az itt eltemettek pogány származását, ugyanis a zsidók is átvették a hellenisztikus kultúrát, illetve annak számos elemét, például a tehetős zsidók is görög neveket használtak.

A régészek szerint a nyomok arra utalnak, hogy sírbarlangot az ókorban már kirabolhatták. Az izraeli régészeti hatóság feldolgozza és tanulmányozza a leleteket, a városi hatóságok pedig megígérték, úgy fogják átalakítani az építkezési terveket, hogy ne okozzanak további károkat az értékes ókori maradványban.

Szerző
2018.06.13 12:10

Genetikai okai lehetnek a monogámiának

Publikálás dátuma
2019.01.19 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A génekbe lehet „kódolva”, hogy egyes állatok hűségesek a párjaikhoz vagy nem.
A Texasi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is, tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció során egyfajta univerzális formula hatására az agyban bizonyos gének aktivitása nőtt, másoké pedig csökkent, ennek következtében a kezdetben nem-monogám fajok monogámmá váltak - számolt be a TudományPláza.
A kutatók úgy definiálták a monogámiát mint a legalább egy párzási időszakon át fennmaradó, egyetlen párral történő párkapcsolatot, amelyben az utódok felnevelésével kapcsolatos munka legalább egy része megosztott, mint ahogy a ragadozóktól és más veszedelmektől való védelem is. A kutatók ez alapján alapján akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt, köztük négy emlős-, két madár-, két béka- és két halfajt vizsgáltak, amelyeket úgy válogatták össze, hogy az egyik monogám legyen. Mind a tíz vizsgált faj hím egyedeinek agyában azonosítani tudták a monogámia kialakulását jelentő evolúciós átmenethez köthető változásokat. A monogám viselkedés összetettsége ellenére azt találták, hogy minden alkalommal ugyanazok a génexpressziós változások zajlottak le. Az egymástól távoli rokonságban álló fajok – például halak és emlősök – génjeinek szekvencia-hasonlóságon alapuló csoportosításával a kutatócsoport sikeresen azonosította a közös evolúciós formulát, amely hosszú párkapcsolathoz és szülői együttműködéshez vezetett az öt monogám fajnál. 
A publikációk egyik fő újdonsága, hogy a vizsgált több száz millió éves periódus jóval hosszabb evolúciós időszakot ölel fel, mint a korábbi tanulmányok, amelyek új jellegek kialakulása során egymástól legfeljebb tízmillió év által elválasztott állatfajokat vizsgáltak.
„Nem számítottunk rá, hogy 450 millió év során ilyen összetett viselkedést érintő evolúciós átmenetek pontosan ugyanúgy történtek minden alkalommal”
- mondta Young.
2019.01.19 11:11
Frissítve: 2019.01.19 11:11

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:25

Fotó: Shutterstock/
86 évesen hunyt el Németh, a hazai nehézion-fizikai kutatások iskolateremtő alakja.
Kedden, 86 éves korában elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.
Németh Judit 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken.
Tudományos érdeklődése középpontjában a magfizika és a csillagok belső folyamatait leíró magfizikai jelenségek álltak. A magyar nagyenergiás magfizikai (nehézion-fizikai) kutatások egyik megalapítója, a kvarkanyagról rendezett 2005-ös budapesti világkonferencia egyik fő szervezője volt.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájában alelnökként, majd elnökként vett részt. Munkásságát 1987-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.
Témák
meghalt
2019.01.18 19:25