Kibertámadás - Washington szankcionál, Moszkva fenyeget

Publikálás dátuma
2018.06.12. 16:12
Fotó: AFP/Jose Jordan
Újabb szankciókat rendelt el az Egyesült Államok orosz cégek és állampolgárok ellen - adta hírül az MTI. Azzal vádolják az intézkedések célpontjait, hogy kibertámadásokban és kémkedésben működtek közre. Oroszország mindent tagad, és válaszul olyan személyek elleni büntetőintézkedésekkel fenyeget, akik "kitűnnek" orosz-ellenességükkel.

Az amerikai kormány hétfőn újabb szankciókat rendelt el orosz személyek és vállalatok ellen. A büntető intézkedések három orosz állampolgárt és öt számítástechnikai céget, köztük egy kutató intézetet érintenek. Az indoklás szerint együttműködtek az orosz hírszerzéssel az Egyesült Államok és szövetségesei elleni kibertámadásokban, és közreműködtek a világ telekommunikációs adatbázisát hordozó tenger alatti kommunikációs kábelek "követésében".

A szankcióval sújtott vállalatok: a Digital Security, az ERPScan, az Embedi, a Kvant Tudomnyos Kutató Intézet és a Divetechnoservices. A három orosz állampolgár mindegyike ez utóbbi céggel állt kapcsolatban.

Moszkva kétségtelenül válaszlépéseket fog tenni a legújabb amerikai szankciók nyomán - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden. Rjabkov szerint az ellenintézkedések célpontjai olyan személyek lesznek, "akik kitűnnek oroszellenes irányvonalukkal".

Szerző

Történelmi dokumentumot írt alá Donald Trump és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2018.06.12. 11:48
Fotó: AFP/THE STRAITS TIMES/Kevin Lim
Szingapúrban találkozott kedden az amerikai elnök Észak-Korea vezetőjével. Donald Trump értékelése szerint a megbeszélés jobb volt, mint amire bárki számított - írja az Euronews. A két vezető egy közös dokumentumot is aláírt, mely többek közt a nukleáris leszerelésről és a két ország kapcsolatának jövőbeni szorosabbra fűzéséről szól.

 A két vezető sokat mosolygott a találkozó közben, amely úgy tűnt, meglehetősen jó hangulatban telt. A felek egy munkaebéden vettek részt, és még egy közös sétát is tettek.

Majd bevonultak egy terembe, hogy aláírjanak egy mindössze egy oldalas dokumentumot, amelyről ekkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mi áll benne. Donald Trump is csak annyit mondott, hogy a levél, amelyet aláírtak, átfogó és mindkét fél elégedett lesz majd az eredménnyel.

A dokumentumban - mint később kiderült - az áll, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea új alapokra helyezi a két ország kapcsolatát és megtesznek mindent, hogy hosszútávú békét teremtsenek a Koreai félszigeten. Ismét megerősítették a 2018 április 27-én aláírt Panmundzseom Deklarációt is, melyben Észak-Korea kötelezi magát a teljes nukleáris leszerelésre. Továbbá, a háborús hadifoglyok és az elhunytak földi maradványainak hazaküldéséről is megegyeztek.

Donald Trump és Kim Dzsongun abban is megállapodtak, hogy az amerikai külügyminiszter és egy magas rangú észak-koreai vezető irányítása alatt folytatódnak a tárgyalások a két ország között.

Szerző
Frissítve: 2018.06.12. 12:23

Macron szívességei a jobboldalnak

Publikálás dátuma
2018.06.12. 07:32
RÉMÜLET - Drámai azoknak a menekülteknek az állapota, akiket az SOS Mediterranee aktivistái mentettek meg FOTÓ: SOS MEDITERRANE
Egyre többen vádolják Emmanuel Macron elnököt azzal, hogy mindinkább jobbra tolódik, és ő is kiaknázza a menekültkérdést.

Az egész világot bejárták a képek, amint Maliból érkezett Mamoudou Gassama két hete halált megvető bátorsággal mentett meg egy gyermeket, aki kint ragadt az ablakpárkányon. A videóra több millióan klikkeltek. A 22 éves fiatalembert nemzeti hősként ünnepelték Franciaországban. Merészségét busásan meg is jutalmazta a francia köztársasági elnök: Macron gondoskodott arról, hogy elképesztő gyorsasággal megkapja a francia állampolgárságot. Hogy mennyire lenyűgözte az államfőt a fiatalember hőstette, az is jelzi: személyesen fogadta az Elysée-palotában, s biztosította továbbá arról is, hogy állást kap majd a francia tűzoltóságnál. Aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a Maliból származó férfiú kivételes történetéből mozifilm lesz majd.

Feszültség az elnök pártjában
A jobboldalnak kedvező törvény azonban Macron saját pártjában, az En Marche-ban sem talált kedvező visszhangra. Már az is sokatmondó, hogy rekord hosszúságú, 24 órás vita előzte meg a végszavazást, s az államfő politikai mozgalmának összesen 17 képviselője maradt távol a voksolástól. Embertelennek tartották a szöveget, s nem akarták hozzá a nevüket adni. A pártvezetés mindent elkövetett az elhajlók ellen, s a mozgalomból való kizárással fenyegették meg azokat, akik a nem gombot merészelik megnyomni. Végül egyvalaki mert nemmel szavazni, ő be is jelentette az En Marche-ból való kilépését.

Csakhogy sokan nem akarnak hinni a saját szemüknek, s inkább a hajmeresztő összeesküvés-elméletek hozzák lázba őket. Jobb- és szélsőjobboldali portálokon is megjelent az a feltételezés, amely szerint az egész mentőakció nem is volt valód, egyszerűen csak megrendezték. Gassama így akart francia útlevélhez jutni – írták a „mintentudók”. Nehezen képzelhető el, hogy bármi is igaz lenne ebből, hiszen a fiatalember nem is ismerte a családot, az pedig végképp kizárható, hogy a szülők vállalják az életveszélyt kisgyermekük számára csak azért, hogy egy ismeretlen francia dokumentumokra tegyen szert. Ugyanakkor azt már a történelem is megmutatta, hogy az emberek előszeretettel elhiszik az álhíreket még akkor is, ha azokat pillanatok alatt meg lehet cáfolni.

Emmanuel Macronnal kapcsolatban egyre erősebb a vita, melyik oldalon is áll. A választási kampányban centristaként lépett fel, akit megvetett a szélsőjobb, ám akivel a Jean-Luc Mélenchon által fémjelzett radikális baloldal sem volt elégedett. Az ultrajobboldaliak attól tartottak, hogy Macron tömegesen engedi be a menekülteket, a baloldaliak viszont kevesellték mindazt, amit a bevándorlóknak ígért.

Az eltelt egy év alatt a francia köztársasági elnök, menekültpolitikája alapján legalábbis, sokkal inkább nevezhető jobboldalinak, mintsem baloldalinak. A „Menedékjog és migráció” című, néhány héttel ezelőtt elfogadott törvénycsomagjával elsősorban az volt a cél, hogy elrettentsék a bevándorlókat attól: Franciaország felé vegyék az irányt.

Párizsban óta nem hoznak létre kellő számú menekültszállást, aminek drámai következményei vannak. A fővárosban jött létre az a nemrégiben lebontott sátorváros, ahol egészen elképesztő állapotok uralkodtak. Múlt héten emiatt mintegy 2500 ember veszítette el ideiglenes, s az életre egyébként teljesen méltatlan lakhelyét. A menekülteket ezért ideiglenes otthonokban, például sportcsarnokokban helyezték el. 2015 óta összesen 37 ilyen tábort számoltak fel országszerte, de újak és újak jönnek létre.

Anne Hidalgo párizsi polgármester azzal vádolja a kormányt, hogy szörnyű állapotokat teremt, nem gondoskodik ivóvízről és wc-ről a menekültek számára. A kabinet viszont visszadobta a labdát, szerinte a polgármesteri hivatal a felelős az áldatlan állapotokért.

A franciák többsége azonban inkább egykedvűen szemléli, milyen állapotok uralkodnak ezekben a táborokban. Olyannyira, hogy még a saját életét kockáztató Gassama is védekezésre kényszerült. Folyamatos támadások érik Cédric Herrou-t is, aki Nizza mellett, a francia olasz határnál évek óta fogad be menekülteket saját parasztházának udvarán. Mint a Die Zeit megírta, a napokban több lapban tett közzé felhívást, amelyben kifejtette, mindenkinek joga van ahhoz, hogy segítsen a bajba kerültek számára. A dokumentumot 123 sztár írta alá, köztük Juliette Binoche világhírű színésznő, a korábbi francia labdarúgó válogatott, Lilian Thuram, vagy az író, Fred Vargas.

Herrou rangos kitüntetést kapott Grenoble városától, s sokan elismerik jótékonysági akcióiért. A jobboldali radikálisok szerint azonban illegális, amit csinál, ezért szerintük börtönbüntetéssel kellene sújtani. A rendőrség – a jobboldali radikális dél-franciaországi prefektus utasítására – már tucatnyi alkalommal fésülte át kúriáját azzal a céllal, hogy bizonyítsák: törvénytelen ott tartózkodásra ad lehetőséget. Már több alkalommal állították bíróság elé.

Macron a választási kampányban még azt közölte, az emberség és a keménység nem zárja ki egymást. Az említett új törvény azonban nem igazán nevezhető humánusnak. Előírja például, hogy a menekülteket 90 napig tarthatják a táborokban, ezen idő alatt előkészítik az országból való kiutasításukat. Gyakran teljes csalások tengődnek a siralmas állapotú táborokban, ami miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága is figyelmeztette már Párizst. A jogszabály alapján hamarabb utasíthatják ki azokat, akik menekültkérelmét elutasították. Gérard Collomb belügyminiszter azzal indokolta a törvény elfogadásának szükségességét, hogy a közvélemény nem támogatja új menekültek felvételét.

Macron mindeddig azt az ígéretét sem tudta teljesíteni, hogy jobban integrálják a társadalomba a menekülteket. Bár az új törvény előírja, hogy a bevándorlók az eddigi 200 helyett 400 francia nyelvórát kell teljesíteniük, s az álláskeresésnél is több segítséget kapnak, arról egy sor sincs a jogszabályban, miként legyen tető a fejük felett.

Dráma a Földközi-tengeren

Megoldódni látszik az Aquarius nevű hajó földközi-tengeri kálváriája, miután a spanyol kormány bejelentette, felveszi a fedélzetén tengődő menekülteket. Olaszország és Málta előzőleg egymásra mutogatott, egyikük sem volt hajlandó felvenni a 629 menekültet. Joseph Muscat máltai miniszterelnök Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje során kifejtette, hazája „teljes mértékig tartja magát a nemzetközi kötelezettségeihez”, s ezért nem engedi kikötőjébe a hajót. Utalt arra, a menekülteket líbiai felségvizeken vették fel, ezért a máltai kormány nem illetékes az ügyben. Az új római kormány viszont azzal vádolja La Vallettát, hogy nem a nemzetközi szerződések szerint cselekszik. Lapértesülések szerint Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke azzal fenyegetőzött, hogy ha Málta nem veszi fel a menekülteket, hazája lezárja kikötőit. A 629 menekültet szombaton vették fel az SOS Mediterranee segélyszervezet munkatársai.



lásd még: Nem az Aquarius az utolsó, tengeren veszteglő hajó