Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:09
Illusztráció/FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /

Az egekig felértékelődött az idén a diákmunka, szinte nincs olyan terület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák a fiatalokat. Nemcsak az építkezéseken, hanem szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég. A diákok iránti felfokozott igény miatt viszont szó sem esik, mennyire fontos ebben az időszakban a biztosítás, hiszen a diákmunka – sajnos – gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, a cég kommunikációs és online értékesítési igazgatója.

A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a szakértő. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka idején legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak. Ezt nemcsak személyesen, hanem az online felületeken is meg lehet, sőt, meg kell tenni. A biztosítók ugyanis egy esetleges baleseti kártérítésnél különbséget tehetnek a turistaként átélt, illetve a munkavégzés miatt bekövetkezett baleset és az érte járó összeg között. Ha pontos a biztosítás – benne van a kitétel: munkavégzés – rendben lesz a kártérítés is. A tengeren túlra készülőknek ezt külön jelezniük kell. Az ő biztosításuk az átlagosnál némileg többe kerülhet, de adott esetben, a kártérítésben sokszorosan megtérülhet.

Utasbiztosítás
Azt, hogy valójában mennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik nélküle utaznak, s balesetet szenvednek. A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentesen is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán.



Szerző
2018.06.13 07:09

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05