Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:09
Illusztráció/FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

Az egekig felértékelődött az idén a diákmunka, szinte nincs olyan terület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák a fiatalokat. Nemcsak az építkezéseken, hanem szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég. A diákok iránti felfokozott igény miatt viszont szó sem esik, mennyire fontos ebben az időszakban a biztosítás, hiszen a diákmunka – sajnos – gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, a cég kommunikációs és online értékesítési igazgatója.

A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a szakértő. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka idején legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak. Ezt nemcsak személyesen, hanem az online felületeken is meg lehet, sőt, meg kell tenni. A biztosítók ugyanis egy esetleges baleseti kártérítésnél különbséget tehetnek a turistaként átélt, illetve a munkavégzés miatt bekövetkezett baleset és az érte járó összeg között. Ha pontos a biztosítás – benne van a kitétel: munkavégzés – rendben lesz a kártérítés is. A tengeren túlra készülőknek ezt külön jelezniük kell. Az ő biztosításuk az átlagosnál némileg többe kerülhet, de adott esetben, a kártérítésben sokszorosan megtérülhet.

Utasbiztosítás
Azt, hogy valójában mennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik nélküle utaznak, s balesetet szenvednek. A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentesen is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán.



Szerző

Kunhalmi kulcsszerepbe került

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:01
HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan
Nem csak személyi kérdések dőlnek el a szocialisták hétvégi tisztújító kongresszusán. Tóth Bertalan és Mesterházy Attila között markáns politikai különbségek is vannak.

Csütörtökön kell kimondania Kunhalmi Ágnesnek, hogy az MSZP első emberévé szeretne emelkedni, vagy inkább a párt választmányi elnökeként dolgozna. Ez több okból sem egyszerű döntés.

Elnökhelyettes kontra választmányi elnök
Bár a választmány szerepét még az MSZP-n belül is hajlamosak lekicsinyelni, a testület elnöke – ha bejátssza mozgásterét – akár a párt első emberének is megkötheti a kezét. Ugyanis a választmány fogadja el a választási stratégiát, hagyja jóvá a pártközi szövetségkötéseket, illetve szentesíti a jelölti listákat. A választmányi elnök szerepe ennek megfelelően inkább a ciklus második felében értékelődik fel, a parlamenti választást követő két "békeévben" az elnök, az elnökhelyettes és a két alelnök irányítja a pártot. Az MSZP hagyományosan kétévente tart elnökválasztó kongresszust.

Az MSZP tisztújítását előkészítő bizottság világossá tette: nincs "le- és átcsorgó" rendszer, ha Kunhalmi kitart pártelnöki ambíciói mellett, de nem választják meg, akkor nem indulhat a választmányi elnöki pozícióért. Magyarán, ha elnökjelöltként elbukik, akkor nem lesz meghatározó tisztsége a pártban – miközben a választmány élére szinte bizonyosan odaérhetne.

Bár az MSZP kampányarca tagadhatatlanul népszerű a tagság körében, az elnöki vetélkedésben legtöbb forrásunk szerint épp az utolsó helyen áll – a versengés alighanem Tóth Bertalan frakcióvezető és Mesterházy Attila korábbi pártelnök között dől el. Ha Kunhalmi kihátrál az elnöki versenyből, azzal nem csak a saját sorsát befolyásolja: az őt támogató kongresszusi delegáltak többsége ugyanis vélhetően Tóth mellett sorakozna fel. Ujhelyi István vasárnap gyakorlatilag csapatot hirdetett – gyakorlatilag Tóth nevében.

Az európai parlamenti képviselő bejelentette:Tóth felkérésére pályázik az MSZP elnökhelyettesi pozíciójára, és szívesen látná Kunhalmit választmányi elnökként. Azaz, ha Kunhalmi az elnöki poszt helyett inkább az MSZP parlamentjének nevezett testület vezetésére startol rá, egyben – szándékától szinte függetlenül – azt is üzeni: egy csapatban akar játszani Tóth Bertalannal.

Nem vették fel az LMP-be Demeter Mártát
Az LMP néhány tagja megvétózta, hogy a korábban szocialista Demeter Máriát felvegyék a zöldpártba – írta a 24.hu. Ez azt jelenti, hogy Demeter, aki jelenleg az LMP parlamenti képviselője és frakciótagja, s a párt listájáról jutott az országgyűlésbe, egyelőre nem választható párttisztségre, és hivatalosan nem szavazhat belső kérdésekben. Az LMP szabályai szerint lényegében bármelyik tag megvétózhatja egy új tag felvételét.

Kívülről úgy tűnik, hogy jól felépített manőver tereli Kunhalmit Tóth táborába. A látszat ugyanis így akkor az, hogy Tóth javára lép vissza, még úgy is, ha az MSZP egyik legnépszerűbb politikusa nem nevezi meg, kinek a javára lép vissza.

Ezt a látszatot erősíti, hogy elnökjelölti kortesbeszédében Kunhalmi számos alkalommal a baloldal újraegyesítése, egyfajta uniópárt létrehozása – gyakorlatilag az MSZP és a DK egybegyúrása – mellett érvelt. Mesterházy egyik fő állítása ezzel szemben a párton belül épp az volt, hogy ő kezelni tudja Gyurcsány Ferenc párthatárokon túlcsorduló ambícióit.

Pártbeli vélemények alapján Mesterházy kifejezetten jól mozgott a megyékben, így sikerrel zárkózott fel. Más interpretációk szerint Tóth meglehetősen biztosan, hozzávetőleg 60-40 százalékos arányban vezetett, így Kunhalmi gesztusa inkább csak stabilizálná az előnyét.

A királycsináló – szokás szerint – Budapest lehet, a főváros delegálja a mintegy 320 küldött ötödét. Forrásainak szerint a budapesti szocialisták többsége inkább Tóth felé hajlik. A fővárost elvben ellensúlyozhatnák a nagy megyék – amelyekben magas a taglétszám, így nekik több kongresszusi delegált jut –, ám ezek egy része, így például Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg nem egységes, mindkét jelöltnek vannak támogatói. Mellesleg Tóth és Mesterházy is vidéki származású, e téren tehát nincs közöttük különbség.

HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

A küldöttek – túl a személyes szimpátiákon és érdekeken – leginkább két elvet tartanak szem előtt. Az egyik, hogy az új vezetővel melyik másik párt hajlandó együttműködni. A szocialista érzékelés szerint Mesterházyt az LMP ugyanúgy nem kívánatos partnernek tartja, mint például Gyurcsány Ferencet, míg Tóth Bertalan, frakcióvezetői tisztségéből kifolyólag, több "szabad vegyértékkel" rendelkezik. A másik, hogy miképp építi vissza az új első ember az MSZP szervezetét. A struktúra hatékonnyá tétele jó ideje senkinek nem sikerült. Tóth ezzel kapcsolatban arról beszélt: a párt erőforrásainak zömét vidékre irányítaná, és a parlamenti képviselőkre alapozva építené vissza az irodahálózatot. Mesterházyt elnöki gyakorlata az erős központi irányítás hívének mutatta. A vasárnapi döntés tehát nem egyszerűen személyi, hanem az MSZP politikáját jelentősen befolyásoló, stratégiai választás.

Szerző

Tovább űzi a hajléktalanokat a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.06.12. 22:16
Fotó: Draskovics Ádám
Az otthontalanok büntetésének lehetőségét már korábban alaptörvénybe írták, de most további szigorítást terveznek.

Érthetetlen – így reagált lapunk érdeklődésére egy, a hajléktanügyet jól ismerő szakember Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő keddi bejelentésére. A dúsgazdag fővárosi politikus arra kérte a kormányt: a „mostani alkotmányozás” keretében teremtse meg annak jogi kereteit, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás ne legyen a „jelenlegi formában” megengedett. Bajkai bejelentése azért is meglepő, mert úgy tűnhet, mintha az ügyvéd-honatya nem ismerné az alaptörvényt: az alkotmányban ugyanis már 2013 óta szerepel, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben a közterület meghatározott részére jogellenessé minősíthetik azt, ha valaki életvitelszerűen a közterületen él.

Itt érdemes felidézni: 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él, még elzárást is kaphatott a hajléktalan. A szabályozást azonban az Alkotmánybíróság (AB) 2012-ben elkaszálta. Erre válaszul 2013-ban a kétharmados Fidesz-többség módosította az alkotmányt. Igaz, Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint a civilek szívós munkájának is köszönhető, hogy az alkotmánymódosítás nyomán megszületett szabálysértési törvényből kikerültek a hajléktalanokat közvetlenül börtönnel fenyegető kitételek – miközben pénzbírsággal elvileg ma is büntethetnék a hajléktalanokat.

Mivel Bajkai a most belengetett alkotmánymódosításról semmi konkrétumot nem árult el, a részletek megismeréséért a Fidesz-frakcióhoz fordultunk. Választ azonban nem kaptunk. A Fidesz szándékait ismerve nem kizárt: a kormánytöbbség megpróbálja a korábban az AB-nál elmeszelt, a hajléktalanokat akár börtönnel is fenyegető jogszabályokat alkotmányba foglalni.

Az alkotmánymódosítást sürgető Bajkai arról is beszélt tegnap, hogy a hajléktalanok látványa a többség számára „rendkívül nehézzé teszi a város otthonként való kezelését”. Ráadásul – mondta – a mára a „rendkívül sikeres” közmunkaprogramnak köszönhetően mindenki számára lehetőség nyílik saját lakhatásának a finanszírozására. Ennek kapcsán Balog Gyula A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistája lapunknak elmondta: egy közmunkásfizetés 53 ezer forint, míg egy albérleti szoba 50-70 ezer forintba kerül a fővárosban. Balog szerint másban is érthetetlenek Bajkai szavai: a hatóságoknak eddig is minden lehetősége megvolt, hogy fellépjenek a hajléktalanokkal szemben, így a belügytől megkapott adataik szerint 2016-ig a hatóságok mintegy félezer eljárást indítottak hajléktalanok ellen, ebből legalább három esetben az elmarasztaltak közmunkával kellett, hogy ledolgozzák a hajléktalanságért rájuk kirótt több tízezer forintos bírságot. Tény, hogy a hajléktalanok régóta szerepelnek a Fidesz céltábláján. Míg 2010 előtti szocialista-liberális érában előfordult, hogy a városvezetők itt-ott helyben felléptek a fedél nélküliekkel szemben, a Fidesszel mindez rendszerré vált.