Biztosítás nélkül kockázatos dolgozni

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:09
Illusztráció/FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Fotó: /

Az egekig felértékelődött az idén a diákmunka, szinte nincs olyan terület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák a fiatalokat. Nemcsak az építkezéseken, hanem szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkusz cég. A diákok iránti felfokozott igény miatt viszont szó sem esik, mennyire fontos ebben az időszakban a biztosítás, hiszen a diákmunka – sajnos – gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, a cég kommunikációs és online értékesítési igazgatója.

A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a szakértő. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka idején legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak. Ezt nemcsak személyesen, hanem az online felületeken is meg lehet, sőt, meg kell tenni. A biztosítók ugyanis egy esetleges baleseti kártérítésnél különbséget tehetnek a turistaként átélt, illetve a munkavégzés miatt bekövetkezett baleset és az érte járó összeg között. Ha pontos a biztosítás – benne van a kitétel: munkavégzés – rendben lesz a kártérítés is. A tengeren túlra készülőknek ezt külön jelezniük kell. Az ő biztosításuk az átlagosnál némileg többe kerülhet, de adott esetben, a kártérítésben sokszorosan megtérülhet.

Utasbiztosítás
Azt, hogy valójában mennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik nélküle utaznak, s balesetet szenvednek. A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentesen is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán.



Szerző
2018.06.13 07:09

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50