Akkora válság jön, hogy még 7 milliárdot költünk az Operaházra

Publikálás dátuma
2018.06.12. 19:04
Az Operaház nézőtere Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Már közel bruttó 28 milliárd forintnál jár az Operaház felújításának költsége, a pénzügyi válságra készülő kormány újabb milliárdokkal támogatja az eredetileg harmadáron tervezett tervezett projektet.

Mintegy 7 milliárd forintot költ a magyar állam az Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására – derül ki a Magyar Közlönyből; az Orbán Viktor által jóváhagyott kormányhatározat az idei évben kétmilliárd, jövőre pedig 4,95 milliárd forintot biztosít a generálkivitelezési munkákra és külön beszerzésekre. A támogatással együtt a kormány arról is döntött, hogy az Operaház átadása 2019 januárjáról májusra csúszik.

Mint a Népszava megtudta, a kormányzati pluszpénz többletforrásnak számít az eddigiekhez képest, vagyis az Operaházra így közel bruttó 28 milliárdot szánnak.

A költségek fokozatosan, másfél év alatt emelkedtek az égig: az intézmény fenntartója a pályázat kiírásakor – 2016 októberében – még 9,2 milliárd forintra becsülte a költségeket, a közbeszerzést elnyerő konzorcium azonban közel 14,2 milliárdért vállalta és vitte el generál tervezési és kivitelezési feladatokat. A konzorciumot nem mellesleg a jól menő győri üzletember, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Bau Hungária Zrt. vezeti – Paár arról is ismert, hogy korábban Tiborcz István üzlettársa volt.

A felújítási költségek azonban itt sem álltak meg: a színpadfelújítás bruttó 6,6 milliárdos költsége tovább emelte a limitet, és csak ezután érkezett a kormány hétmilliárd forintos ajándéka. Az Operaház sajtóosztályától szerettük volna megtudni, hogy milyen plusz beruházás, munka indokolja az Operaházra fordított újabb közpénzhegyet. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.

Hiába kérnek, nem fog adni

Az újabb pénzosztás már azért is visszás, mert sajtóértesülések szerint Orbán Viktor épp a hetekben jósolt pénzügyi válságot az eurózónában. A kötcsei polgári pikniken a miniszterelnök azt mondta, hogy ezentúl hiába kérnek majd miniszterei plusz 10-20 milliárdot fejlesztési célokra, ő nem fog adni - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig éppen az állítólagos várható krízisre hivatkozva jelentette be, hogy 50 százalékkal növelni fogják az ország általános költségvetési tartalékát.

Szerző

Teljesen megvonnák a Jobbik támogatását

Publikálás dátuma
2018.06.12. 18:47
Fotó: Tóth Gergő

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezi a Jobbik költségvetési támogatásának felfüggesztését. A szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: felszólítása ellenére továbbra sem megfelelő az ellenzéki párt intézkedési terve, az nem alkalmas a korábbi számvevőszéki ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére és a mulasztások következményeinek kezelésére, mivel a dokumentumban foglaltak nem biztosítják a törvényi előírások betartását.

A számvevőszék a törvény előírása szerint kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét. Idén január 8-án hozták nyilvánosságra a Jobbik ellenőrzéséről szóló jelentést, amelyben megállapították, hogy a párt a 2015-2016-os évekre nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta az átlátható és elszámoltatható gazdálkodását a közpénzekkel.

Az ÁSZ „hatósági kockázatjelzés alapján” azt is megállaptotta, hogy a Jobbik 2017 első félévében tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el a működéséhez, az e miatt kiszabott, több mint 330 millió forintos büntetést júliusban kezdi el levonni a Magyar Államkincstár a párt költségvetési támogatásából.

A törvényi előírás szerint az ellenőrzött szervezeteknek az ÁSZ-jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül kötelezően intézkedési tervet kell készíteniük a számvevőszék megállapításai alapján. Ezt meg kell küldeni az ÁSZ-nak, amit a Jobbik határidőre meg is tett, ugyanakkor a számvevőszék szerint a terv nem volt megfelelő, ezért azt visszaküldte. A Jobbik újra megküldte az intézkedési tervet, de az ÁSZ szerint az továbbra sem alkalmas a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére. Mindezek alapján a számvevőszék megkezdi a Jobbik költségvetési támogatása felfüggesztésének előkészítését.

Az ÁSZ az elmúlt napokban bejelentette, hogy elfogadta a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd intézkedési tervét. Az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét pedig már áprilisban megfelelőnek találták.

Szerző

Polt: Nem világos az Európai Ügyészség szerepe

Publikálás dátuma
2018.06.12. 16:56
Fotó: Népszava
Az Ügyészség Napján a legfőbb ügyész az európai együttműködés kapcsán a „nemzeti szuverenitás” tiszteletbe tartását emlegette, illetve azt, hogy a miniszterelnök vejének a fura ügyeit feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig nem bűnügyi nyomozó hatóság.

Az európai ügyészségek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta a más és más hangsúlyokkal Ladislav Hamran a hágai székhelyű Eurojust, az európai bűnügyi együttműködést koordináló uniós ügynökség magyar származású elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész az Ügyészség Napján elmondott beszédében.

„Sosem volt még akkora a szükség az intézmények, államok és népek közötti összetartásra, mint korábban” – mondta Ladislav Hamran folyékonyan, magyar nyelven tartott beszédében, aki mindezt azzal indokolta, hogy a digitálist technika illetve a transznacionális bűnszervezetek működésével „elmosódnak a határok”.

Hamran szerint emiatt mindennél fontosabb, hogy Európa ügyészei együttműködjenek. Bár Hamran végig rendkívül dicsérően szólt a magyar ügyészek munkájáról - így a magyarok az Eurojust-együttműködés egyik legaktívabb tagjai - ugyanakkor a jövő kihívásai között szóba hozta a magyar kormány által vehemensen elutasított Európai Ügyészség kérdését is. Így Hamran megfogalmazása szerint a különféle intézményi kihívások között – ilyenek a határokat átlép digitális technika fejlődése vagy a Brexit – pendítette meg az Európai Ügyészség létrehozását.

Polt Péter legfőbb ügyész, részben az Orbán-kabintet prominensei előtt tartott előadásában – a közönségben ott ült Pintér Sándor belügyminiszter, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, de ott volt a kormány által újabban célba vett Kúria elnöke, Darák Péter – szintén az együttműködés erősítéséről beszélt, ám rendszeresen szóba hozta a tagállami szuverenitás tiszteletbe tartásának a fontosságát.

Ez utóbbi fordulat jelentőségét az adja, hogy a magyar kormány ezzel a szófordulattal próbálja megindokolni, hogy miért maradna ki a Európai Ügyészség létrehozásában. Az ellenzék szerint viszont valóságban a kabinet attól tart, hogy egy felettes EU-ügyészség sokkal keményebben és hatékonyabban tudna fellépni a magyar ügyészség által rendre futni hagyott, a Fidesz legfelsőbb köreihez kötődő korrupciós ügyekben.

Polt előadásában szóba hozta a „sajtóban mostanában gyakran szereplő” Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) amely az utóbbi időben több, Fideszhez, illetve Orbán Viktor miniszterelnök családjához is kötődő csalási ügyet göngyölített fel.

Polt Péter hangsúlyozta: az OLAF „közigazgatási vizsgálatokkal tudja segíteni az ügyészek munkáját.” Ugyanakkor „az OLAF-nak bűnügyek lefolytatására nincs hatáskora, nyomozati jogköre nincs.” „Amennyiben az OLAF valamit észlel, úgy a tagállam ügyészségéhez fordul. Ilyenkor az OLAF igazságügyi ajánlást tehet.

Polt Péter most is elmondta, hogy az OLAF jelzései alapján az ügyészség minden esetben elrendeli a nyomozást és lefolytatják az eljárást.

Polt egy mondat erejéig kitért az Európai Ügyészség tervére is. Kissé cikornyásan úgy fogalmazott: szerinte nem világos, hogy a legkorábban 2022-ben működésben lépő Európai Ügyészség hogyan kapcsolódik majd az uniós bűnüldözési és igazságszolgáltatási együttműködések rendszeréhez, milyen értéket fog képviselni. Polt szerint ezt csak „néhány év gyakorlati tapasztalata fogja megmutatni.”