Óriási hibának tartják az önkormányzatok a rendszerváltás utáni első kormány által hozott 1993. évi lakástörvényt, amelynek értelmében meg kellett szabadulniuk bérlakásaiktól. A vételi ár a forgalmi érték harminc százaléka volt, de még ezt is 40 kedvezmény könnyítette, ha a vevő egy összegben fizetett. Egy-egy településen fiatalok százainak jelenthetne helyben maradási esélyt az önkormányzati bérlakás, ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első otthonukat. Nemcsak a piaci alapon működő, de a szociális bérlakások terén is sanyarú a helyzet, a temérdek rászoruló közül egy-két családnak tudnak évente valamelyest segíteni – derült ki országos körképünkből.
Az Európai Unió lakosságának 16,6 százaléka túlzsúfolt lakásokban, házakban él, de Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet – idézte az Eurostat adatait a Portfólió. Magyarországon tízből négy ember, azaz a lakosság 40,4 százaléka lakik túlzsúfolt lakásban. A felmérés szerint Romániában a legrosszabb a helyzet, ott 48,4 százalék ez az arány. A legjobb helyzet Cipruson van, ahol a lakosságnak csak 2,4 százalékár érinti ez a gond.
Néhány önkormányzat önerőből próbál úgynevezett „Otthon-házakat” felhúzni, de ez ott perspektíva, ahol az iparűzési adóbevételekből sikerül erre pénzt félretenni. Gyöngyösön is nagy ugrást jelentett, amikor 2001-ben elkészült az Otthonház első szakasza, 71 lakással, majd 2006-ban a második szakasz 54 lakással. Itt a rendszerváltás előtt még 3700 bérlakás volt, a 93-as törvény után ez a szám leapadt 520-ra. A város baloldali polgármestere, Hiesz György szerint az alacsony jövedelmű fiataloknak családi háttér nélkül lehetetlen a lakásvásárlás, s a nagyszámú kivándorlásnak is oka ez a fajta reménytelenség. Hozzátette: törvényi módosítással a vállalkozói szférát is ösztönözni kellene a bérlakásépítésre, az önkormányzatoknak pedig arra kéne lehetőséget és pénzt adni, hogy üres állami ingatlanok, volt iskolákat, üresen álló kórház épületeket alakítsanak bérlakássá.
Szegeden a szocialista Botka László polgármester két éve jelentette be, hogy nagyszabású bérlakás-felújítási és pályáztatási programot indít a város. Akkor hetvenhat önkormányzati bérlakást állítottak helyre, s további 50 városi tulajdonú bérlakás teljes rekonstrukcióját majd pályáztatását tervezték. A szociális bérlakásokba azok a családok költözhettek, akiknél az egy főre eső jövedelem minimum nettó 37 ezer forint olt, de nem haladta meg a 111 ezret.
A jobboldali vezetésű Veszprém közel kétszáz önkormányzati lakással rendelkezik: jogszerűen 167 ingatlant használnak, s nyolc jogcím nélküli bérlő szerepel az önkormányzat nyilvántartásában. Jellemzően hátralék miatt mondták fel a bérleti szerződést – tájékoztatott Moravcsik László, a VESZOL Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A közeljövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től. (MNV) 38 lakást kapnak meg üzemeltetésre, a tervek szerint ezeket is felújítják, s szociális bérlakásként hasznosítják majd. A városban a felhalmozódott lakbértartozás 18,6 millió, a közüzemi díjelmaradás 6,7 millió forint. Veszprémben 109 család vár szociális alapon önkormányzati bérlakásra.
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Pécsen a fideszes irányítású önkormányzatnak 3950 bérlakása van, ebből 369 üres, 86 pedig lakhatatlan. Vagyis nagyjából 3 és félezer lakásban van bérlő, ebből mintegy ezerben jogcím nélkül. Utóbbiak között 259 az önkényes lakásfoglaló, s 559, akinek lejárt a szerződése, és valamilyen okból eddig nem újították azt meg. A legsajátosabb helyzetben azok vannak, akik jogcím nélkül laknak ugyan, lakbért viszont mégis fizetnek. A lakbér a Pécsett szokásos albérleti díj 25-30 százaléka, ennek ellenére a lakók jelentős adósságot halmoztak fel. A teljes lakbérhátralék közelíti a 800 milliót, emellett a lakók félmilliárd forint közüzemi tartozást görgetnek maguk előtt. A lakások állapota – a kárt okozó bérlők miatt – folyamatosan romlik, mindeközben 1650 család évek óta hiába vár arra, hogy bérlakáshoz jusson. Az önkormányzat gyökeres változást szeretne, ezért a múlt hónapban módosították a város bérlakásokról szóló rendeletét. A cél, hogy megszabaduljanak a renitens és makacsul nem fizető bérlőktől, őrizzék meg az önkormányzat lakásvagyonának értékét, és lakáshoz juttassák az arra érdemes rászorulókat. Készül egy úgynevezett konszolidációs lista, ami megvizsgálja valamennyi bérlő helyzetét, különös tekintettel arra, hogy aki nem fizet, az miért nem teszi ezt. Ez a lista 2021-re lesz kész, így az igazi változások csak azután kezdődhetnek. A problémák kezeléséhez igénybe veszik a szociális munkások és a civil szervezetek segítségét.
A szocialista vezetésű Hajdúdorogon húsz piaci költségalapú, huszonnégy szociális bérlakás, három szociális lakóház és két Otthonteremtési lakóház van önkormányzati tulajdonban – tudtuk meg Csige Tamás polgármestertől. Az összesen 49 ingatlanból 41-ben jogszerűen, a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően élnek, s három jogcím nélküli lakó van a szociális bérlakások használói között, akik közül kettő nem fizeti a lakbért, egy viszont igen. Őket nem költöztetik ki az ingatlanokból, amíg nem találnak más lakhatási megoldást. A meghirdetett szociális bérlakásokra 15-20 család szokta beadni pályázatát, de évente csupán töredéküknek, 1-2 családnak tudnak így segíteni, s előnyben részesültek azok a pályázók, akik egyedül nevelik a gyerekeiket. – Nagyon jó lenne, ha pályázati forrásból további lakások építésére, és fenntartására, vagy legalább a felújítására kapnánk támogatást – mondta a polgármester. Tavaly fogadták el az Otthonteremtési Rendeletet, amelynek keretében két családnak már sikerült lakást biztosítaniuk. A program során a családok havonta 10 ezer forint lakhatási, és 20 ezer forint lakás-takarékpénztári díjat fizetnek, öt év után pedig a felhalmozott befizetésekből már képesek lesznek megvásárolni az általuk lakott ingatlant.
A szintén baloldali irányítású Kazincbarcikán a teljes lakásállomány 3,3 százaléka van önkormányzati tulajdonban, ami 407 lakást jelent: ebből 269 az úgynevezett szociális bérlakás. További 90 ingatlan lakhatatlan, ezek lebontása elkerülhetetlen. Tizennyolc lakás felújításra vár, hat pedig kiadható. A 272 lakott ingatlanból 36-ban tartózkodnak jogellenesen, de önkényes lakásfoglaló nincs közöttük. Olyan bérlőkről van szó, akiknek lejárt a szerződése és felszólítás ellenére sem hagyták el az ingatlant. A felújításra nem alkalmas, bontásra ítélt ingatlanok, háztömbök esetén az utolsó bérlő kiköltözését követően már nem kerül sor új jogviszony létesítésre, az adott ingatlanokból a közműveket kikötötték, a lakások lezárásra megtörtént. Kazincbarcikán tavaly döntött arról a képviselő-testület, hogy az üres lakások közül tízet saját költségvetésükből felújítanak: erre mintegy húszmillió forintot költöttek, a lakások idén április végére el is készültek. A további 18 felújítandó lakásból idén további 4-6, jövőre pedig 10-12 ingatlan felújítását tervezi az önkormányzat várhatóan 30 millió forintot meghaladó értékben, amihez pályázati forrásokat is igénybe vesznek.
