Kunhalmi kulcsszerepbe került

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:01
HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan
Fotó: /
Nem csak személyi kérdések dőlnek el a szocialisták hétvégi tisztújító kongresszusán. Tóth Bertalan és Mesterházy Attila között markáns politikai különbségek is vannak.

Csütörtökön kell kimondania Kunhalmi Ágnesnek, hogy az MSZP első emberévé szeretne emelkedni, vagy inkább a párt választmányi elnökeként dolgozna. Ez több okból sem egyszerű döntés.

Elnökhelyettes kontra választmányi elnök
Bár a választmány szerepét még az MSZP-n belül is hajlamosak lekicsinyelni, a testület elnöke – ha bejátssza mozgásterét – akár a párt első emberének is megkötheti a kezét. Ugyanis a választmány fogadja el a választási stratégiát, hagyja jóvá a pártközi szövetségkötéseket, illetve szentesíti a jelölti listákat. A választmányi elnök szerepe ennek megfelelően inkább a ciklus második felében értékelődik fel, a parlamenti választást követő két "békeévben" az elnök, az elnökhelyettes és a két alelnök irányítja a pártot. Az MSZP hagyományosan kétévente tart elnökválasztó kongresszust.

Az MSZP tisztújítását előkészítő bizottság világossá tette: nincs "le- és átcsorgó" rendszer, ha Kunhalmi kitart pártelnöki ambíciói mellett, de nem választják meg, akkor nem indulhat a választmányi elnöki pozícióért. Magyarán, ha elnökjelöltként elbukik, akkor nem lesz meghatározó tisztsége a pártban – miközben a választmány élére szinte bizonyosan odaérhetne.

Bár az MSZP kampányarca tagadhatatlanul népszerű a tagság körében, az elnöki vetélkedésben legtöbb forrásunk szerint épp az utolsó helyen áll – a versengés alighanem Tóth Bertalan frakcióvezető és Mesterházy Attila korábbi pártelnök között dől el. Ha Kunhalmi kihátrál az elnöki versenyből, azzal nem csak a saját sorsát befolyásolja: az őt támogató kongresszusi delegáltak többsége ugyanis vélhetően Tóth mellett sorakozna fel. Ujhelyi István vasárnap gyakorlatilag csapatot hirdetett – gyakorlatilag Tóth nevében.

Az európai parlamenti képviselő bejelentette:Tóth felkérésére pályázik az MSZP elnökhelyettesi pozíciójára, és szívesen látná Kunhalmit választmányi elnökként. Azaz, ha Kunhalmi az elnöki poszt helyett inkább az MSZP parlamentjének nevezett testület vezetésére startol rá, egyben – szándékától szinte függetlenül – azt is üzeni: egy csapatban akar játszani Tóth Bertalannal.

Nem vették fel az LMP-be Demeter Mártát
Az LMP néhány tagja megvétózta, hogy a korábban szocialista Demeter Máriát felvegyék a zöldpártba – írta a 24.hu. Ez azt jelenti, hogy Demeter, aki jelenleg az LMP parlamenti képviselője és frakciótagja, s a párt listájáról jutott az országgyűlésbe, egyelőre nem választható párttisztségre, és hivatalosan nem szavazhat belső kérdésekben. Az LMP szabályai szerint lényegében bármelyik tag megvétózhatja egy új tag felvételét.

Kívülről úgy tűnik, hogy jól felépített manőver tereli Kunhalmit Tóth táborába. A látszat ugyanis így akkor az, hogy Tóth javára lép vissza, még úgy is, ha az MSZP egyik legnépszerűbb politikusa nem nevezi meg, kinek a javára lép vissza.

Ezt a látszatot erősíti, hogy elnökjelölti kortesbeszédében Kunhalmi számos alkalommal a baloldal újraegyesítése, egyfajta uniópárt létrehozása – gyakorlatilag az MSZP és a DK egybegyúrása – mellett érvelt. Mesterházy egyik fő állítása ezzel szemben a párton belül épp az volt, hogy ő kezelni tudja Gyurcsány Ferenc párthatárokon túlcsorduló ambícióit.

Pártbeli vélemények alapján Mesterházy kifejezetten jól mozgott a megyékben, így sikerrel zárkózott fel. Más interpretációk szerint Tóth meglehetősen biztosan, hozzávetőleg 60-40 százalékos arányban vezetett, így Kunhalmi gesztusa inkább csak stabilizálná az előnyét.

A királycsináló – szokás szerint – Budapest lehet, a főváros delegálja a mintegy 320 küldött ötödét. Forrásainak szerint a budapesti szocialisták többsége inkább Tóth felé hajlik. A fővárost elvben ellensúlyozhatnák a nagy megyék – amelyekben magas a taglétszám, így nekik több kongresszusi delegált jut –, ám ezek egy része, így például Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg nem egységes, mindkét jelöltnek vannak támogatói. Mellesleg Tóth és Mesterházy is vidéki származású, e téren tehát nincs közöttük különbség.

HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

HÁROM ASPIRÁNS Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan

A küldöttek – túl a személyes szimpátiákon és érdekeken – leginkább két elvet tartanak szem előtt. Az egyik, hogy az új vezetővel melyik másik párt hajlandó együttműködni. A szocialista érzékelés szerint Mesterházyt az LMP ugyanúgy nem kívánatos partnernek tartja, mint például Gyurcsány Ferencet, míg Tóth Bertalan, frakcióvezetői tisztségéből kifolyólag, több "szabad vegyértékkel" rendelkezik. A másik, hogy miképp építi vissza az új első ember az MSZP szervezetét. A struktúra hatékonnyá tétele jó ideje senkinek nem sikerült. Tóth ezzel kapcsolatban arról beszélt: a párt erőforrásainak zömét vidékre irányítaná, és a parlamenti képviselőkre alapozva építené vissza az irodahálózatot. Mesterházyt elnöki gyakorlata az erős központi irányítás hívének mutatta. A vasárnapi döntés tehát nem egyszerűen személyi, hanem az MSZP politikáját jelentősen befolyásoló, stratégiai választás.

2018.06.13 07:01

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41