A magánnyugdíjpénztárak mellett emelt szót a jobboldali elnök

Publikálás dátuma
2018.06.13 15:10
Fotó: AFP/Emmanuel Dunand
Fotó: /

Nem lehet fenntartani egy túlnyomóan állami kézben lévő nyugdíjrendszert egy olyan országban, amelyre alacsony születési arány és negatív migráció jellemző - mondta Klaus Johannis román államfő szerdán, a "World Development Report 2018: Learning to Realize Education's Promise" című jelentés bemutatásán - számol be a maszol.ro.

Ezzel arra, a - Romániában a magyar helyzettel szemben a baloldali-liberális kormány által felkarolt - ötletre reagált, ami a magánnyugdíjrendszer kárára bővítené az államit.

Az államfő azt is kifejtette: a gazdasági nevelést elengedhetetlenül szükségesnek tartja, egyrészt, mert a vita érintettjei azt sem tudják, miről van szó. Másrészt azért, hogy „megvédjük fiataljainkat a populizmus hamis ígéreteitől” - nyilatkozta az orosz-párti, jobboldali, sokszor populistának is jellemzett politikus.

Magyarországi viszonylatban szintén meglepő, hogy Iohanis arról is beszélt, az oktatás nem korlátozódhat a megbízható alkalmazottak kinevelésére. Mint fogalmazott, inkább „jó állampolgárokat” kell nevelnie, akik kellőképpen tájékozottak ahhoz, hogy megértsék a nyilvánosság előtt zajló vitákat, akikben van kezdeményezőkészség, és ismerik polgári jogaikat és kötelességeiket.

Mindez élesen ellentmond a hazai jobboldali Fidesz-KDNP-kormány oktatásról alkotott nézeteinek, amit rend szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László hangoztat. Parragh időről időre elismétli, a közoktatásban csak azt lehet - sőt, kell - megtanítani, hogy mi lesz értékes tudás a következő 3-5 évben.

Szerző
2018.06.13 15:10

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42

Magára maradt Merkel

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:11

Fotó: AFP/ TOBIAS HASE/DPA
Az amerikaiak nem értenek egyet a németek Oroszország-politikájával, a kínaiak pedig a rakétakorlátozás gondolatát vetik el.
A bajor fővárosban a hét végén tartott biztonságpolitikai értekezleten Mike Pence amerikai alelnök az európaiak keleti függőségének a veszélyeit hangsúlyozta, Jang Csie-csi, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a pekingi külpolitika tervezőmestere pedig arról beszélt, hogy országának nem érdeke az Angela Merkel által szorgalmazott részvétel a közepes hatótávolságú rakétákat tiltó megállapodásban. A német kancellár viszont, aki értelmetlennek tartaná Oroszország elzárását Európától, rémisztőnek nevezte azt, hogy az Egyesült Államokban nemzetbiztonsági problémaként emlegetik az európai – zömmel német – autók importját. A péntektől vasárnapig tartott 55. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián több mint hatszáz politikai, katonai, gazdasági vezető, szakértő, illetve civil aktivista vett részt – köztük több tucat állam-, illetve kormányfő, külügyminiszter és védelmi miniszter. Az Egyesült Államok küldöttsége minden korábbinál népesebb, hatvan fős volt.  Angela Merkel arról beszélt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, a nyugati elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy Oroszország függő helyzetbe kerül Kínával szemben. "Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal" - jelentette ki a német kancellár, és az Északi Áramlat 2 elnevezésű, tervezett gázvezeték kapcsán külön leszögezte: helytelen lenne Oroszország "politikai alapú, tudatos" kiszorítása az európai földgázpiacról. A kancellár elismerte ugyan a védelmi kiadások növelésének fontosságát, de közölte: Németország a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig.  Merkel Európai ellenfelei közt említette Steve Bannont, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadóját, aki a kancellár szerint nem az "európai modell" sikerén munkálkodik, és akivel szemben védekezni, "küzdeni kell Európáért és a multilateralizmusért”. A közepes hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva Merkel úgy vélekedett, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe.  Az Egyesült Államok azonban nem tudja megvédeni a Nyugatot, ha szövetségesei függő viszonyba kerülnek a Kelet hatalmaival - hangsúlyozta Mike Pence amerikai alelnök. Élesen kikelt az Északi Áramlat 2 és a Huawei kínai távközlési cég ellen. Washington azt is elvárja európai szövetségeseitől, hogy mondják fel az iráni atomprogramról kötött szerződést. Az Egyesült Államok nem tud kiállni NATO-partnerei mellett, ha "Keletről vásárolnak fegyvereket" - figyelmeztetett az amerikai alelnök. Jang Csie-csi az egyik munkacsoportban azt hangoztatta, hogy a kínai rakétafejlesztések védekező jellegűek, nem fenyegetnek senkit, ezért Peking ellenzi a INF-szerződés többoldalú kötelezettségvállalássá történő átalakítását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni fórumon azt vetette fel, hogy az EU-nak fordulatot kellene végrehajtania, Oroszországgal összefogva ki kellene alakítania egy eurázsiai biztonságpolitikai közösséget a NATO ellensúlyozására. Lavrov szerint véget kell vetni az Oroszországgal folytatott értelmetlen versengésnek, ami - mint fogalmazott - a NATO féktelen bővítésében és az ukrajnai puccsban nyilvánult meg.   
2019.02.17 15:11