Zsolnay-ügy: fordul a kocka

Publikálás dátuma
2018.06.13 18:03
Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
A bíróságokon eddig nyerésre állt Péccsel szemben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. gazdája, most viszont két ügyben fordulni látszik a kocka.

Egyelőre még se kényszerülnek arra a Zsolnay volt dolgozói, hogy kártérítést fizessenek egykori cégüknek. Mint arról írtunk, a Zsolnaytól 2016-ban rendkívüli felmondással távozó 117 dolgozó jogerősen pert vesztett a porcelángyárral szemben, mivel a bíróság nem találta indokoltnak az azonnali felmondást, s az alkalmazottak távozása leállást és kárt okozott a cégnek. A dolgozók – a jelek szerint - azért távoztak az üzemtől, mert Pécs kormánypárti vezetése – a Zsolnay kisebbségi tulajdonosaként - át akarta játszani a céget egy, a Fidesszel jó kapcsolatban álló gazdasági érdekkörnek. Ennek érdekében a dolgozók 80 százalékát átcsalták egy, az önkormányzat által létrehozott kft.-be. A Zsolnay einstandját a cég többségi tulajdonosa, Bachar Najari meghíúsította, s beperelte az őt cserben hagyó dolgozókat. A pert meg is nyerte, ám a 150-300 ezer forintos kártérítésre ítélt dolgozók a Kúrián felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A Kúria ezt befogadta, s úgy döntött, hogy saját ítéletének megszületéséig felfüggeszti a kártérítés fizetéséről szóló határozatot.

Mindeközben egy másik ügyben első fokon pert vesztett a Zsolnay tulajdonosa Pécs városával szemben. Tudni kell, hogy a svájci állampolgárságú, szír származású Bachar Najari 180 millió forintért vette meg Pécstől a folyamatosan veszteséges Zsolnay részvénycsomagjának 49 százalékát 2013-ban. Később Najari – a szindikátusi szerződés értelmében – 500 milliós tőkeemeléssel jutott többségi tulajdonba: ebből 200 milliót készpénzben teljesített, 300 milliót viszont úgy, hogy egy vitatható értékű hajmáskéri telket apportált a Zsolnayba. Pécs 2016-ban megtámadta az aránytalannak érzett apportálást, s a Fővárosi Törvényszék a közelmúltban úgy döntött, hogy a hajmáskéri telek nem ér meg 300 milliót, ezért Najari 300 milliós kötbért kell fizessen Pécs önkormányzatának.

Az ítélet nem jogerős, mivel a Zsolnay tulajdonosa fellebbez. Bodnár Imre, a Zsolnay jogi képviselője elmondta: az ítélettel nem értenek egyet, hisz Pécs városa először elfogadta hajmáskéri telek-apportot, át is adták Najarinak a tőkeemelés után járó részvényeket. A város csak akkor indított pert az ügyben, amikor elhatározták, hogy a gyárat átjátsszák Najaritól a saját érdekkörüknek. A történethez tartozik, hogy Najari azért próbálta a vitatható értékű telekkel letudni a tőkeemelést, mert úgy vélte, Pécs vezetői becsapták őt. A Zsolnay eladásakor ugyanis szóban azt ígérték neki (s ezt a városvezetők sem tagadták): mindent megtesznek azért, hogy a céget megszabadítsák a Magyar Fejlesztési Bankkal szemben fennálló 400 milliós hiteltartozásától. A pécsi politikusok azonban eredménytelenül lobbiztak, ezért a hiteltörlesztés miatt Najari kevesebb pénzt tudott fordítani a cég fejlesztésére. Úgy gondolta hát, hogy spórol a tőkeemelésen. Miután Najari kifizette a hitelt, hozzájutott a tartozás jelzálogához, négy pécsi, önkormányzati ingatlanhoz, melyek értéke 300 millió forint. Ez utóbbi ügyet a város már jogerősen elbukta a bíróságon.

2018.06.13 18:03

Nincs pardon, javában havazik nálunk is

Sokan tartottak tőle, hogy a szokatlanul enyhe idő kitart az ünnepekig, de szerencsére megérkezett a tél és leesett az első komolyabb hó Közép-Európában.

Szerző

Megosztás
2018.11.19 11:16
Behavazott fák a Zala megyei Újudvar határában 2018. november 19-énMTI/ Varga György
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
Garmisch-Partenkirchen, NémetországAFP/ ANGELIKA WARMUTH
A hómunkások Kijev belvárosában már november közepén sem unatkoztakMTI/EPA/ Szerhij Dolzsenko

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45