Meghalt Paudits Béla

Publikálás dátuma
2018.06.13 18:06

Fotó: /
Ahogy mi is megírtuk, a színész egy hete került kórházba agyvérzés miatt. A Blikk értesülése szerint azóta nem javult az állapota, szerdán pedig végleg feladta a küzdelmet: 68 esztendős korában elhunyt Paudits Béla.

A színészt évekkel ezelőtt műtötték, ami után több egészségügyi problémával is küszködött, kis híján belehalt. Bizalmát vesztette az egészségügyben, és nehezen fogadott el bármilyen kezelést vagy segítséget. Az elmúlt években többször nyilatkozta, hogy belefáradt a betegeskedésbe.

2015-ben futott végig a sajtón, hogy a színművész, akit számos szerepben láthatott a közönség,  52 900 forintos nyugdíjból él, szinte éhezik, és "már elkészítette a kötelet, amivel eldobná az életét." 10 éve, amikor beteg lettem, a színházam megköszönte az addigi tevékenységem. Húszezer forintos rokkantnyugdíjat kaptam, ami az évek során emelkedett. De ez sem elég semmire. Rólunk, színészekről azt hiszik, hogy rengeteget keresünk. Volt, aki azt mondta, miért nem tettem félre. Soha nem éltem nagylábon, nem volt luxus az életemben - mondta akkor Paudits.

 

Fájóan fog hiányozni
Paudits egészen jellegzetes, szabálytalan alkatával, orgánumával és énekhangájával akkor lett népszerű, amikor még egy televízió volt, sok tévéfilm készült, színészek szerepeltek show műsorokban és lemezeik jelentek meg. 1972-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, játszott a József Attila Színházban, majd a Madách Színházhoz szerződött. A Madách volt az igazi otthona még akkor is, ha közben tett kitérőt. Imádta a színpadot, nem bírt nélküle létezni. Vannak sanzonok, amelyeket már csak vele azonosítunk. És vannak szerepek, amelyek szintén hozzá kötődtek például a Quaxo a Macskákban, József a József és a színes, szélesvásznú álomkabátban, a Konferanszié a Kabaréban. Egészen megrázó alakítása volt a Bábu Sobol Gettó című darabjában. Törékenysége, esendősége, érzékenysége a színpadon nagyon hatott. Aztán valahogy a kétezres évek közepén eltűnt a színpadról, utolsó produkciója a Madáchban az önálló estje volt. Előtte néhány évig külföldön is élt. Az utóbbi időkben csak a mellőzöttségéről, a betegségéről, a magánéleti nehézségeiről lehetett olvasni elsősorban a bulvárlapokban. Hiába volt kirobbanóan tehetséges, utolsó éveit méltatlanul a pálya szélére sodródva élte. Fájóan fog hiányozni.
B.Gy.



Szerző
2018.06.13 18:06

Mégsem találták meg a hat éve ellopott Picasso-festményt?

Publikálás dátuma
2018.11.19 11:31

Fotó: /
A holland írónő állítása szerint „tréfa áldozata lett”, két belga rendező állhat a háttérben.
Álhír lehet, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint „tréfa áldozata lett” – közölte a holland NOS televízió. Az írónő vasárnap este azt mondta, hogy gyanútlanul bedőlt két belga filmrendező „performanszának” – idézte a Guardian online kiadása. A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, és a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin-fej című alkotásáról van szó. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. A belga írónő azonban ezután kapott egy emailt, amiben elmagyarázták neki, hogy a levél a True Copy (Valódi másolat) elnevezésű projekt része volt, melyet Geert Jan Jansen megrögzött holland képhamisító ihletett. Jansen hamisítványai 1994-es lefüleléséig elárasztották Európa és a világ műgyűjteményeit. A két belga rendező, Bart Baele és Yves Degryse weboldalukon azt írták, az előző néhány hónapban készítették elő a performanszt. Produkciós cégük „jelenleg nem szeretné kommentálni a történeteket”, mivel először Feticuval akarnak beszélni. „Részletekkel néhány napon belül szolgálunk” – írták közleményükben.

Hét festményt vittek el

Román betörők 2012-ben a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal) hatoltak be, ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények – Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai – közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett, őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 

Szerző
2018.11.19 11:31
Frissítve: 2018.11.19 11:31

Családban marad - Kabaré a Revizorból

Publikálás dátuma
2018.11.19 10:00

Fotó: / Mészáros Zsolt
Kabarét rendezett Mohácsi János az átírt Revizorból. Nevetünk a kisvárosi korrupción, összefonódásokon, az álságos törtetésen és lojalitáson. És ez mind nagyon is ismerős.
Gogol Revizorából a Mohácsi testvérek egy teljesen új művet írtak, persze az alapmotívumokat meghagyva. Megszokhattuk ezt tőlük, de amikor az ember ezzel a teljes átírási merészséggel és ambícióval újra és újra szembetalálkozik, mégis meglepődik. Szerencsére, csak az első néhány percre igaz ez, mert ilyenkor a néző elengedi az eredetit és átengedi magát az újnak. A cselekményt a szerzők áthelyezték a mába, na azért nem Magyarországra, hanem egy orosz kisvárosba. Itt is jön a Revizor, mint Gogolnál, de még hogy mennyire jön és van már internet, és mobil. A szereplők is változnak: az álrevizor Hlesztakov, itt bányamérnök hallgató, és a helyi elit pedig teljes spektrumában megjelenik, a sikeres vállalkozótól, a kevésbé sikeres vállalkozóig, a rendőrfőnöknőtől a tanítóig. Az alaptípusok persze Gogolnál is megvannak, de Mohácsiék elszabadult fantáziával mindent továbbgondoltak. Szereplőket, a történetet, neveket és szóvicceket. És az egészben az jó, hogy működik. A nézők attól függetlenül, hogy milyen a világnézetük, melyik pártra szavaznak, harsányan nevetnek a végletekig felpörgetett komikumon. Pedig a szerzők nem tesznek mást, csak a mindennapjainkat sűrítik és dramatizálják bele a drámába. Teszik ezt szellemesen, gátlások nélkül, de ha már erről a témáról - a hatalom, a korrupció, a különböző összefonódások – van szó, miért éppen nekik lennének gátlásaik, amikor a szereplőik már rég nem ismerik ezt a szót, legfeljebb álságosan hivatkoznak rá. Sok mindenre hivatkoznak, becsületre, jó modorra, hitre, tapintatra, de mint mi is nap, mint nap tapasztaljuk ez már csak a kampány és politikai szlogenek szintjén érvényes. A hitele, az igazi tartalma már rég a múlté. Ebben a szellemben a szombathelyi Revizor egy féktelenül nevettető kabaré jelenetek sorozata. Persze, hogy nevetünk rajta, pedig sírhatnánk is, de már ezen is régen túl vagyunk. Nevetünk azon, hogy amikor az egyik szereplő független sajtót hangoztat, a másik visszakérdez, van még olyan? Vagy azon, hogy a vezér, a „jégmezők lovagja” megdicséri a polgármestert, mert időben küldi mindig a pénzt. 
A színészek, érezhetően élvezik a helyzetet és jó formát mutatnak. A Gagarin álnevet használó bányamérnök hallgatót játszó Lábodi Ádám vendégként és a barátját „Dr. Puskint”, vagyis igazából Oszipot alakító Orosz Róbert állja a sarat és az iramot. Mint ahogy a többiek is, a polgármestert megformáló Bajomi Nagy György, vagy a rendőrfőnöknőt játszó Vlahovics Edit. De bátor és nagyszerű a polgármester feleségeként Alberti Zsófi, illetve a lányaként Hartai Petra. Az előadást három zenész élőben a színpadon végigkíséri. (Mondjuk ez nem újdonság Mohácsinál.) A történet vége is más, mint Gogolnál. Itt Hlesztakov nem tűnik el, hanem beépül a családba, elveszi a polgármester lányát, terveznek néhány gyereket, meg is ígérik ezt a a jégmezők lovagjának, akárcsak az örömszülők. Megy minden tovább, ahogy eddig. Kérdés, csak az, hogy meddig tudunk még ezen nevetni.

INFÓ

Gogol – Mohácsi testvérek Revizor Weöres Sándor Színház Szombathely Rendező: Mohácsi János

2018.11.19 10:00
Frissítve: 2018.11.19 10:00