Jimi Hendrix nyomdokain

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:48

Halper László jazzgitáros és zenekara régóta sikerrel kísérletezik a Jimi Hendrix-életmű új kontextusba helyezésével. Számos világsztárral játszottak már együtt – most a nagyszerű amerikai énekest, Ric Toldont várják Budapestre.
Forrás: Youtube

Forrás: Youtube

„13 éves lehettem, amikor a tévében láttam egy amerikai fekete blues-gitárost játszani. Ez a zene rögtön nagyon megfogott. Közvetlenül ezután ismertem meg Jimi Hendrixet, akinek nemcsak a gitárjátéka, hanem a muzsikája is olyan nagy hatással volt rám, hogy elhatároztam: én is gitáros szeretnék lenni. A jazz csak később, 18 éves koromban kezdett érdekelni. Ez szerintem egyenesen következett Jimi Hendrix improvizatív, szabad zenei világából” – mesél Hendrix iránti vonzalmáról az 51 éves Halper László, aki különösen régi zenész-dinasztia sarja: édesanyja családjában 300 évre visszamenőleg minden férfi muzsikus volt.

Jimi Hendrix számainak jazz-verzióit először a Band of Gypsys Reincarnation nevű formációval kezdte játszani. Ebben Kőszegi Imre dobolt, Lukács Miklós cimbalmozott, Fekete István trombitált és Oláh Péter bőgőzött. 2010-ben jelentette meg a 40 Years After című lemezt, amelynek felvételein Randy Brecker amerikai trombitás is közreműködött. „2012-ban, a Müpában tartott koncerttel emlékeztünk meg Jimi Hendrix 70 születésnapjáról, ahol a világhírű Steve Gadd dobolt, Eddie Gomez bőgőzött és Fekete István trombitált. Ennek a koncertnek a felvételét Electric Angelland címmel adtam ki” – folytatja az áttekintést Halper László. 2013 óta saját nevén (Halper-Hendrix Experiment) vezeti zenekarát, amelyben Kosztyu Zsolt basszusgitározik, Kollmann Gábor szaxofonozik, Hajas László dobol és vendégszólistaként a virtuóz cimbalmos, Balogh Kálmán is rendszeresen fellép velük. 2016-ban ismét Randy Breckerrel játszottak a Müpában, s közben a zenekarnak egy kibővített, szeptett-formációja is alakult: Fekete István mellett Csejtey Ákos szaxofonossal és a most Budapestre érkező Ric Toldon énekessel. 2017-ben ebben a felállásban ünnepelték meg Hendrix 75. születésnapját a MOM Sportban. A koncerten vendégük volt a közelmúltban elhunyt Babos Gyula – akit Halper mesterének tekint –, valamint Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Tátrai Tibor, Solti János és Török Ádám is.

Megállíthatatlan zene
A Múzeumok Éjszakája keretében, június 23-án, szombaton késő este a Müpában Halper László és zenekara a Don’t Stop The Music című új lemezének dalait játssza; Törőcsik Franciska színésznő-énekesnő közreműködésével. „A jazz-zenekar mellett hiányozni kezdett a dalírás. Szerettem volna egy énekes produkciót létrehozni saját dalokkal. Kosztyu Zsolt barátomat kértem meg, hogy írjon szövegeket, de ő a zeneírásba is besegít. A zenekar alapját a Halper-Hendrix Experiment tagjai képezik, de ahogy a lemezen, a koncerten is három vonóssal kiegészülve fogunk játszani.”

Mostani vendégszólistájukkal, a Hendrixhez hasonlóan Seattle-ből származó Ric Toldonnal még a kilencvenes évek elején, Bécsben barátkoztak össze, ahol Halper az American Institute of Music hallgatója volt. Toldon bátyja együtt játszott a Rocking Kins nevű zenekarban a világhírnév előtt álló Jimi Hendrix-szel, így Ric személyesen is találkozott Jimivel. „Fantasztikusan énekeli Hendrix dalait, és ami ugyanilyen fontos: magával hoz egy darab Amerikát a színpadra. Nemcsak érti, hanem pontosan átérzi Hendrix szövegeit, hiszen ugyanott nőtt fel, ugyanazokat az utcákat járta, mint Jimi” – mondja Halper László.

Halper pályáján az aktív muzsikálás mellett fontos a zenei ismeretterjesztés is. „Amikor 2002-ben elindult a Rádió C, megkerestem őket, hogy kellene készíteni egy sorozatot azokról a zenészekről, akik külföldön nagy karriert futottak be, és a roma muzsikusok között igazi legendák, de az átlagemberek alig hallottak róluk. Bacsik Elek, Banyák Kálmán, Koszta Lukács, Csányi Mátyás és mások életét, művészetét dolgoztam fel a Zenészlegendák című sorozatban” – mondja. Ezekből az interjúkból és későbbi sorozataiból három önálló kötete jelent meg. Tavaly óta a Józsefvárosi Galériában tart jazztörténeti előadás-sorozatot, a Klubrádióban pedig hetente jelentkezik JazzTest című műsora, ahol hazai kollégáival beszélget.

Infó:

Halper Hendrix Experiment feat. Ric Toldon
Június 14. 20.30, Budapest Jazz Club

Szerző

Döntöttek a Mucha-ciklusról

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:47
ALFONS MUCHA: SZLÁV EPOSZ

Nyugvópontra juthat a csehek hányattatott történetű nemzeti kincsének, Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának sorsa, miután a prágai önkormányzat úgy döntött, hogy egy új galériát épít a műnek – derül ki a Papageno.hu híréből.

A húsz monumentális képből álló sorozatot Charles Crane amerikai milliomos rendelte meg anno a szecesszió későbbi világhírű cseh mesterétől, aki a szláv történelem kiemelkedő eseményeit a XIX. századra jellemző akadémikus-romantikus stílusban ábrázolta. A 18 éven át, a pánszláv eszme jegyében készült alkotás nem aratott osztatlan sikert 1919-es bemutatásakor, a kritika ódivatúnak tartotta a historizáló képsorozatot. Mucha a képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta, a város azonban nem biztosított állandó kiállító helyet a Szláv eposznak, amely összetekerve raktárba került 1935-ben. 1963-ban Moravsky Krumlovba vitték. Először 1967-ben állították ki a teljes művet, amely 2010-ben került vissza a cseh fővárosba.

A művész unokája, John Mucha azonban megkérdőjelezte, hogy Prága városáé lenne a nagyapja által festett mű. A tulajdonjogot azzal az érveléssel vitatta, hogy Alfons Mucha valóban a városnak ajándékozta a Szláv eposzt, de azzal a feltétellel, hogy a főváros a nagyméretű festmények számára saját galériát épít. Ez nem történt meg, így az ajándékozás szerinte érvénytelen. 2016-ban perre vitte az ügyet, amelyről tavaly ősszel döntött úgy a prágai városi bíróság, hogy a város valóban nem biztosított kiállítóhelyet a műnek, ez a tulajdonjogot azonban nem érinti, azaz Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a család.

Prágában 1998-ban nyílt Mucha múzeum, ám ott a világhírű cseh Art Noveau-művészt és nem a historizáló, ódivatúnak aposztrofált alkotót mutatják be a hét részből - díszítő panelek, a párizsi poszterek, díszített dokumentumok, a cseh plakátok, olajfestmények, rajzok, fotók és személyes emléktárgyak - álló kiállításon, ahol dokumentumfilm is látható életéről és munkájáról.

A Szláv eposzt bemutató kiállítótér megépítéséről múlt héten döntött a prágai önkormányzat – közölte Krnácová főpolgármester, aki szerint az új galéria a prágai Kiállítási park bejárata közelében álló lapidárium épületének a kiegészítésével jön létre. A költségeket 580 millió koronára (6554 millió forint) tervezik. Az új, modern galéria az 1891-ben épült történelmi lapidárium tükörképe lesz. A munkálatok során felújítják az eddigi épületet is.

Szerző

POSZT - A vágyott Batang

Publikálás dátuma
2018.06.13. 07:46
JÓ JÁTÉK - Koltai Róbert és Szirtes Balázs él a lehetőséggel FOTÓ: HEGYI JÚLIA

 A Pécsi Országos Színházi Találkozón nem csak a versenybe beválogatott produkciók, hanem a kísérő fesztiválprogramba bekerült alkotások is tartogatnak kellemes meglepetéseket. Ezek közé tartozik Christian Gundlach Batang felé című darabja, amely a pesti belvárosi Hungarikum Pódium előadásaként vendégeskedett a pécsi Nemzeti Színház egyik kisebb termében. A két szereplős történetben egy idős, betegséggel küzdő könyvelő a vágyaiban tengerésszé lesz és ezt a gazdag, költői vízióját megosztja fiatal gondozójával. Viszonylag egyszerű a sztori és mégis nagyon emberi. Egy találkozás története bontakozik ki, és az, hogy miként fogadja bizalmába egymást két látszatra teljesen különböző és eltérő ember. Hogyan találnak közös pontot, miért kapaszkodnak egymásba? Gaál Ildikó rendezése Koltai Róbertnek és Szirtes Balázsnak kínál nagyszerű játéklehetőséget és ők élnek is ezzel. Sok apró gesztus, csönd és figyelem, ezekből áll össze a színházi másfél óra. A fájdalmas abszurd humor uralja az előadást, amely olykor átvált szentimentálisabb, de nagyon is szerethető epizódokba. A vágyaink birodalma olykor valóban messze esik a valóságtól. Batang, ahová az idős könyvelő vágyik, egy távoli hely Indonéziában. Azt képzeli, hogy járt már ott, ez ad számára kiutat az egyhangú magányos hétköznapokból. A képzelet, a vágy és talán az élet vége, vagy egy másik élet kezdete. Oda indulnak el ők ketten, most már együtt. Batang felé.

Info:

Christian Gundlach: Batang felé
A Hungarikum Pódium előadása a POSZT-on
Rendező: Gaál Ildikó

Szerző