Jimi Hendrix nyomdokain

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:48

Fotó: /
Halper László jazzgitáros és zenekara régóta sikerrel kísérletezik a Jimi Hendrix-életmű új kontextusba helyezésével. Számos világsztárral játszottak már együtt – most a nagyszerű amerikai énekest, Ric Toldont várják Budapestre.
Forrás: Youtube

Forrás: Youtube

„13 éves lehettem, amikor a tévében láttam egy amerikai fekete blues-gitárost játszani. Ez a zene rögtön nagyon megfogott. Közvetlenül ezután ismertem meg Jimi Hendrixet, akinek nemcsak a gitárjátéka, hanem a muzsikája is olyan nagy hatással volt rám, hogy elhatároztam: én is gitáros szeretnék lenni. A jazz csak később, 18 éves koromban kezdett érdekelni. Ez szerintem egyenesen következett Jimi Hendrix improvizatív, szabad zenei világából” – mesél Hendrix iránti vonzalmáról az 51 éves Halper László, aki különösen régi zenész-dinasztia sarja: édesanyja családjában 300 évre visszamenőleg minden férfi muzsikus volt.

Jimi Hendrix számainak jazz-verzióit először a Band of Gypsys Reincarnation nevű formációval kezdte játszani. Ebben Kőszegi Imre dobolt, Lukács Miklós cimbalmozott, Fekete István trombitált és Oláh Péter bőgőzött. 2010-ben jelentette meg a 40 Years After című lemezt, amelynek felvételein Randy Brecker amerikai trombitás is közreműködött. „2012-ban, a Müpában tartott koncerttel emlékeztünk meg Jimi Hendrix 70 születésnapjáról, ahol a világhírű Steve Gadd dobolt, Eddie Gomez bőgőzött és Fekete István trombitált. Ennek a koncertnek a felvételét Electric Angelland címmel adtam ki” – folytatja az áttekintést Halper László. 2013 óta saját nevén (Halper-Hendrix Experiment) vezeti zenekarát, amelyben Kosztyu Zsolt basszusgitározik, Kollmann Gábor szaxofonozik, Hajas László dobol és vendégszólistaként a virtuóz cimbalmos, Balogh Kálmán is rendszeresen fellép velük. 2016-ban ismét Randy Breckerrel játszottak a Müpában, s közben a zenekarnak egy kibővített, szeptett-formációja is alakult: Fekete István mellett Csejtey Ákos szaxofonossal és a most Budapestre érkező Ric Toldon énekessel. 2017-ben ebben a felállásban ünnepelték meg Hendrix 75. születésnapját a MOM Sportban. A koncerten vendégük volt a közelmúltban elhunyt Babos Gyula – akit Halper mesterének tekint –, valamint Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Tátrai Tibor, Solti János és Török Ádám is.

Megállíthatatlan zene
A Múzeumok Éjszakája keretében, június 23-án, szombaton késő este a Müpában Halper László és zenekara a Don’t Stop The Music című új lemezének dalait játssza; Törőcsik Franciska színésznő-énekesnő közreműködésével. „A jazz-zenekar mellett hiányozni kezdett a dalírás. Szerettem volna egy énekes produkciót létrehozni saját dalokkal. Kosztyu Zsolt barátomat kértem meg, hogy írjon szövegeket, de ő a zeneírásba is besegít. A zenekar alapját a Halper-Hendrix Experiment tagjai képezik, de ahogy a lemezen, a koncerten is három vonóssal kiegészülve fogunk játszani.”

Mostani vendégszólistájukkal, a Hendrixhez hasonlóan Seattle-ből származó Ric Toldonnal még a kilencvenes évek elején, Bécsben barátkoztak össze, ahol Halper az American Institute of Music hallgatója volt. Toldon bátyja együtt játszott a Rocking Kins nevű zenekarban a világhírnév előtt álló Jimi Hendrix-szel, így Ric személyesen is találkozott Jimivel. „Fantasztikusan énekeli Hendrix dalait, és ami ugyanilyen fontos: magával hoz egy darab Amerikát a színpadra. Nemcsak érti, hanem pontosan átérzi Hendrix szövegeit, hiszen ugyanott nőtt fel, ugyanazokat az utcákat járta, mint Jimi” – mondja Halper László.

Halper pályáján az aktív muzsikálás mellett fontos a zenei ismeretterjesztés is. „Amikor 2002-ben elindult a Rádió C, megkerestem őket, hogy kellene készíteni egy sorozatot azokról a zenészekről, akik külföldön nagy karriert futottak be, és a roma muzsikusok között igazi legendák, de az átlagemberek alig hallottak róluk. Bacsik Elek, Banyák Kálmán, Koszta Lukács, Csányi Mátyás és mások életét, művészetét dolgoztam fel a Zenészlegendák című sorozatban” – mondja. Ezekből az interjúkból és későbbi sorozataiból három önálló kötete jelent meg. Tavaly óta a Józsefvárosi Galériában tart jazztörténeti előadás-sorozatot, a Klubrádióban pedig hetente jelentkezik JazzTest című műsora, ahol hazai kollégáival beszélget.

Infó:

Halper Hendrix Experiment feat. Ric Toldon
Június 14. 20.30, Budapest Jazz Club

2018.06.13 07:48

A szecessziós paraván egy másik magyar utat rejt

Publikálás dátuma
2018.09.22 15:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy év zárva tartás után megnyílt az Iparművészeti Múzeum filiáléja, a Ráth György-villa. Az Iparművészeti esetében ez viharos tempónak számít.
Egyik szemünk sír, a másik nevet – lehet az első benyomása a Ráth György Múzeum látogatójának, amely szeptember közepén A mi szecessziónk című kiállítással nyitotta meg újra a kapuit. A kétszintes villába belépőnek valóban lehet egy kicsit olyan érzése, mintha látogatóba érkezett volna Ráth György otthonába, bár ebből a szemszögből az kicsit furcsa, hogy az Iparművészeti Múzeum első igazgatójának két ebédlője is volt, hálója, fürdőszobája egy sem. Persze a múzeum nem egy teljes otthon rekonstrukciója – nem is csupán Ráth György hagyatékát mutatja be, aki a könyvtárát a tudományos akadémia hagyta, festményeit a Szépművészetire. A Ráth-villa a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót hatszáz műtárggyal, bútorokkal, festményekkel, textilekkel, kerámiákkal hozza élő környezetbe, amelyekkel az Artista stúdió időszaki kiállítása igyekszik párbeszédbe keveredni. A Vörös ruhás nő – Rippl-Rónai József falikárpitja, amelyet felesége, Lazarin Baudrillon szőtt meg – ebben fényben igazán eleven, ahogy más tárgyak is, amelyek az Iparművészeti lelakott kiállítótereiben már nem igazán hívogattak – 2007 óta a múzeum látogatószáma állandóan 100 ezer alatt maradt.
„A magyar út: nem magyaros, nem magyarkodó, egyszerűen magyar” – olvashatjuk a Kós Károly nevével fémjelzett Fiatalok Köre bemutatószobájánál –, a kiállításon találkozhatunk egy Kós által tervezett paravánnal is. A paraván persze nem mindent takar el. A villából kilépve egy másfajta magyar út fogad: a kert fűje részben letaposott, a homlokzat párkányzatának díszei sérültek. Igazán kár, hogy egy mintegy 300 millió forintos felújításba ilyen részletekre már nem futotta: a gyűjtemény mutatós, a kurátorok szakértelme megkérdőjelezhetetlen. Ám amennyiben a szecesszión nem csak stílusirányzatként, hanem a kivonulás szinonimájaként is olvassuk: a cím telitalálat. Az Iparművészeti legalább három-öt évre a Városligeti fasorban található villában húzza meg magát.
Az Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították, a londoni South Kensington Museum (ma Victoria és Albert Múzeum) és a bécsi MAK nyomában harmadikként. Az alapítókat az a felismerés vezérelte, hogy az iparosodás nyomában megjelenő tömegtermékek minőségben és esztétikumban is elmaradnak a kézműipar remekeitől: a magyar múzeum nemcsak korai alapításában, gyűjteményében is jelentős, bár a kollekcióját az elmúlt negyven-ötven évben – „természetesen” pénzügyi okokból − nem tudta úgy gyarapítani, ahogy az kívánatos lett volna. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által megálmodott Üllői úti palotája 1893 és 1896 között épült meg, 1945 és 1956 után az utolsó jelentősebb rekonstrukción 1984-ben esett át. A millecentenárium évében az Iparművészetinek nem jutott a múzeumrekonstrukciós programra szánt pénzekből, ám mégis megújulhatott a kupolaterme, felújították a kupola acélszerkezetét, új üvegtetőt kapott a központi csarnoka. 2003-ban jutott a pince szigetelésére is, amely 1976, a hármas metró megépítése óta – a talajvíz folyásának megváltozásával − rendszeresen beázott. 2000-ben, 2006-ban is napirenden volt az épület felújítása. 2011-ben kormányzati gyorssegély kellett hozzá, hogy a kupoladíszét – a lanternát – eltávolítsák, mielőtt valaki fejére esne. Az is csak a szerencsén – és az azóta is látható állványzaton múlt −, hogy a hulló tetőcserepek nem okoztak nagyobb balesetet. 2012 júniusában a mintaadó Victoria és Albert Múzeum kiállítása nyílt meg az Iparművészetiben, a verniszázson Balog Zoltán, az akkori emberi erőforrás miniszter magabiztosan jelentette ki: „a megújuló Iparművészeti Múzeum Magyarország kincseskamrája lesz, amelyet évente százezrek fognak felkeresni.” A szerényebbre szabott álom – a Victoria és Albert Múzeum ingyenes kiállításait évente 3-4 millióan keresik fel – mégis megvalósíthatónak tűnt: egy hónappal később lezárult a múzeum megújítására kiírt tervpályázat, és az intézmény akkori főigazgatója, Takács Imre joggal hihette: 2013 tavaszán elkezdődhet a rekonstrukció, ami talán három évvel később be is fejeződhet. Tévedett.
A kormány ugyanis nem a megújulást, hanem Magyarország kincseskamráját tartotta prioritásnak az Iparművészeti esetében, legalábbis abban az értelemben, hogy a múzeum gyűjteményéből az Esterházy kincsek iparművészeti tárgyait 2014-ben Fertődre irányította – állítólag a miniszterelnök, Orbán Viktor külön kérésére −, a rekonstrukcióra pedig nem ítélt meg egy vasat sem. Takács tiltakozásul lemondott, ám utódja, Cselovszki Zoltán is idézhette volna nyugodtan a döntéshozók lassúsága kapcsán Petőfi Pató Pálját: »Roskadófélben van a ház, /Hámlik le a vakolat…„Ej, ráérünk arra még!”« 2016 júliusában született meg az első kormányhatározat az Iparművészeti nagyrekonstrukciójáról, akkor a befejezés dátuma 2019. március 31-e volt. A múzeum bezárása előtt egy hónappal, 2017 augusztusában a határidőt 2021. július 30-ra tolták ki, a felújítást 1,4 milliárd forintért újraterveztették. Jelen állás szerint a műemléki rekonstrukció mellett az épülethez mélygarázs és egy új szárny is készül 25 milliárd forintból, a 3 ezer négyzetméteres kiállítótér 10 ezer négyzetméteresre bővül. Jelenleg még csak a műtárgyak elszállítása zajlik. Meglehet, 2023-at fogunk írni, mire megláthatjuk, a tervekből mi valósult meg.

A szállító

Ötmillió forintra büntette az Iparművészeti Múzeumot a Közbeszerzési Döntőbíróság, amiért egy közbeszerzési pályázatot olyan szinten szabtak az azt megnyerő cégre, hogy még az irodai ajtók színét és anyagát is meghatározták benne − írta még márciusban a Magyar Nemzet. Az ismételten kiírt, 1,4 milliárd forintos tendert végül ugyanaz a cég, a Museum Complex nyerte el. A műtárgyszállító céget 2010-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága alapította azzal a szándékkal, hogy a műtárgyszállító cégek árait lenyomja. Ügyvezetőnek a múzeum alkalmazottját, Polgár Tibort tették meg. A cég 2012-ben került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, 2014-ben privatizálták: az ügyvezető egymillió forintért vásárolhatta meg. A jelek szerint a Museum Complex szerencséjét a szent őrült, Csontváry Kosztka Tivadar hozta meg: 2010-ben alig féléves cégként szállíthatta az isztambuli Pera múzeum nagy Csontváry-kiállítására a festő képeit, míg 2015-ben az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete és a pécsi Csontváry Múzeum között ingáztak a szállítói hasonló célból. A Kánaánt a Liget projekt jelentheti. Mint az azóta megszüntetett napilap is írta: a Néprajzi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az újonnan létesülő egyéb intézmények és raktárak között több százezer műtárgy fog útra kelni. A Liget projekt gazdája, a Városliget Zrt. az elmúlt három évben hat alkalommal bízta meg a társaságot szállítási munkákkal, a teljes Liget projektre 850 milliós keretszerződést kötöttek. 

Kimazsolázták

 Mintegy négyezer műtárgyra tehető gyűjteményével Európa egyik legnagyobb bútorkollekciója található az Iparművészeti Múzeum másik filiáléjában, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. Az egyik legértékesebb magyarországi barokk épületet – a Száraz-Rudnyánszky család egykori kastélyát – 1990-ben zárták be, miután életveszélyessé vált, és csak tíz évvel később nyitották meg újra. A több mint 300 millió forintos rekonstrukció akkor csak részben érintette a kastély egyik szárnyát, amelyben 2005-ig egy gyermekintézmény működött. 2014-ben Nagytétényből is kerültek a keszthelyi kastélymúzeumba Festetics-bútorok, míg az Esterházy-gyűjtemény bútorait 2016-ban szállították el Fertődre. A múzeum utóbbi tárlatai – Erzsébet királyné babái, hintaló-kiállítás – azt a látszatot keltették, mintha részben játékmúzeumi profilra hangolnák át az intézményt. A Nagytétényi Kastélymúzeum január közepe óta tart zárva, igaz, nyáron napközis tábornak adott helyet. Az újranyitás időpontja nem ismeretes. Az Iparművészeti idei közbeszerzési tervéből az olvasható ki: egy 48,7 millió forintos kiállítás fog itt megnyílni, ebből az összegből 22 milliót a világítástechnika tervezésére és kivitelezésére szánnak.

2018.09.22 15:00
Frissítve: 2018.09.22 15:00

Új helyen az ARC plakátkiállítás (fotók)

A megszokott városligeti helyszín helyett az Örs vezér útján nézhetik meg az idei, UNFAKE! című pályázat díjnyertes plakátjait. A kiállítás október 7-ig, naponta 23:30-ig látogatható.

Szerző

Megosztás
2018.09.22 08:32
A legjobb alkotásnak járó díjat Béky Patrik és Tóth Dániel Demagógia című közös alkotása kaptaARC - UNFAKE!/
Második helyezett Partigianna Verseny című képe lettARC - UNFAKE!/
Harmadik helyezést ért el Sulyok Ábel Rejtsd el a fájdalmad! címűmunkájávalARC - UNFAKE!/
A legkedélyborzolóbb alkotás díját a Borz díjat pedig Vajda Gyula A Stróman című műve kaptaARC - UNFAKE!/
A Hammer Agency különdíját Sándor Bence Ahogy én szeretlek című pályamunkája nyerte elNépszava/ Tóth Gergő
A helyszínen látható még a Közös Halmaz installációja és kísérőkiállítása isARC - UNFAKE!/