Átalakulóban az EP - Készülnek a kampányra

Jövőre csökken az uniós parlament létszáma a britek kilépése miatt. A mandátumok egy része tartalékba kerül.

Jövő májusban új Európai Parlamentet választanak az uniós tagállamok polgárai. Ha az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, 2019 márciusában valóban kilép az EU-ból, akkor a képviselőtestületben megüresedik a britek által elfoglalt 73 hely. Egy szerdán elfogadott EP állásfoglalás azt javasolja, hogy a 73-ból 46 mandátumot ne töltsenek be, a maradék 27-et pedig osszák szét azok között az országok között, amelyek a népességszámukhoz viszonyítva aránytalanul kevés képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. A változás 14 tagállamot érintene, Magyarország nincs közöttük. A döntés következtében a törvényhozás 751 fős létszáma 705-re csökkenne. A képviselőtestület indítványát a június végén Brüsszelben összeülő állam- és kormányfőknek egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd ezt követően a parlament újra szavaz a határozatról.

Az EP összetételének csökkentésére tett javaslatukban a képviselők három elvet követtek. Egyrészt, a grémium létszáma nem haladhatja meg a szerződésben rögzített 751-et. Másrészt, tartották magukat az arányos csökkenés elvéhez. Ennek megfelelően egy kevésbé népes tagállamnak kevesebb képviselője van, mint egy népesebbnek. Egy országnak nem lehet hatnál kevesebb, illetve 96-nál több küldötte a képviselőtestületben. Végül, az európai parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat is.

Ha a kormányok rábólintanak a javaslatra, akkor továbbra is Németországnak lesz a legnagyobb, 96 fős delegációja az EP-ben, míg Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának a legkisebb, hatfős küldöttsége. A változtatás legnagyobb nyertesei a franciák és a spanyolok lesznek, akik 5-5 fővel növelhetik a parlamenti helyeik számát. Közép- és Kelet-Európából Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia kaphat plusz egy-egy mandátumot.

A be nem töltött 46 képviselői helyet a jövőben csatlakozó országok EP-képviselőinek tartanák fenn, illetve az úgynevezett transznacionális, nemzetek fölötti listára tartalékolnák. Ez utóbbi létrehozását most elnapolták, mert nem sikerült megszerezni hozzá a parlament többségének az egyetértését. A képviselőtestület azt javasolja, hogy a páneurópai lista elkülönítéséről az európai választási rendszer későbbi reformja során döntsenek az uniós törvényhozók. Mivel az EU következő bővítési hulláma nem várható 2025 előtt, a 2019-2024 között ülésező EP várhatóan 705 fős marad.

A parlamenti állásfoglalás szerzői — a lengyel néppárti Danuta Hübner és a spanyol szocialista Pedro Silva Pereira — a szavazás után “igazságosnak, objektívnak és az uniós szabályokkal összhangban levőnek” minősítették az EP új összetételét. Komoly eredménynek nevezték, hogy a változás következtében egyetlen tagállam sem veszít parlamenti helyet, miközben néhány tucat mandátumot sikerül tartalékolni az EU következő bővítésére.

Menetrend

2018. ősz - Az európai politikai pártok megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság leendő elnöki posztjára

2019. március 29. - Az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból

2019. április 18. - A távozó Európai Parlament utolsó plenáris ülése

2019. május 23-26. Európai parlamenti választások 27 tagállamban

A képviselőtestületet alkotó európai pártok mostantól készülhetnek a választási kampányra. Ennek egyik fontos állomása lesz, hogy megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Mivel Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy nem kíván újraindulni, a kiválasztottak között fog eldőlni a poszt sorsa. A döntések ősszel várhatóak. Az EP jelenleg legnagyobb politikai csoportját alkotó Európai Néppárt októberi, helsinki tanácskozásán fogja megnevezni vezető jelöltjét. A második legnépesebb frakciót adó Európai Szocialisták Pártja a hónap végén Rigában egyeztet a jelölési folyamatról.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára már többen bejelentkeztek. A szocialisták közül a francia gazdasági és pénzügyi biztos, Pierre Moscovici, illetve az energiapolitikért felelős szlovák bizottsági tag, Maros Sefcovic tartaná magát alkalmasnak a tisztségre. A kereszténydemokrata pártcsaládból Michel Barnier neve forog, és újabban az EP néppárti frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert is emlegetik.