Önkormányzati siker nélkül 2022 halott

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:22
Balról jobbra: Ungár Péter (LMP), Hiller István (MSZP), Molnár Zsolt (MSZP), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Varju László (DK).
Fotó: /
Újfeudalizmus, hornizmus, Néppárt-szidás, gyurcsányozás – ellenzéki képviselők firtatták a bukás okait, és ütköztettek eszméket a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén.

„Gyurcsányozni” márpedig kell, hisz a Demokratikus Koalíció a 2010 előtti idők visszahozatalára szerveződött, míg az LMP épp a Gyurcsány-Bajnai-kormányok politikájának ellenében jött létre – tette világossá szocialista-vörös ingben Ungár Péter a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén, hogy a Lehet Más a Politika sosem sem lesz kedves a DK-val. Az MSZP esetében nem ennyire tüskés az LMP álláspontja, viszonyukat az határozza meg, hogy kik vezetik éppen a szocialistákat. Összeborulásra azonban kár lenne számítani – már csak azért is, mert ezt diktálja a politikai pragmatizmus.

Ungár szerint pártjának hiba lenne a baloldali-liberális konszenzus részese lenni. Ugyanis ebben az esetben az LMP is a jelenlegi balos ellenzéki tortát kényszerülne tovább szeletelni. Következésképpen az LMP-nek a budapesti és a dunántúl konzervatív szavazók megnyerésére kell koncentrálnia. Ungár nem teljesen biztos benne, hogy ez sikerül, de szerinte nincs más út pártja előtt. Ez az eszmei-gyakorlati különbség nem jelenti azt, hogy az LMP ne tekintené legitimnek a balpártok politikai törekvéseit, és ne tartana lehetségesnek különböző együttműködési formákat az önkormányzati választásokon.

Túl udvariasak vagyunk egymással, végre ki kell mondani, hogy a különböző pártoknak mások az érdekei, de köti őket az együttműködési kényszer – riposztozott Hiller István. Az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint mondjon bárki bármit, a jelenlegi ellenzéki szavazóbázison kívülről senki nem hoz támogatókat: az LMP és a DK egyaránt az MSZP bázisán próbál erősödni. Úgyhogy ideje lenne véget vetni a vetélkedésnek, hogy ki a nagyobb és ki a kisebb, mert egyetlen pártból sem lett gigász – és ez igaz, a listán 12 százalékot elért MSZP-re is. Úgyhogy az együttműködés a jövőben ne a választókerületek felosztását jelentse, hanem olyan közös program kidolgozását, amivel a ciklus felénél ki lehet állítani egy árnyékkormányt. Az első együttműködési pont, az EP-választás Hiller szerint sokkal fontosabb, mint bárki gondolná – ugyanis a hatalom minden eddiginél durvább szimbolikus kampányra készül. A választás eredménye (a győzteshez húzás elve) pedig drámaian befolyásolhatja a 2022-es eredményt.

Karácsony Gergely sem vitatta, hogy önkormányzati bázis nélkül nem lehet helyi ügyeket és közösségeket építeni, tehát egy helyhatósági választási kudarc után az ellenzéknek nem lesz több esélye kormányt váltani, mint 2018-ban, amikor „nem hogy nem nyertük meg a versenyt, de ki se jöttünk az öltözőből”. Ennek ellenére a Párbeszéd politikusa szerint nem kell feltétlenül összefogni az EP-választáson, talán ez a legjobb alkalom arra, hogy minden párt felmutassa programját és egyértelművé tegye, miben más, mint a többiek. (Megjegyzendő: Karácsony komoly hibának tartja, hogy az ellenzék a Európai Néppártot kvázi szövetségeseként kezeli és nem támadja, miközben a konzervatív pártcsalád irányítója a német nagytőke, amely kimondottan jóban van a magyar miniszterelnökkel.) Az EP-választás után fel lehet oldani a Hiller által említett „érdek kontra együttműködés” ellentétet, mégpedig az előválasztással. Az ugyanis megmutatná, kinek mekkora a támogatottsága (ez a versengés rész), illetve miért kell engedni egyes formációknak az elveikből (ez lenne a kompromisszum).

A félévenként megrendezendő, hagyományteremtő taksonyi szabadegyetem házigazdája, Molnár Zsolt előre szólt, hogy nem dörzsöl sót a múlt sebeibe. Az MSZP budapesti elnöke inkább pártja eszmeiségére koncentrált. A Hiller által a „se nem horthyzmusnak, se nem kádárizmusnak hanem újfeudalizmusnak” minősített Orbán-rezsim gondolatvilágával a hornizmust állította szembe. Szerinte a baloldal akkor találhat magára, ha ismét visszatér a kisember képviseletéhez, akit elhelyez térben és időben – azaz nemzeten belül határozza meg, és egyfajta patrióta büszkeséget ad neki. Miközben, fejtegette, a patriotizmus nem bezárkózó nacionalizmust, hanem büszke európaiságot jelent – magyarként.

Szerző
2018.06.13 19:22

Gender-ügy: Kásler inkább ógörög vagy latin nyelvre tanítana

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:28
Kásler Miklós
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrások minisztere az egyetemektől azt várja, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek, mintsem társadalmi nemek tárgyra oktassanak.
– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.
Így reagált Kásler Miklós, az  emberi erőforrások minisztere a Magyar Időknek adott interjújában arra a kérdésre: vannak-e olyan szakok, ahol sokkal több szakembert kellene képezni?
A tárcavezető szerint annak ellenére "sincs elég történészünk, régészünk, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot...., hogy a XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban".
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
Csütörtökön közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írta meg a hvg.hu. A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
A miniszter az interjúban egybek mellett még utalt arra is, hogy változások lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is.  A teljes cikket itt olvashatja.  
2018.08.18 12:28
Frissítve: 2018.08.18 12:29

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00