Önkormányzati siker nélkül 2022 halott

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:22
Balról jobbra: Ungár Péter (LMP), Hiller István (MSZP), Molnár Zsolt (MSZP), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Varju László (DK).
Fotó: /
Újfeudalizmus, hornizmus, Néppárt-szidás, gyurcsányozás – ellenzéki képviselők firtatták a bukás okait, és ütköztettek eszméket a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén.

„Gyurcsányozni” márpedig kell, hisz a Demokratikus Koalíció a 2010 előtti idők visszahozatalára szerveződött, míg az LMP épp a Gyurcsány-Bajnai-kormányok politikájának ellenében jött létre – tette világossá szocialista-vörös ingben Ungár Péter a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén, hogy a Lehet Más a Politika sosem sem lesz kedves a DK-val. Az MSZP esetében nem ennyire tüskés az LMP álláspontja, viszonyukat az határozza meg, hogy kik vezetik éppen a szocialistákat. Összeborulásra azonban kár lenne számítani – már csak azért is, mert ezt diktálja a politikai pragmatizmus.

Ungár szerint pártjának hiba lenne a baloldali-liberális konszenzus részese lenni. Ugyanis ebben az esetben az LMP is a jelenlegi balos ellenzéki tortát kényszerülne tovább szeletelni. Következésképpen az LMP-nek a budapesti és a dunántúl konzervatív szavazók megnyerésére kell koncentrálnia. Ungár nem teljesen biztos benne, hogy ez sikerül, de szerinte nincs más út pártja előtt. Ez az eszmei-gyakorlati különbség nem jelenti azt, hogy az LMP ne tekintené legitimnek a balpártok politikai törekvéseit, és ne tartana lehetségesnek különböző együttműködési formákat az önkormányzati választásokon.

Túl udvariasak vagyunk egymással, végre ki kell mondani, hogy a különböző pártoknak mások az érdekei, de köti őket az együttműködési kényszer – riposztozott Hiller István. Az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint mondjon bárki bármit, a jelenlegi ellenzéki szavazóbázison kívülről senki nem hoz támogatókat: az LMP és a DK egyaránt az MSZP bázisán próbál erősödni. Úgyhogy ideje lenne véget vetni a vetélkedésnek, hogy ki a nagyobb és ki a kisebb, mert egyetlen pártból sem lett gigász – és ez igaz, a listán 12 százalékot elért MSZP-re is. Úgyhogy az együttműködés a jövőben ne a választókerületek felosztását jelentse, hanem olyan közös program kidolgozását, amivel a ciklus felénél ki lehet állítani egy árnyékkormányt. Az első együttműködési pont, az EP-választás Hiller szerint sokkal fontosabb, mint bárki gondolná – ugyanis a hatalom minden eddiginél durvább szimbolikus kampányra készül. A választás eredménye (a győzteshez húzás elve) pedig drámaian befolyásolhatja a 2022-es eredményt.

Karácsony Gergely sem vitatta, hogy önkormányzati bázis nélkül nem lehet helyi ügyeket és közösségeket építeni, tehát egy helyhatósági választási kudarc után az ellenzéknek nem lesz több esélye kormányt váltani, mint 2018-ban, amikor „nem hogy nem nyertük meg a versenyt, de ki se jöttünk az öltözőből”. Ennek ellenére a Párbeszéd politikusa szerint nem kell feltétlenül összefogni az EP-választáson, talán ez a legjobb alkalom arra, hogy minden párt felmutassa programját és egyértelművé tegye, miben más, mint a többiek. (Megjegyzendő: Karácsony komoly hibának tartja, hogy az ellenzék a Európai Néppártot kvázi szövetségeseként kezeli és nem támadja, miközben a konzervatív pártcsalád irányítója a német nagytőke, amely kimondottan jóban van a magyar miniszterelnökkel.) Az EP-választás után fel lehet oldani a Hiller által említett „érdek kontra együttműködés” ellentétet, mégpedig az előválasztással. Az ugyanis megmutatná, kinek mekkora a támogatottsága (ez a versengés rész), illetve miért kell engedni egyes formációknak az elveikből (ez lenne a kompromisszum).

A félévenként megrendezendő, hagyományteremtő taksonyi szabadegyetem házigazdája, Molnár Zsolt előre szólt, hogy nem dörzsöl sót a múlt sebeibe. Az MSZP budapesti elnöke inkább pártja eszmeiségére koncentrált. A Hiller által a „se nem horthyzmusnak, se nem kádárizmusnak hanem újfeudalizmusnak” minősített Orbán-rezsim gondolatvilágával a hornizmust állította szembe. Szerinte a baloldal akkor találhat magára, ha ismét visszatér a kisember képviseletéhez, akit elhelyez térben és időben – azaz nemzeten belül határozza meg, és egyfajta patrióta büszkeséget ad neki. Miközben, fejtegette, a patriotizmus nem bezárkózó nacionalizmust, hanem büszke európaiságot jelent – magyarként.

Szerző
2018.06.13 19:22

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12