Önkormányzati siker nélkül 2022 halott

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:22
Balról jobbra: Ungár Péter (LMP), Hiller István (MSZP), Molnár Zsolt (MSZP), Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Varju László (DK).
Újfeudalizmus, hornizmus, Néppárt-szidás, gyurcsányozás – ellenzéki képviselők firtatták a bukás okait, és ütköztettek eszméket a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén.

„Gyurcsányozni” márpedig kell, hisz a Demokratikus Koalíció a 2010 előtti idők visszahozatalára szerveződött, míg az LMP épp a Gyurcsány-Bajnai-kormányok politikájának ellenében jött létre – tette világossá szocialista-vörös ingben Ungár Péter a budapesti MSZP taksonyi szabadegyetemén, hogy a Lehet Más a Politika sosem sem lesz kedves a DK-val. Az MSZP esetében nem ennyire tüskés az LMP álláspontja, viszonyukat az határozza meg, hogy kik vezetik éppen a szocialistákat. Összeborulásra azonban kár lenne számítani – már csak azért is, mert ezt diktálja a politikai pragmatizmus.

Ungár szerint pártjának hiba lenne a baloldali-liberális konszenzus részese lenni. Ugyanis ebben az esetben az LMP is a jelenlegi balos ellenzéki tortát kényszerülne tovább szeletelni. Következésképpen az LMP-nek a budapesti és a dunántúl konzervatív szavazók megnyerésére kell koncentrálnia. Ungár nem teljesen biztos benne, hogy ez sikerül, de szerinte nincs más út pártja előtt. Ez az eszmei-gyakorlati különbség nem jelenti azt, hogy az LMP ne tekintené legitimnek a balpártok politikai törekvéseit, és ne tartana lehetségesnek különböző együttműködési formákat az önkormányzati választásokon.

Túl udvariasak vagyunk egymással, végre ki kell mondani, hogy a különböző pártoknak mások az érdekei, de köti őket az együttműködési kényszer – riposztozott Hiller István. Az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint mondjon bárki bármit, a jelenlegi ellenzéki szavazóbázison kívülről senki nem hoz támogatókat: az LMP és a DK egyaránt az MSZP bázisán próbál erősödni. Úgyhogy ideje lenne véget vetni a vetélkedésnek, hogy ki a nagyobb és ki a kisebb, mert egyetlen pártból sem lett gigász – és ez igaz, a listán 12 százalékot elért MSZP-re is. Úgyhogy az együttműködés a jövőben ne a választókerületek felosztását jelentse, hanem olyan közös program kidolgozását, amivel a ciklus felénél ki lehet állítani egy árnyékkormányt. Az első együttműködési pont, az EP-választás Hiller szerint sokkal fontosabb, mint bárki gondolná – ugyanis a hatalom minden eddiginél durvább szimbolikus kampányra készül. A választás eredménye (a győzteshez húzás elve) pedig drámaian befolyásolhatja a 2022-es eredményt.

Karácsony Gergely sem vitatta, hogy önkormányzati bázis nélkül nem lehet helyi ügyeket és közösségeket építeni, tehát egy helyhatósági választási kudarc után az ellenzéknek nem lesz több esélye kormányt váltani, mint 2018-ban, amikor „nem hogy nem nyertük meg a versenyt, de ki se jöttünk az öltözőből”. Ennek ellenére a Párbeszéd politikusa szerint nem kell feltétlenül összefogni az EP-választáson, talán ez a legjobb alkalom arra, hogy minden párt felmutassa programját és egyértelművé tegye, miben más, mint a többiek. (Megjegyzendő: Karácsony komoly hibának tartja, hogy az ellenzék a Európai Néppártot kvázi szövetségeseként kezeli és nem támadja, miközben a konzervatív pártcsalád irányítója a német nagytőke, amely kimondottan jóban van a magyar miniszterelnökkel.) Az EP-választás után fel lehet oldani a Hiller által említett „érdek kontra együttműködés” ellentétet, mégpedig az előválasztással. Az ugyanis megmutatná, kinek mekkora a támogatottsága (ez a versengés rész), illetve miért kell engedni egyes formációknak az elveikből (ez lenne a kompromisszum).

A félévenként megrendezendő, hagyományteremtő taksonyi szabadegyetem házigazdája, Molnár Zsolt előre szólt, hogy nem dörzsöl sót a múlt sebeibe. Az MSZP budapesti elnöke inkább pártja eszmeiségére koncentrált. A Hiller által a „se nem horthyzmusnak, se nem kádárizmusnak hanem újfeudalizmusnak” minősített Orbán-rezsim gondolatvilágával a hornizmust állította szembe. Szerinte a baloldal akkor találhat magára, ha ismét visszatér a kisember képviseletéhez, akit elhelyez térben és időben – azaz nemzeten belül határozza meg, és egyfajta patrióta büszkeséget ad neki. Miközben, fejtegette, a patriotizmus nem bezárkózó nacionalizmust, hanem büszke európaiságot jelent – magyarként.

Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12