Könnyebb a dolgozó megtartása, ha van szállás

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:24
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Erős a felvételi szándék a magyar munkaadókban: minden negyedik cég létszámbővítést tervez az elkövetkező hónapokban, és mindössze 3 százalékuk gondolkodik leépítésben – derül ki a Manpower Group legfrissebb munkaerőpiaci előrejelzéséből, amely 762 munkaadó válaszain alapul. A létszámbővítési szándék a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, Budapesten és az Észak-Alföldön visszafogottabbak az elképzelések. Míg a nagyvállaltok csaknem harmada bővítene, addig a mikrovállalkozások mindössze 16 százaléka számolt be ilyen tervekről.

A legtöbb felvételt tervező cég a gyártás, termelés területén van: itt csaknem minden harmadik cég bővítené létszámát. A szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén a munkaadók negyede tervez munkaerőfelvételt, hasonlóan az építőiparhoz és a pénzügyi szolgáltatások szektorhoz. A legkevésbé a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területén számolnak bővítéssel: itt csupán minden tizedik cég jelzett munkaerőfelvételi szándékot.

Kérdés persze, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben sikerül-e a vállalkozásoknakezeken terveiket megvalósítaniuk. Az egyik fő probléma ugyanis az, hogy a potenciálisan még hadra fogható munkaerő – munkanélküliek, inaktívak, közmunkások – nem feltétlenül ott élnek, ahol munkalehetőség volna. A dolgozók elszállásolása ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet, és nem csak a leendő munkavállalók megszerzése, hanem a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is, a fluktuáció ugyanis egyre jelentősebb probléma a cégek életében.

A gyártóiparban például a segédmunkás és szakmunkás pozíciókra jellemző munkaerőhiány mértékét sokszorosan meghaladja a betanított munkás pozíciókból hiányzó dolgozók aránya, aminek fő oka, hogy körükben óriási – 40-50 százalékos – a fluktuáció. Vagyis a cégek képtelenek ezen dolgozóikat megtartani. Mivel pedig a gyártó szektorban foglalkoztatottak nagy része kékgalléros munkavállaló, a rájuk jellemző magas fluktuáció az egész szektor termelékenységét veszélyezteti.

A dolgozók megtartása, illetve annak eszközei kulcskérdéssé váltak a gyártóiparban – mutat rá közleményében Kondor András, a munkavállalók elszállásoltatásával foglalkozó Staff House vezérigazgatója. Szerinte egyre több vállalat ismeri fel, hogy a jó minőségű szállásoltatás az egyik legerősebb megtartó eszköz lehet, ugyanakkor még mindig kevéssé élnek a vállalatok ezekkel a lehetőségekkel. A cég kutatása szerint a friss tudású, fizikai terhelést jól bíró fiatal generáció hiányzik a leginkább a szektorból, a Z-generáció bevonzása és megtartása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás. Kondor András úgy látja, mivel a fiatalok többségének még nincs családja, és karrierjüket is most kezdik csak építeni, könnyebben elkötelezhetők lennének egy-egy vállalat felé. Nagyobb távolságot azonban csak bizonyos előnyök esetén hajlandók megtenni: ilyen lehet a megfelelő és minőségi szállás, amely az alacsony jövedelmű, pályakezdő fiatalok számára az önállósodás egyik sarokkövét, az elérhető lakhatást jelenthetné.

Szerző
2018.06.14 07:24

Nem javította 400 milliárddal az államháztartás mérlegét Magyarország, az Unió bekeményít

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:07

Fotó: AFP/
Persze a közösségi szigor legfeljebb fenyegetőbb hangnemben ölthet formát, szankciókra - nem lévén az eurózóna tagja - nem kell a kormánynak számítania.
Magyarország nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tartósan javítsa az államháztartása egyenlegét. Ezért az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kormányok képviselőiből álló pénzügyminiszteri tanács újabb, immár szigorúbb gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg a számára. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországnak jövőre a GDP 1 százalékát kitevő éves költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania annak érdekében, hogy megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. Néhány hónappal ezelőtt még “csak” 0,75 százalékos korrekciót tartott szükségesnek. A pénzügyminiszterekből álló kormányközi fórum idén júniusban már megállapította, hogy a magyar költségvetési kiadások jóval meghaladják a 2016-ban meghatározott küszöbértéket. Emellett az államháztartás strukturális — vagyis az egyszeri és átmeneti hiánycsökkentő intézkedések nélküli — egyenlege a GDP -3,1 százalékára csökkent, ami 1,6 százalékos romlás az 1,5 százalékban megállapított középtávú célhoz képest. Az EU Tanácsa akkor ezt lényeges eltérésnek ítélte, és arra kérte a magyar kormányt, hogy az elsődleges nettó költségvetési kiadások 2018-ban ne haladják meg a GDP 2,8 százalékát. A júniusi ajánlás értelmében Magyarországnak erre az évre kötelezettséget kellett volna vállalnia a GDP 1 százalékának megfelelő strukturális kiigazításra. A pénzügyminiszterek akkor 2019-re GDP arányosan 0,75 százalékos korrekciót javasoltak. Mivel a budapesti kormány ezt nem tette meg a megszabott határidőig, október 15-ig, az Európai Bizottság felülvizsgált ajánlásokra tett előterjesztést. Magyarország nem tagja az eurózónának, így nem kell szankciókkal számolnia az előírtnál sokkal rosszabb szerkezeti egyenleg miatt.

Túlzotthiány-eljárást indít Olaszországgal szemben az EB. Megítélése szerint az olasz gazdaságpolitikai célkitűzések sértik az EU költségvetési szabályait, és szemben állnak az ország korábban tett vállalásaival. A tervezett kiadásnövelés, amely a gazdaságélénkítést célozza, csak növelni fogja az állam és a vállalkozások költségeit — vélekedett. A közös valutát használó tagországoknak két hetük van arra, hogy véleményezzék a bizottsági javaslatot.  

2018.11.21 21:07

Ha valaki sportoló, annak Magyarország egy 500 milliós adóparadicsom

Publikálás dátuma
2018.11.21 20:19

Fotó: Shutterstock/
Lényegében indoklás nélkül nagyon megemelte az alacsony adózású keret értékhatárát a kormány, a sportolóknak havi több tízmilliós jövedelem után is alig kell valamit befizetni az államkasszába.
Évente duplázódik a kormány jóvoltából a sportolókra megállapított alacsony adózású keret értékhatára. Egy most beadott törvényjavaslat 500 millióra emeli a hivatásos sportolók és a sportegyesületekben körülöttük futkározók, mint szakképzett edző, sportszervező, -irányító, de a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalói egyszerűsített adózásának (ekho) felső határát. E sajátos adózási forma lényege, hogy legalább a mindenkori minimálbér erejéig az általános adózási feltételeknek megfelelően kell a munkáltatónak és a munkavállalónak is lerónia a közterheket, ám e fölött a munkáltató az adóalap után 19,5, a munkavállaló pedig 15 százalék adót fizet. A kultúra, a filmvilág és az e területeket közvetlenül kiszolgáló  szakmák képviselői, valamint a tömegtájékoztatás művelői is élhetnek ezen adózási formával, ám náluk a felső határ évi 60 millió. A sportolók eleve 125 millióról indultak, amit tavaly 250 millió forintra emelt a parlament, és most ezt duplázhatják meg. Időközben a sportegyesületek is kedvezményt kaptak, nekik nem kell megfizetniük a 19,5 százalékos munkáltatói ekhot, míg a színészeket, újságírókat foglalkoztatók nem részesültek hasonló "kegyben". A sportvilág eme kivételezésének indoklása tulajdonképpen minden esetben elmaradt, hacsak nem fogadjuk el annak azt az érvelést, hogy a sport az egészséges életmód fontos része...
Szerző
Témák
ekho
2018.11.21 20:19