Könnyebb a dolgozó megtartása, ha van szállás

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:24
Fotó: Molnár Ádám

Erős a felvételi szándék a magyar munkaadókban: minden negyedik cég létszámbővítést tervez az elkövetkező hónapokban, és mindössze 3 százalékuk gondolkodik leépítésben – derül ki a Manpower Group legfrissebb munkaerőpiaci előrejelzéséből, amely 762 munkaadó válaszain alapul. A létszámbővítési szándék a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, Budapesten és az Észak-Alföldön visszafogottabbak az elképzelések. Míg a nagyvállaltok csaknem harmada bővítene, addig a mikrovállalkozások mindössze 16 százaléka számolt be ilyen tervekről.

A legtöbb felvételt tervező cég a gyártás, termelés területén van: itt csaknem minden harmadik cég bővítené létszámát. A szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén a munkaadók negyede tervez munkaerőfelvételt, hasonlóan az építőiparhoz és a pénzügyi szolgáltatások szektorhoz. A legkevésbé a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területén számolnak bővítéssel: itt csupán minden tizedik cég jelzett munkaerőfelvételi szándékot.

Kérdés persze, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben sikerül-e a vállalkozásoknakezeken terveiket megvalósítaniuk. Az egyik fő probléma ugyanis az, hogy a potenciálisan még hadra fogható munkaerő – munkanélküliek, inaktívak, közmunkások – nem feltétlenül ott élnek, ahol munkalehetőség volna. A dolgozók elszállásolása ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet, és nem csak a leendő munkavállalók megszerzése, hanem a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is, a fluktuáció ugyanis egyre jelentősebb probléma a cégek életében.

A gyártóiparban például a segédmunkás és szakmunkás pozíciókra jellemző munkaerőhiány mértékét sokszorosan meghaladja a betanított munkás pozíciókból hiányzó dolgozók aránya, aminek fő oka, hogy körükben óriási – 40-50 százalékos – a fluktuáció. Vagyis a cégek képtelenek ezen dolgozóikat megtartani. Mivel pedig a gyártó szektorban foglalkoztatottak nagy része kékgalléros munkavállaló, a rájuk jellemző magas fluktuáció az egész szektor termelékenységét veszélyezteti.

A dolgozók megtartása, illetve annak eszközei kulcskérdéssé váltak a gyártóiparban – mutat rá közleményében Kondor András, a munkavállalók elszállásoltatásával foglalkozó Staff House vezérigazgatója. Szerinte egyre több vállalat ismeri fel, hogy a jó minőségű szállásoltatás az egyik legerősebb megtartó eszköz lehet, ugyanakkor még mindig kevéssé élnek a vállalatok ezekkel a lehetőségekkel. A cég kutatása szerint a friss tudású, fizikai terhelést jól bíró fiatal generáció hiányzik a leginkább a szektorból, a Z-generáció bevonzása és megtartása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás. Kondor András úgy látja, mivel a fiatalok többségének még nincs családja, és karrierjüket is most kezdik csak építeni, könnyebben elkötelezhetők lennének egy-egy vállalat felé. Nagyobb távolságot azonban csak bizonyos előnyök esetén hajlandók megtenni: ilyen lehet a megfelelő és minőségi szállás, amely az alacsony jövedelmű, pályakezdő fiatalok számára az önállósodás egyik sarokkövét, az elérhető lakhatást jelenthetné.

Szerző

Nyakunkon a szezon - Szűkül a dinnyeválaszték

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:22
Fotó: Vajda József
Legalább két héttel korábban érik a görögdinnye, egy hét múlva indul a szezon. Boltonként különböző, a tavalyinál magasabb lesz az induló ár.

A jelenlegi átlagosan 290-295 forintos kilónkénti árnál valamivel olcsóbban indulhat a hazai dinnyeszezon. Nem ismétlődik meg viszont a tavalyi botrány, amikor több élelmiszerlánc is kilónként 99 forintos bevezető akciós áron kínálta a hazai gyümölcsöt (egyesek szerint zöldséget) – ígérték a szakemberek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös sajtótájékoztatóján. A múlt évi események miatt főleg Békés megyében több termelő is felhagyott a görögdinnye termesztésével, mert az alacsony árak miatt veszteségessé váltak. Emiatt itt 5 százalékkal csökkent termőterület, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15-20 százalékkal növekedett, és jelenleg mintegy 1900 hektáron terem a dinnye az észak-keleti megyében.

Mára országosan stabilizálódott a termőterület nagyság, idén 4 800 hektáron termesztenek görögdinnyét a gazdák. az elmúlt években a mélypont 3000 hektár volt. Igaz, 15-20 éve, a csúcs időszakban még 13 ezer hektáron termesztettük a az édes gyümölcsöt. Spanyolország, Olaszország és Görögország után hazánk a negyedik legnagyobb görögdinnye termesztő Európában.

A termésátlagot hektáronként 4,5 tonna körül várják, így mintegy 190-200 ezer tonnát takaríthatnak be idén a termelők, akik termés 40 százalékát exportálják a környező, illetve a balti országokba. A korábban nagy felvevőpiacnak számító Németországba irányuló kivitel viszont visszaesett.

Sokkal kiegyenlítettebb a sárgadinnyepiac. Az összesen 600 hektáron érő kedvelt gyümölcsből a várható 18 000 tonnás termés teljes egészében hazai fogyasztók asztalára kerül – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A fogyasztásösztönző kampányoknak is köszönhetően míg 9-10 éve 8-9 kiló görög dinnyét ettek a magyarok személyenként, tavaly már 15 kilót fogyasztottak a hazai vásárlók. Ennek nagyjából a 10 százaléka származott importból – jegyezte meg a Népszava kérdésére Göcző Mátyás, az egyesület elnöke. A szakember hozzátette, a hagyományos magyar fajták visszaszorulóban vannak. Egyre kevésbé népszerűek a nagy, 10-15 kilós dinnyék. Helyüket a mag nélküli, 4-8 kilós fajták veszik át, amelyek genetikai állománya már külföldről származik. Különösen a gömbölyű, sötétebb csíkozású és a hosszúkás fajták a legkeresettebbet – jegyezte meg Göcző Mátyás.

A termelők számára létfontosságú, hogy nyereséget érjenek el, ezért megfontolandó, hogy a túl sok dinnyefajtát néhány keresett típusra kellene csökkenteni. Ehhez fejlesztésekre van szükség, például a korszerű fajták mellett az öntözés kiterjesztésére. Annyit már elértek a hazai termelők, hogy meghosszabbították a dinnyeszezont, és szeptember 5., vagyis Lőrinc nap után is teljes értékű, jó minőségű gyümölcsöt kínálhatnak a kereskedőknek, vásárlóknak.

A dinnyeültetvények korszerűsítése nem tűr halasztást, mert ha a macedón és ukrán gazdák is felzárkóznak technológiában, valamint fajtaválasztékban a hagyományosan sokat termelő országokhoz, az jócskán megnehezítheti a magyar termesztők lehetőségeit - hangsúlyozta a dinnyetermelők egyesületének elnöke.

Megjelennek a nepperek
Fotó: Vajda József

A szakemberek emellett figyelmeztettek arra is, hogy a nepperek felfedezték a dinnyében rejlő üzleti lehetőségeket. Ezért érdemes a különböző értékesítési pontokon árusítóktól elkérni a falugazdász által kiállított termelői igazolványt. Érdemes közvetlenül a termelőktől vásárolni a dinnyét, mert általában a termőterület közelében kínálják a gyümölcsöt és folyamatosan a földekről pótolják az árut. Az import dinnyét többnyire féléretten szedik le, napokig utaztatják, majd az élelmiszer láncok raktáraiban is 1-2 napig tárolják a készletet. A piacon a frissességről a gyümölcs szárának csonkját érdemes megvizsgálni, mert ha az száraz, akkor a dinnyét már napokkal korábban leszedték.



Szerző

Lendületből készült a 2019-es költségvetés

Publikálás dátuma
2018.06.13. 22:43
Fotó: Vajda József
Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.

A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Elsősorban az alapvető élelmiszerek termelőinek, forgalmazóinak érdekvédelmi szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a sertés- és a csirkehús, a hal, a tejtermékek, a vendéglátás és az internetszolgáltatás kedvezményes, öt százalékos áfája után más termékek forgalmazása is kerüljön bele ebbe a körbe. A Népszava kérdésére Varga Mihály azt válaszolta, hogy egyetlen termék jöhet számításba. A Tejtermék Tanács által javasolt - a korábbi adómérséklésből kimaradt - tartós tej (ESL, UHT) élvezhet esetleg kedvezményt. Erre majd a jövő héten elkészülő adótörvény-tervezetekben lehet utalás. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés 0,1 százalékponttal csökkenheti a jövő évi infláció mértékét, amelyet 2,7 százalékosra terveznek. Mivel a lakossági fogyasztásban a tartós tej nem meghatározó, így az adócsökkentés a költségvetési stabilitást nem veszélyezteti.

A pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy a rendkívül ambiciózus, 4,1 százalékos gazdasági növekedést jelentős foglalkoztatás növekedéssel képzelik el. Ennek hátteréről is érdeklődtünk a tárcavezetőtől. Varga Mihály elmondta, hogy bár Magyarországon az Európai Unió tagállamait is figyelembe véve a legalacsonyabbak egyike a munkanélküliség mértéke, ennek ellenére még mindig van 140-150 ezer olyan álláskereső, akikkel számolni lehet. A közfoglalkoztatottak számát is csökkentették 50 ezerrel, rájuk is számítanak. A tárca még tartalékokat vél felfedezni a nők foglalkoztatása terén is. Emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását, illetve ismételt munkába állását azzal is ösztönözni kívánják, hogy el kívánják törölni a jövedelmüket szociális hozzájárulási adót és a járulékokat.

Súlytalan jogszabály
Az Orbán-kormányok gyakorlatának megfelelően most is tavasszal nyújtották be a következő esztendő költségvetését. Idén is csak azért szenvedett el a megszokott időponthoz képest néhány hetes késést a 2019-re vonatkozó törvénytervezet átadása a Ház elnökének, mert előbb meg kellett alakulnia az új kormánynak. Az esztendőnek ebben az időszakában azonban még egy sor alapvető információ nem áll rendelkezésre – mondta lapunk érdeklődésére Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője ezek között megemlítette, hogy még a 2017-es esztendő zárszámadása sem készült el, és természetesen az idei év gazdasági folyamataira is korai lenne még építeni. A korai elfogadás hiábavalóságának egyik iskolapéldája, hogy pár esztendővel ezelőtt a következő esztendő költségvetési törvényében szerepelt egy olyan intézmény is, amelyet a megelőző év december 31-vel már meg is szüntettek. A szakember szerint a mostani rendszer miatt a költségvetési törvény súlya csekély. Ezt jól érzékelteti az, hogy maga a büdzsé időközben megszámlálhatatlan esetben módosul. Itt nem csak törvénymódosításokra kell gondolni, hanem arra, hogy kormány- illetve miniszteri rendeletekkel is korrigálnak rajta. A csekély jelentőségét az is mutatja, hogy évről évre egyre tartalmatlanabb vita folyik róla mind a plenáris ülésen, mind a költségvetési bizottságban. Ezt a törvényalkotók is tudják, így eleve kevesebb gondot fordítanak a jogszabály megalkotására, hiszen úgyis módosítani módosulni fog – mondta Romhányi Balázs.

A költségvetés egyébként 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, és a GDP arányos államadósságot is tovább mérsékelnék. Varga Mihály ígérete szerint az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A kormány megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, ez 350 milliárd forintot jelent. A tartalékok ilyen mértékű felemelése összhangban van Orbán Viktor kormányfő egy korábbi rádiónyilatkozatával, amelyben viharfelhőket, földrengést, vagyis válságot vizionált Európában, ami ellen védekeznünk kell.

Varga Mihály nem számol válsággal, bár lát bizonytalanságot az euróövezetben, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültség kilátásai is számos bizonytalanságot rejtenek magukban, bár a tárcavezető abban reménykedik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. A Magyarországon gyártott német autók amerikai exportját veszélyeztetheti, egy megemelt vám, abban az esetben, ha nem történik megegyezés.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Varga Mihály a nyugdíjakról szólva elzárkózott attól, hogy ne csak az egyébként még mindig alacsony pénzromlás ütemével emeljék a járadékokat, hanem vegyék figyelembe a bérszínvonal emelkedését is. Ugyanakkor megígérte, hogy mivel a GDP növekedése idén és várhatóan jövőre is meghaladja majd a 3,5 százalékot, így nyugdíjprémium is várható.

Az oktatás húzta a rövidebbet
Nem tévedtek azok a szakértők, akik attól tartottak, azzal, hogy Kásler Miklós személyében egy orvosprofesszor került az oktatásért is felelős humántárca élére, az egészségügy nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező években, mint az oktatás. Ezt a benyújtott 2019-es költségvetési javaslat is alátámasztja: míg az egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra "csak" 15 milliárddal jut több, mint a 2018-as büdzsében. A növekedés így az egy százalékot sem éri el (az idei költségvetésben 1988 milliárd forinttal számoltak az oktatási kiadások tekintetében, jövőre 2003 milliárddal), sőt ha figyelembe vesszük az inflációt, lényegében semmilyen növekedésről nem lehet beszélni. Az oktatásra szánt összeg, bár hatalmasnak tűnik, továbbra is csak a "szinten tartáshoz" lesz elég, fejlesztésekre aligha futja belőle. J. D.

Hosszú évek után ismét tervezik a kormány- és köztisztviselők bérrendezését is, amelynek mértékéről majd ősszel döntenek.

A Költségvetési Tanács véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elemzői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol 2019-re, és a GDP csak akkor bővülhet a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése. A legtöbb előrejelzés 2,8 és 3,5 százalékos közötti növekedést vetít előre – mutat rá a tanács.

Országgyűlési menetrend
Általános vita: június 27-29.
Bizottsági részletes viták: július 3-5.
Költségvetési bizottság ülése és az összegező módosító javaslat elkészítése: július 11-12.
A plenáris ülés dönt az összegző módosító javaslatról: július 16.
A költségvetési bizottság áttekinti az elfogadott módosító javaslatokat: július 19-ig.
Zárószavazás: július 20.

Szerző
Témák
költségvetés