Könnyebb a dolgozó megtartása, ha van szállás

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:24
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Erős a felvételi szándék a magyar munkaadókban: minden negyedik cég létszámbővítést tervez az elkövetkező hónapokban, és mindössze 3 százalékuk gondolkodik leépítésben – derül ki a Manpower Group legfrissebb munkaerőpiaci előrejelzéséből, amely 762 munkaadó válaszain alapul. A létszámbővítési szándék a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, Budapesten és az Észak-Alföldön visszafogottabbak az elképzelések. Míg a nagyvállaltok csaknem harmada bővítene, addig a mikrovállalkozások mindössze 16 százaléka számolt be ilyen tervekről.

A legtöbb felvételt tervező cég a gyártás, termelés területén van: itt csaknem minden harmadik cég bővítené létszámát. A szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén a munkaadók negyede tervez munkaerőfelvételt, hasonlóan az építőiparhoz és a pénzügyi szolgáltatások szektorhoz. A legkevésbé a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területén számolnak bővítéssel: itt csupán minden tizedik cég jelzett munkaerőfelvételi szándékot.

Kérdés persze, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben sikerül-e a vállalkozásoknakezeken terveiket megvalósítaniuk. Az egyik fő probléma ugyanis az, hogy a potenciálisan még hadra fogható munkaerő – munkanélküliek, inaktívak, közmunkások – nem feltétlenül ott élnek, ahol munkalehetőség volna. A dolgozók elszállásolása ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet, és nem csak a leendő munkavállalók megszerzése, hanem a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is, a fluktuáció ugyanis egyre jelentősebb probléma a cégek életében.

A gyártóiparban például a segédmunkás és szakmunkás pozíciókra jellemző munkaerőhiány mértékét sokszorosan meghaladja a betanított munkás pozíciókból hiányzó dolgozók aránya, aminek fő oka, hogy körükben óriási – 40-50 százalékos – a fluktuáció. Vagyis a cégek képtelenek ezen dolgozóikat megtartani. Mivel pedig a gyártó szektorban foglalkoztatottak nagy része kékgalléros munkavállaló, a rájuk jellemző magas fluktuáció az egész szektor termelékenységét veszélyezteti.

A dolgozók megtartása, illetve annak eszközei kulcskérdéssé váltak a gyártóiparban – mutat rá közleményében Kondor András, a munkavállalók elszállásoltatásával foglalkozó Staff House vezérigazgatója. Szerinte egyre több vállalat ismeri fel, hogy a jó minőségű szállásoltatás az egyik legerősebb megtartó eszköz lehet, ugyanakkor még mindig kevéssé élnek a vállalatok ezekkel a lehetőségekkel. A cég kutatása szerint a friss tudású, fizikai terhelést jól bíró fiatal generáció hiányzik a leginkább a szektorból, a Z-generáció bevonzása és megtartása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás. Kondor András úgy látja, mivel a fiatalok többségének még nincs családja, és karrierjüket is most kezdik csak építeni, könnyebben elkötelezhetők lennének egy-egy vállalat felé. Nagyobb távolságot azonban csak bizonyos előnyök esetén hajlandók megtenni: ilyen lehet a megfelelő és minőségi szállás, amely az alacsony jövedelmű, pályakezdő fiatalok számára az önállósodás egyik sarokkövét, az elérhető lakhatást jelenthetné.

Szerző
2018.06.14 07:24

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15