A jelenlegi átlagosan 290-295 forintos kilónkénti árnál valamivel olcsóbban indulhat a hazai dinnyeszezon. Nem ismétlődik meg viszont a tavalyi botrány, amikor több élelmiszerlánc is kilónként 99 forintos bevezető akciós áron kínálta a hazai gyümölcsöt (egyesek szerint zöldséget) – ígérték a szakemberek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös sajtótájékoztatóján. A múlt évi események miatt főleg Békés megyében több termelő is felhagyott a görögdinnye termesztésével, mert az alacsony árak miatt veszteségessé váltak. Emiatt itt 5 százalékkal csökkent termőterület, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15-20 százalékkal növekedett, és jelenleg mintegy 1900 hektáron terem a dinnye az észak-keleti megyében.
Mára országosan stabilizálódott a termőterület nagyság, idén 4 800 hektáron termesztenek görögdinnyét a gazdák. az elmúlt években a mélypont 3000 hektár volt. Igaz, 15-20 éve, a csúcs időszakban még 13 ezer hektáron termesztettük a az édes gyümölcsöt. Spanyolország, Olaszország és Görögország után hazánk a negyedik legnagyobb görögdinnye termesztő Európában.
A termésátlagot hektáronként 4,5 tonna körül várják, így mintegy 190-200 ezer tonnát takaríthatnak be idén a termelők, akik termés 40 százalékát exportálják a környező, illetve a balti országokba. A korábban nagy felvevőpiacnak számító Németországba irányuló kivitel viszont visszaesett.
Sokkal kiegyenlítettebb a sárgadinnyepiac. Az összesen 600 hektáron érő kedvelt gyümölcsből a várható 18 000 tonnás termés teljes egészében hazai fogyasztók asztalára kerül – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A fogyasztásösztönző kampányoknak is köszönhetően míg 9-10 éve 8-9 kiló görög dinnyét ettek a magyarok személyenként, tavaly már 15 kilót fogyasztottak a hazai vásárlók. Ennek nagyjából a 10 százaléka származott importból – jegyezte meg a Népszava kérdésére Göcző Mátyás, az egyesület elnöke. A szakember hozzátette, a hagyományos magyar fajták visszaszorulóban vannak. Egyre kevésbé népszerűek a nagy, 10-15 kilós dinnyék. Helyüket a mag nélküli, 4-8 kilós fajták veszik át, amelyek genetikai állománya már külföldről származik. Különösen a gömbölyű, sötétebb csíkozású és a hosszúkás fajták a legkeresettebbet – jegyezte meg Göcző Mátyás.
A termelők számára létfontosságú, hogy nyereséget érjenek el, ezért megfontolandó, hogy a túl sok dinnyefajtát néhány keresett típusra kellene csökkenteni. Ehhez fejlesztésekre van szükség, például a korszerű fajták mellett az öntözés kiterjesztésére. Annyit már elértek a hazai termelők, hogy meghosszabbították a dinnyeszezont, és szeptember 5., vagyis Lőrinc nap után is teljes értékű, jó minőségű gyümölcsöt kínálhatnak a kereskedőknek, vásárlóknak.
A dinnyeültetvények korszerűsítése nem tűr halasztást, mert ha a macedón és ukrán gazdák is felzárkóznak technológiában, valamint fajtaválasztékban a hagyományosan sokat termelő országokhoz, az jócskán megnehezítheti a magyar termesztők lehetőségeit - hangsúlyozta a dinnyetermelők egyesületének elnöke.
