A közszférával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:07
ÉRDEKEK - A közszféra képviselői a Pénzügyminisztériumban - FOTÓ: PM
Fotó: /
A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás
Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.



2018.06.14 07:07
Frissítve: 2018.06.30 19:34

Gender-ügy: közzétette a CEU a Magyar Rektori Konferenciának írt válaszát

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:30

Fotó: Népszava/
A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, ráadásul hamis érvekre hivatkozva tenné ezt a kormány.
Közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
A CEU a levélben hangsúlyozza, hogy ez egyszerűen nem igaz. Mint írják:
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
Emellett tényszerű tévedésen is kapták az EMMI-t és az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek előterjesztésükben azt írták, az egyetem évi 1-4 diákot vesz fel a szakra; holott az évi átlag 16, és gyakorlatilag lemorzsolódás sincs a hallgatók között.
Témák
genderCEU
2018.08.16 20:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12