A közszférával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:07
ÉRDEKEK - A közszféra képviselői a Pénzügyminisztériumban - FOTÓ: PM
Fotó: /
A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás
Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.



2018.06.14 07:07
Frissítve: 2018.06.30 19:34

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38

Gruevszki-ügy: újabb gyenge láncszem - és a Belügyminisztériumtól nem lehetett kérdezni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:46

Fotó: MTI/ Soós Lajos
Egy felfüggesztett jogszabállyal magyarázza a kormány, miért kapott kivételes eljárást a volt macedón kormányfő.
Kísérő nélküli gyerekek, várandós nők, fogyatékos, kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai, szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett menekültek érdekében hozott 2007-es jogszabályra hivatkozva kapott különleges bánásmódot a korrupcióért elítélt és börtön elől a magyar diplomaták segítségével Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki – derült ki Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár hétfői, ellenzéki kérdésekre adott parlamenti válaszából. A kormány mindezek alapján döntött úgy, hogy a korrupciós ügyben eljárás alá vont és elítélt, legális úti okmányok nélkül – vélhetően az Orbán-kormány segítségével – Magyarországra szökött Gruevszki ne a tranzitzónából kérjen menedékjogot, hanem Budapesten. Noha már az is meglepő, hogy a kormány szerint az elítélt korrupt politikus épp olyan megítélés alá tartozik, mint egy árva menekült gyereke, Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet: Orbánék valójában még saját törvényeiket is megszegték. A hivatkozott jogszabályt ugyanis épp az Orbán-kormány függesztette fel a tömeges migrációra miatt kialakult válsághelyzetre hivatkozva. Orbán Balázs megszólalása talán csak kommunikációs baki volt, hiszen a Gruevszki-ügyben a kabinet látványosan és szigorúan a hallgatást választotta: a fideszes kormánytagok múlt hét óta ugyanazt a néhány mondatos kommunikációs sorvezetőt ismételgetik. Azaz: a kormány nem segítette Gruevszki kiszökését Macedóniából Arról azonban már hallgatna, hogy a Macedón határról miként jutott el Budapestig. Így Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter sem fejtette ki, hogy Tiranától Budapestig miért magyar diplomaták szállították Gruevszkit. Szijjártó úgy fogalmazott: „nem a mi dolgunk” hogy Gruevszki hogyan jutott el „a Macedóniával szomszédos országba, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt.” Szijjártó szerint a volt macedón miniszterelnök Magyarországra „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”- hangoztatta. Ugyanezeket a paneleket mondta fel sokadjára a Parlamentben az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár az ellenzék kérdéseire válasz gyanánt. Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Jobbikos elnöke „Z-kategóriás” kémfilmbe illőnek minősítette, ahogy a magyar kormány Budapestre juttatta Gruevszkit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, amiből az következik, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt. Az LMP pedig vizsgálóbizottságot sürget az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás kérdezett volna Gruevszki menekülésének részleteiről előbb Pintér Sándortól, majd a belügyminiszter távolléte miatt az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelytől, ám Jakab István házelnök megvonta tőle a szót. A legcifrább párbeszéd a DK-s Arató Gergely és Dömötör Csaba államtitkár között zajlott le: Arató azt tudakolta, hogy „Putyin gazda” adott-e parancsot az ismerten oroszbarát Gruevszki kimenekítésére, mire Dömötör azzal vágott vissza, hogy a DK csak ne vádolja a kormányt politikusbűnözőkkel való együttműködéssel, hiszen ők meg Czeglédy Csabával működtek együtt. Dacára, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, továbbá az adócsalás gyanújával másfél éve előzetesben tartott Czeglédy Csaba ellen még vádemelés sem történt.
2018.11.19 20:46