A közszférával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:07
ÉRDEKEK - A közszféra képviselői a Pénzügyminisztériumban - FOTÓ: PM
Fotó: /
A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás
Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.



2018.06.14 07:07
Frissítve: 2018.06.30 19:34

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.08.16 14:21

Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor augusztus 15-ével hirdette ki az úgynevezett tartósan vízhiányos időszakot - speciális szabályok léptek érvénybe a vízkészletjárulékkal kapcsolatosan.
A vonatkozó előírások alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, a halgazdálkodás és a rizstermelés során használt víz mennyisége után - adta hírül csütörtökön a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A járulék kiszámításáról szóló kormányrendelet alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti tizennégy napban, jelen esetben az augusztus 1. és 14. között kivett víz után járó vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökkentendő. A kedvezmények érvényesítésekor fontos eljárási szabály, hogy a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdő- és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulékkal kapcsolatos adatszolgáltatásban.
Témák
vízhiány
2018.08.16 14:21

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03