A közszférával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:07
ÉRDEKEK - A közszféra képviselői a Pénzügyminisztériumban - FOTÓ: PM
Fotó: /
A szegény önkormányzatok hivatalnokai között 11 milliárdot osztana szét a kormány, de csak akkor, ha sikerrel pályáznak a pénzre.

Az önkormányzati szféra béreinek emelésére a 2019-es költségvetésben a települések helyi adóbevételeiből elkülönítve szerepel egy 11 milliárd forintos kiegészítő bérrendezési alap fedezete. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetési helyettes államtitkára ismertette a szakszervezetek és szakmai szervezetek vezetőivel, hogy nem automatikus, százalékban meghatározott béremelést ígér a kormány, hanem egy pályázati rendszer elindítását tervezi, amelyre azok a szegényebb önkormányzatok jelentkezhetnének, amelyek saját forrásból nem tudtak és ezután sem tudnak több pénzt adni hivatali alkalmazottaiknak.

Az ülés után több résztvevő is úgy fogalmazott lapunknak, hogy az egyelőre csak fő vonalaiban ismertetett pályázati rendszer nagyon bonyolult, rengeteg adminisztrációval járna, ezért nem tartanák szerencsésnek a bevezetését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) továbbra is a minimálbér emeléséhez alkalmazkodó és a diplomás minimálbér bevezetésével kiegészített bérrendezést támogatná az állami és önkormányzati munkahelyeken, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) pedig a dolgozók után járó állami normatíva kiszámításának módján változtatna. A bérkiegészítést szolgáló önkormányzati pályázat részleteit ősszel dolgozzák ki úgy, hogy legyen idő a beadványok elbírálására és januártól a sikeres jelentkezők többet fizethessenek munkatársaiknak.

Földiák András, a SZEF elnöke lapunknak úgy számolt, hogy ha a 11 milliárd forintból csak a szegény települések kapnak (bár nem lehet tudni, mekkora saját adóbevétel lesz a vízválasztó), akkor a 30 ezernyi önkormányzati dolgozóra jutó átlagos havi 40 ezer forintos plusz támogatásból akár bruttó százezer forintos emelés is lehet. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője pedig azt emelte ki, hogy a versenyszféra jövőre tervezett országos átlagos 10,3 százalékos bruttó keresetemelése mellett a kormány 7,3 százalékos bruttó emeléssel számol a közszférában. A szakszervezeti vezetők elmondták, hogy a kormány jövő januártól várhatóan 25-30 százalékkal megemeli a kormánytisztviselők bérét, amit tavaly váratlanul elhalasztott és folytatja a korábbi megállapodásokban rögzített emeléseket a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédségi dolgozóknál.

Földiák András ugyanakkor a Népszavának kiemelte, hogy eddigi ismereteik szerint a jövő évi költségvetés változatlanul nem számol a kulturális és szociális területen dolgozó fizetésének rendezésével, ahogy a felsőoktatásban dolgozók sem számíthatnak magasabb bérre. Mészáros Melinda úgy fogalmazott, hogy a munkavállalók képviselői a részletes költségvetési számok megismerése után azonnal megkezdik változtatási javaslataik kidolgozását. Ezeket a terveket a Pénzügyminisztérium összegzi és beterjeszti a Parlament elé a büdzsé vitájában.

Utalványozás
Elektronikus utalványrendszer bevezetését tervezi a kormány a közszféra béremeléseként - erről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott a tegnapi Magyar Időkben. Domokos László szerint az egyes állami és önkormányzati szolgáltatóknál beváltható utalványokkal nagyon jól járnának a dolgozók, ám a szakszervezetek szerint ez csak kiegészítő megoldás lehet a béremelések mellett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke lapunknak azt mondta, az érdekvédelmi szervezetek korábban többször is kérték, hogy a képzéseket, továbbképzéseket és az ezekhez szükséges tankönyvek beszerzését valahogy támogassa a kormány, de ez nem helyettesíti a fizetések rendezését. A megélhetést nem lehet utalványokkal biztosítani - jelentette ki.



2018.06.14 07:07
Frissítve: 2018.06.30 19:34

Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00
Hiába van új tető számos házon, nincs béke a faluban. Sokak szerint nagyon furcsán és cseppet sem igazságosan osztották el a kár
Fotó: MTI/ Vajda János
Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.
Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére. Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket. - Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat. Egy kiskaput azonban kinyitott. Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt. - Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.
Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna. Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé. Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

Előfordulhat, hogy Elios-ügyben mégis lesz további rendőrségi kutakodás

Publikálás dátuma
2018.11.17 09:19

Fotó: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely
Bár az Országos Rendőr-főkapitányság nemrég azt közölte, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást a korábban Orbán Viktor veje érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, a közvilágítási tendereken egykor taroló céget érintő eljárásról leválasztottak egy azzal korábban egyesített feljelentést, írja a 24.hu. Méghozzá azt, amelyiket a váci közvilágítás korszerűsítése miatt hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt tett egy helyi ellenzéki képviselő. A szintén az Eliost érintő feljelentés ügyében könnyen lehet, hogy tovább nyomoz a rendőrség. A Pest megyei településsel kapcsolatos ügyet ugyanis még azelőtt elkülönítették a költségvetési csalás miatt zajlott alapügytől, mielőtt a rendőrség megszüntette volna az utóbbit. Februárban derült ki, hogy Vác is szerepelt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében, ami a gyanús közvilágítási projekteket sorolta. Vácra 3 ezer új lámpát telepített az Elios 2015-ben, ám az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég olyan lámpákat is lecserélt, amiket nem lehetett volna. Öt évvel korábban ugyanis egy másik uniós programban már 441 lámpát lecseréltek a településen, azonban ezek közül a fideszes Fördős Attila vezette önkormányzat 211 lámpát cseréltetett le vagy módosíttatott az Eliosszal. Miközben ezeket a lámpákat uniós támogatásból építették ki, és még fenntartási időszakban voltak. Ezért tavaly 20 millió forintra büntette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a váci önkormányzatot, amit azóta részletekben ki is fizetett. Az ügy azért meglepő, mert ahogy arról korábban írtunk, a nyomozó hatóságok nem vitték túlzásba a bizonyítékgyűjtést.
2018.11.17 09:19