Névazonossággal ütnék ki a sorból Erdei „Rokker Zsolttit”

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:01
ROKKER ZSOLTTI (sic!) - Azt hirdeti, hogy 1976-ban született. A nevét ugyanis ellopták FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /

Ezúttal a miskolci 12-es választókörzet össz-ellenzéki támogatású jelöltjére, Erdei Sándorra, ismertebb nevén Rokker Zsolti humoristára „indult rá” egy szintén Erdei Sándor nevű férfi. Az időközi önkormányzati választást azért írták ki július 15-re, mert Hubay György korábbi várostyát parlamenti képviselővé választották.

A „másik Erdei Sándornak” nagyjából annyi köze van Miskolchoz, hogy ott született, de Nyékládházán él, és Tiszaújvárosban egy multinacionális cég üzemében dolgozik. Miután kedden kiderült, hogy indul Miskolcon, a közösségi oldalán ráirtunk az ismeretlenség homályából felbukkant nyékládházi férfira, de nem válaszolt. Egy napra rá az addig kormánypárti támogató hozzászólásokban bővelkedő közösségi profilja igencsak lecsupaszodott, mindössze két-három családi fénykép látható rajta jelenleg. Eltűnt korábban feltüntetett lakhelye, Nyékládháza is, most mindössze annyi tudható meg a miskolciakat képviselni szándékozó férfiról, hogy Miskolcon született. Szerdán telefonon is kerestük a közéleti tevékenységre bejelentkezett „másik Erdeit”, de sem hívásra, sem sms-re nem reagált. Úgy tudjuk, egy tévéstábnak véletlenül felvette a telefont, de mikor megtudta, miért keresik, csak annyit mondott: dolgozik, talán majd este keressék, s letette.

Az „eredeti” Erdei Sándor, vagyis Rokker Zsolti a Népszavának azt mondta: lassan már meg sem lepődik az egyre aljasabb húzásokon, amivel megpróbálják gyengíteni az esélyeit. A Fidesz-KDNP színeiben Nagy Ákos az ellenfele, de a Munkáspárt is elindította jelöltjét, a nyugdíjas Fülöp József Istvánnét. - Tőle félek egyedül az ellenfelek közül, mert felkészültsége, és alkalmassága mellett a helyi "Jocó Büfé" tulajdonosaként megfenyegetett, hogy nem lesz több extra mustár a hot-dogomra és csak félig süti át a francia pirítóst ha nem vigyázok arra, mit mondok – tette hozzá. Egy bizonyos Molnár Zsolt is bejelentkezett a posztért, aki az ellenzék szerint a „Rokker Zsolt” nevet hivatott kissé megzavarni. A ő és a „másik Erdei Sándor” felbukkanása is akkor derült ki, amikor a választási bizottság nyilvánosságra hozta a hivatalos jelöltek sorsolással kiválasztott sorrendjét. A lista két utolsó helyén a két Erdei Sándor szerepel, akiket a Fidesz által 2013-ban megváltoztatott választási törvény értelmében becenévvel vagy ragadványnévvel immár nem lehet megkülönböztetni – korábban erre még volt lehetőség.

Így „Rokker Zsolti” elesik attól, hogy egyértelműsítse személyazonosságát, most mindössze a születési évszám lehet iránymutató. Ha a néven kívül ez is megegyezne, akkor a lakhely is szerepelne a sorban, ha pedig valami isteni csoda folytán ez is azonos lenne, akkor a foglalkozást is feltüntetnék. Ez az extrém eset akár még igazságot is szolgáltathatna a humoristának, annak ugyanis igen csekély a valószínűsége, hogy rajta kívül lenne még egy, 1976-ban született, miskolci Erdei Sándor, aki humorista. Felvetődött, hogy ő változtasson nevet, s mivel mindenki Zsoltiként ismeri, legyen Erdei Sándor Zsolt. Jogi tanácsadója azonban erről lebeszélte, mert a névváltozás bejegyzésére az államnak hatvan napja van, s nem valószínű, hogy a július 15-i időközi választásra az állami szervek megsürgetnék a névcserét.

Az 1976-os Erdei Sándor lapunknak arról is beszélt, hogy felveszi a kesztyűt, s a nemtelen fondorlatok ellen is megtalálja majd az ellenszert. Gondolkodtak azon, hogy esetleg a listán elfoglalt helyét erősítsék, vagyis az 5-ös sorszámot sulykolják, de ezt is elvetették, attól tartva, hogy ha ezt tennék, valaki hirtelen visszalépne, és máris nem az ötödik helyen lenne a jegyzéken – mondta.

Egy biztos: a születési évszám megkülönbözteti a nyilvánosságot kerülő, közösségi oldalát legyaluló, s vele ellentétben nem Miskolcon élő, nem ott dolgozó „másik” Erdei Sándortól. Az MSZP-től, DK-tól a Jobbikon át a hat meghatározó ellenzéki párt által támogatott, de civilségét megőrizni akaró, ezért függetlenként induló Erdei „Rokker Zsolt” Sándor ezért ezt az évszámot fogja hangsúlyozni a szórólapokon, plakátokon. Egy harmadik Erdei Sándor elvileg már nem bukkanhat fel a kampányban, mert a jelöltállítás procedúra lezárult.

2018.06.14 07:01
Frissítve: 2018.06.30 19:34

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45

123 százalékos a börtönök telítettsége

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:33

Fotó: / Molnár Ádám
A falakon belüli új körletrészek kialakításával férőhelyeket hoztak létre, de még mindig magas a kihasználtság.
Csökkent a telítettség a hazai börtönökben, ám még mindig 123 százalékos az intézmények kihasználtsága – derül ki a kormányközeli Magyar Idők cikkéből. A lapnak a büntetés-végrehajtás illetékese arról beszélt: a falakon belüli új körletrészek kialakításával közel 1600 új férőhelyet hoztak létre, így a 2013-as 143 százalékos átlagtelítettséget mára 123 százalékra sikerült mérsékelni. Kovács Mihály bv-ezredes hozzátette, hogy hamarosan 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, vagyis megkezdődik a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadóközpont épületeinek átalakítása. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője szerint a beruházás több nézőpontból is költséghatékony, mivel egyrészt egy üresen álló, de a célnak teljes mértékben ­megfelelő épületegyüttes átalakításával, másrészt fogvatartottak munkáltatásával egy újabb börtön kezdheti meg működését.
2018.11.19 09:33
Frissítve: 2018.11.19 09:33