Felmelegített déli gázterv

Ha Bulgária kiépít mintegy 400 kilométernyi vezetéket és Szerbia bővíti hálózatát, 2022-től déli irányból is érkezhet orosz gáz Magyarországra - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Aleksandar Antic szerb energetikai és bányászati miniszterrel, valamint Temenuzska Petkova bolgár energetikai miniszterrel folytatott belgrádi tárgyalásai után. A szállítások előfeltétele, hogy Oroszország 2019 végére Bulgáriáig kiépítse a Török Áramlat nevű vezeték második szálát. Megjegyzendő: a hasonló nyomvonalú Déli áramlat nevű terv négy éve meghiúsult. 

Frissítve: 2018.06.30. 19:41

Könnyebb a dolgozó megtartása, ha van szállás

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:24
Fotó: Molnár Ádám

Erős a felvételi szándék a magyar munkaadókban: minden negyedik cég létszámbővítést tervez az elkövetkező hónapokban, és mindössze 3 százalékuk gondolkodik leépítésben – derül ki a Manpower Group legfrissebb munkaerőpiaci előrejelzéséből, amely 762 munkaadó válaszain alapul. A létszámbővítési szándék a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, Budapesten és az Észak-Alföldön visszafogottabbak az elképzelések. Míg a nagyvállaltok csaknem harmada bővítene, addig a mikrovállalkozások mindössze 16 százaléka számolt be ilyen tervekről.

A legtöbb felvételt tervező cég a gyártás, termelés területén van: itt csaknem minden harmadik cég bővítené létszámát. A szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területén a munkaadók negyede tervez munkaerőfelvételt, hasonlóan az építőiparhoz és a pénzügyi szolgáltatások szektorhoz. A legkevésbé a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás területén számolnak bővítéssel: itt csupán minden tizedik cég jelzett munkaerőfelvételi szándékot.

Kérdés persze, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben sikerül-e a vállalkozásoknakezeken terveiket megvalósítaniuk. Az egyik fő probléma ugyanis az, hogy a potenciálisan még hadra fogható munkaerő – munkanélküliek, inaktívak, közmunkások – nem feltétlenül ott élnek, ahol munkalehetőség volna. A dolgozók elszállásolása ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet, és nem csak a leendő munkavállalók megszerzése, hanem a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is, a fluktuáció ugyanis egyre jelentősebb probléma a cégek életében.

A gyártóiparban például a segédmunkás és szakmunkás pozíciókra jellemző munkaerőhiány mértékét sokszorosan meghaladja a betanított munkás pozíciókból hiányzó dolgozók aránya, aminek fő oka, hogy körükben óriási – 40-50 százalékos – a fluktuáció. Vagyis a cégek képtelenek ezen dolgozóikat megtartani. Mivel pedig a gyártó szektorban foglalkoztatottak nagy része kékgalléros munkavállaló, a rájuk jellemző magas fluktuáció az egész szektor termelékenységét veszélyezteti.

A dolgozók megtartása, illetve annak eszközei kulcskérdéssé váltak a gyártóiparban – mutat rá közleményében Kondor András, a munkavállalók elszállásoltatásával foglalkozó Staff House vezérigazgatója. Szerinte egyre több vállalat ismeri fel, hogy a jó minőségű szállásoltatás az egyik legerősebb megtartó eszköz lehet, ugyanakkor még mindig kevéssé élnek a vállalatok ezekkel a lehetőségekkel. A cég kutatása szerint a friss tudású, fizikai terhelést jól bíró fiatal generáció hiányzik a leginkább a szektorból, a Z-generáció bevonzása és megtartása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás. Kondor András úgy látja, mivel a fiatalok többségének még nincs családja, és karrierjüket is most kezdik csak építeni, könnyebben elkötelezhetők lennének egy-egy vállalat felé. Nagyobb távolságot azonban csak bizonyos előnyök esetén hajlandók megtenni: ilyen lehet a megfelelő és minőségi szállás, amely az alacsony jövedelmű, pályakezdő fiatalok számára az önállósodás egyik sarokkövét, az elérhető lakhatást jelenthetné.

Szerző

Nyakunkon a szezon - Szűkül a dinnyeválaszték

Publikálás dátuma
2018.06.14. 07:22
Fotó: Vajda József
Legalább két héttel korábban érik a görögdinnye, egy hét múlva indul a szezon. Boltonként különböző, a tavalyinál magasabb lesz az induló ár.

A jelenlegi átlagosan 290-295 forintos kilónkénti árnál valamivel olcsóbban indulhat a hazai dinnyeszezon. Nem ismétlődik meg viszont a tavalyi botrány, amikor több élelmiszerlánc is kilónként 99 forintos bevezető akciós áron kínálta a hazai gyümölcsöt (egyesek szerint zöldséget) – ígérték a szakemberek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös sajtótájékoztatóján. A múlt évi események miatt főleg Békés megyében több termelő is felhagyott a görögdinnye termesztésével, mert az alacsony árak miatt veszteségessé váltak. Emiatt itt 5 százalékkal csökkent termőterület, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15-20 százalékkal növekedett, és jelenleg mintegy 1900 hektáron terem a dinnye az észak-keleti megyében.

Mára országosan stabilizálódott a termőterület nagyság, idén 4 800 hektáron termesztenek görögdinnyét a gazdák. az elmúlt években a mélypont 3000 hektár volt. Igaz, 15-20 éve, a csúcs időszakban még 13 ezer hektáron termesztettük a az édes gyümölcsöt. Spanyolország, Olaszország és Görögország után hazánk a negyedik legnagyobb görögdinnye termesztő Európában.

A termésátlagot hektáronként 4,5 tonna körül várják, így mintegy 190-200 ezer tonnát takaríthatnak be idén a termelők, akik termés 40 százalékát exportálják a környező, illetve a balti országokba. A korábban nagy felvevőpiacnak számító Németországba irányuló kivitel viszont visszaesett.

Sokkal kiegyenlítettebb a sárgadinnyepiac. Az összesen 600 hektáron érő kedvelt gyümölcsből a várható 18 000 tonnás termés teljes egészében hazai fogyasztók asztalára kerül – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A fogyasztásösztönző kampányoknak is köszönhetően míg 9-10 éve 8-9 kiló görög dinnyét ettek a magyarok személyenként, tavaly már 15 kilót fogyasztottak a hazai vásárlók. Ennek nagyjából a 10 százaléka származott importból – jegyezte meg a Népszava kérdésére Göcző Mátyás, az egyesület elnöke. A szakember hozzátette, a hagyományos magyar fajták visszaszorulóban vannak. Egyre kevésbé népszerűek a nagy, 10-15 kilós dinnyék. Helyüket a mag nélküli, 4-8 kilós fajták veszik át, amelyek genetikai állománya már külföldről származik. Különösen a gömbölyű, sötétebb csíkozású és a hosszúkás fajták a legkeresettebbet – jegyezte meg Göcző Mátyás.

A termelők számára létfontosságú, hogy nyereséget érjenek el, ezért megfontolandó, hogy a túl sok dinnyefajtát néhány keresett típusra kellene csökkenteni. Ehhez fejlesztésekre van szükség, például a korszerű fajták mellett az öntözés kiterjesztésére. Annyit már elértek a hazai termelők, hogy meghosszabbították a dinnyeszezont, és szeptember 5., vagyis Lőrinc nap után is teljes értékű, jó minőségű gyümölcsöt kínálhatnak a kereskedőknek, vásárlóknak.

A dinnyeültetvények korszerűsítése nem tűr halasztást, mert ha a macedón és ukrán gazdák is felzárkóznak technológiában, valamint fajtaválasztékban a hagyományosan sokat termelő országokhoz, az jócskán megnehezítheti a magyar termesztők lehetőségeit - hangsúlyozta a dinnyetermelők egyesületének elnöke.

Megjelennek a nepperek
Fotó: Vajda József

A szakemberek emellett figyelmeztettek arra is, hogy a nepperek felfedezték a dinnyében rejlő üzleti lehetőségeket. Ezért érdemes a különböző értékesítési pontokon árusítóktól elkérni a falugazdász által kiállított termelői igazolványt. Érdemes közvetlenül a termelőktől vásárolni a dinnyét, mert általában a termőterület közelében kínálják a gyümölcsöt és folyamatosan a földekről pótolják az árut. Az import dinnyét többnyire féléretten szedik le, napokig utaztatják, majd az élelmiszer láncok raktáraiban is 1-2 napig tárolják a készletet. A piacon a frissességről a gyümölcs szárának csonkját érdemes megvizsgálni, mert ha az száraz, akkor a dinnyét már napokkal korábban leszedték.



Szerző