Előfizetés

POSZT - Kompromisszumok, vagy szakmai merészség?

Publikálás dátuma
2018.06.17. 16:15
Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadás
A kolozsvári színház Rosmersholm című produkciója lett a legjobb előadás a hétvégén zárult Pécsi Országos Színházi Találkozón. Alföldi Róbert ezúttal felléphetett Pécsen, de díjjal nem jutalmazták a színészt, aki a III. Richárd címszerepét alakította a versenyprogramban.

Az indulástól eltelt időszakot tekintve nagykorúvá vált a Pécsi Országos Színházi Találkozó, hiszen ez a tizennyolcadik sorozata. Az, hogy ez szakmai nagykorúságot jelent-e, már vitatéma, mert mára sok mindenben más hangsúlyokat kapott a fesztivál, mint az megfigyelhető volt a startja idején. Időzzünk el először a verseny eredményén, illetve, hogy kell-e egyáltalán verseny. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a POSZT egyik szakmai tulajdonosa, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke nemrég egy rádióinterjúban azt mondta, hogy ő nem szerette volna megmérettetni magát a versenyen, mert a személye konfliktusokat válthat ki. Ez is egy álláspont, szerintem több ellentmondást hordoz, mindenesetre a kezdetektől osztanak díjat a találkozón. Ezúttal sem volt egyszerű helyzetben a szakmai zsűri, hiszen a külső körülményeken túl kellett volna lépnie. Végül is úgy döntöttek, Alföldi Róbertnek, a köztudottan korábban Pécsett nem kívánatosnak tartott színésznek, aki III. Richárdot játszotta a Radnóti Színház előadásában nem osztanak díjat. Ez a találkozón másodszor látva az előadást szerintem erősen vitatható, mert Andrei Serban rendezése és Alföldi játéka szakmai szempontból az évad kiemelkedő eseményének számít. A díjkiosztón a legjobb női mellékszereplő díjával jutalmazott Kováts Adél annyit jegyzett meg, hogy ez a díj Alföldi Róbertté is.

A legjobb előadás díját viszont egy másik, több szempontból a viták kereszttűzében lévő „határátlépős” produkció a kolozsvári színház Rosemrsholms című darabja érdemelte ki. Andriy Zholdak e hasábokon is korábban méltatott rendezése az őrületet nagyítja ki. A színészvezetése is több kérdést felvet, létezik-e határ a színész rendező viszonylatban, erről például érdemes lett volna egy külön diskurzust is rendezni a POSZT-on, mint arról is, miért kerülhetett be három változat a versenyprogramba A kaukázusi krétakörből. A legjobb rendezésért teljesen jogosan a Katona József Színház „Krétakörének” rendezőjét, Székely Krisztát díjazták. Kocsis Gergely legjobb férfifőszereplő és Imre Éva legjobb női főszereplődíja sem kérdőjelezhető meg.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadásnak ítélt díjat Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől MTI Fotó: Sóki Tamás

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója átveszi az Ibsen Rosmersholm című darabjáért odaítélt legjobb előadásnak ítélt díjat Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől MTI Fotó: Sóki Tamás

A válogatás (Térey János író és Regős János felelt idén a versenyprogramért) is felvetett több vitát, voltak produkciók, amelyek nem bizonyították, hogy a legjobbak között a helyük. A szombati díjkiosztón Páva Zsolt pécsi polgármester a tisztén túllépve, egyenesen azt mondta, hogy találkozott csalódott nézővel és szeretné, ha a következő válogatók a közönségre is jobban gondolnának.

Egyébként idén, akárcsak korábban, erősen különvált a versenyprogram és a fesztiválprogram, utóbbiba populárisabb előadások kerültek be. Jól érezhető volt, hogy miközben az előadások teltház előtt mennek, nincs meg az az igazi POSZT-hangulat, ami évekig jellemző volt a találkozó idején a városra. Nem volt például gyerekeknek,vagy a családoknak szánt külön program. Többnyire jól működtek viszont a közösségi oldalon élőben is követhető, Lévai Balázs által vezetett szakmai beszélgetések és a Nyílt Fórum, ahol kortárs darabokat olvastak fel. A POSZT 18 éves, kérdés milyen irányban indul tovább, a pécsi polgármester által is ajánlott kompromisszumok, magalkuvások irányába, vagy mer bátrabb, sarkosabb, a vitákat bevállaló igazi szakmai találkozó, találkozóhely lenni. Ebben a szakmának is nagy a felelőssége.

A merész formanyelv lett a nyerő
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a szakmai zsűri tagja, bár hivatásosan nem foglalkozik színházzal, rendelkezik színházi tapasztalattal, hiszen 2012-ben őt kérték fel, hogy a POSZT versenyprogramjának válogatója legyen. A szakmai zsűri egyetértett abban, hogy a mostani 14 előadást magában foglaló válogatásból négy produkció emelkedett ki: A kaukázusi krétakör a Katona József Színházból, a Rosmersholm Kolozsvárról, a debreceni Három nővér és a III. Richárd a Radnóti Színházból – mondta Rockenbauer Zoltán.
Hozzátette, szóba került a zsűriben, hogy Alföldi Róbert kapjon díjat a III. Richárd címszerepéért, de végül Kocsis Gergely díjazása mellett döntöttek - Reménykedtem abban, hogy a színészzsűri Alföldinek ad elismerést, de végül nem ez történt - jegyezte meg a művészettörténész. - Arról egyértelműen nem volt vita, hogy a legjobb előadásnak a Rosmersholmot tartottuk, és a legjobb női főszereplőnek Imre Évát. Ez volt az az előadás, amely, ha most is rágondolok, megrendít. Új, merész formanyelvet használ, emellett olyan pszichikai és fizikai nyomás éri a színpadon a színészeket, amely a nézőkre is erősen hat, de megértem azokat is, akik ebbe nem tudnak belehelyezkedni – jegyezte meg Rockenbauer Zoltán.

Főbb díjak

Legjobb előadás: Rosmersholm – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb rendezés: Székely Kriszta A kaukázusi krétakör, Katona József Színház

Legjobb női főszereplő: Imre Éva Rosmersholm Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb férfi főszereplő: Kocsis Gergely A kaukázusi krétakör, Katona József Színház

Legjobb női mellékszereplő: Kováts Adél III. Richárd, Radnóti Színház

Legjobb férfi mellékszereplő: Szemenyei János Csárdáskirálynő, kecskeméti Katona József Színház

Legjobb 30 év alatti női színész: Szakács Hajnalka Három nővér, debreceni Csokonai Színház

Legjobb társulati összjáték: Újvidéki Színház Borisz Davidovics síremléke

Alföldi Róbertet nem díjazták a POSZT-on

B.GY
Publikálás dátuma
2018.06.16. 22:30
Részlet a III. Richárd című előadásból. Fotó: poszt.hu

A pécsi Kodály Központban átadták a XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait. A legjobb előadásért járó elismerést a szakmai zsűri a kolozsvári színház Rosmersholm című előadásának ítélte. Az előadás feszegeti a művészi kifejezés és a színészvezetés határait. A produkció a legjobb női főszereplő (Imre Éva) és a legjobb díszlet díját is bezsebelhette.

A legjobb rendezésért Székely Krisztát díjazták A kaukázusi krétakör színreviteléért, a produkció a Katona József Színház előadása. Mint már megírtuk, Brecht művét három változatban is beválogatták a versenyprogramba.

Kit zár be a krétakör?

A Pécsi Országos Színházi Találkozó első napjait Brecht uralta, mégpedig A kaukázusi krétakör című dráma, amely három előadásban is látható volt a fesztiválon. A hatalomtól való rettegés, vagy a hűség a követendő? A Pécsi Országos Színházi Találkozó történetében először fordul elő, hogy egy mű három adaptációban is szerepel a versenyprogramban.

Sokan találgatták, a korábban Pécsett nemkívánatosnak tartott Alföldi Róbert kap-e díjat a III. Richárd címszerepének megformálásért, amely a versenyprogramban szerepelt és a Radnóti Színház előadása, de Alföldit sem a szakmai, sem a színész és sem a közönségzsűri nem díjazta, miközben a péntek esti előadást nagy ovációval fogadta a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának közönsége. Az Andrei Serban által színre vitt dráma a legjobb női mellékszereplő (Kováts Adél) megosztva a legjobb jelmez (Nagy Fruzsina) és a legjobb fényterv (Baumgartner Sándor) díjával vigasztalódhatott.

A szakmai zsűri díjai:

Legjobb előadás:

ROSMERSHOLM
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Jelenet a Rosmersholm című előadásból. Fotó: facebook.com/posztpecs

Jelenet a Rosmersholm című előadásból. Fotó: facebook.com/posztpecs

Legjobb rendezés:

SZÉKELY KRISZTA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

Legjobb női főszereplő:

IMRE ÉVA
Rosmersholm
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb férfi főszereplő:

KOCSIS GERGELY
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

Legjobb női mellékszereplő:

KOVÁTS ADÉL
III. Richárd
Radnóti Színház

Legjobb férfi mellékszereplő:

SZEMENYEI JÁNOS
Csárdáskirálynő
Katona József Színház, Kecskemét

Legjobb 30 év alatti női színész:

SZAKÁCS HAJNALKA
Három nővér
Csokonai Színház

Legjobb társulati összjáték:

ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ
Borisz Davidovics síremléke

Legjobb színházi zene:

MARIAN NEĆAK
Borisz Davidovics síremléke
Újvidéki Színház

Legjobb színpadi mozgás és térhasználat:

HÁROM NŐVÉR
Csokonai Színház

Legjobb dramaturgi munka:

KOZMA ANDRÁS
Három nővér
Csokonai Színház

Legjobb jelmez:

NAGY FRUZSINA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest
III. Richárd
Radnóti Színház

Legjobb díszlet:

ANDRIY ZHOLDAK és DANIEL ZHOLDAK
Rosmersholm
Kolozsvári Állami Magyar Színház

Legjobb fényterv:

BAUMGARTNER SÁNDOR
III. Richárd
Radnóti Színház

A színészzsűri különdíja:

A legjobb női alakításért:

PÁLMAI ANNA
A kaukázusi krétakör
Katona József Színház, Budapest

A legjobb férfi alakításért:

HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Illatszertár
Móricz Zsigmond Színház

A közönségzsűri különdíja:

ILLATSZERTÁR
Móricz Zsigmond Színház

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díja:

RÓZSA KRISZTIÁN
A kaukázusi krétakör
Miskolci Nemzeti Színház

A Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja az idei Nyílt Fórum legjobb színművének:

OLÁH-HORVÁTH SÁRA: LENNI VAGY NEM

Kuczogi Szilvia: A kultúra anyagi támogatást igényel

Kuczogi Szilvia
Publikálás dátuma
2018.06.16. 09:05

Bár a Szépírók Társasága mára az irodalmi élet meghatározó szervezetévé vált, állami támogatása folyamatosan és drasztikusan csökken. A helyzetről Gács Anna leköszönő és Szkárosi Endre megválasztott elnököt kérdeztük.

A Szépírók Társasága a saját meghatározása szerint azért jött létre húsz évvel ezelőtt, hogy "a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen". Ma is ez a három fő cél? - kérdeztük a leköszönő és az új elnököt.

Gács Anna a korszerű irodalomszemlélet kérdésében ma úgy fogalmazna, hogy a bezárkózó, köldöknéző, nacionalista kánonközpontú kultúrafelfogás helyett többféle értelemben is nyitott irodalomképet kellene ápolnia a társaságnak: a világirodalomra, a laikus közönségre és az irodalom új formáira, új kommunikációs lehetőségeire nyitott felfogást. Szkárosi Endre szerint az alapelvek változatlanok. Azt mondja, a korszerű irodalomszemlélet az újra való tevékeny fogékonyságot és a hagyomány állandó, aktív jelenlétét együttesen jelenti.

Írók és szervezetek

Többen kezdeményezték 2004-ben, hogy az Írószövetség elnöksége határolódjon el Döbrentei Kornél kirekesztő - antiszemita - szellemű nyilvános megszólalásaitól. Miután ez nem történt meg és Döbrentei továbbra is tagja maradhatott a szervezet választmányának, Parti Nagy Lajos, majd Nádas Péter kilépett a szövetségből. Görgey Gábor, a Magyar PEN Club akkori elnöke - korábbi kulturális miniszter - is nyilvánosan jelezte kilépési szándékát. Az Írószövetség 24 tagja – köztük Bodor Ádám és Sándor Iván – nyílt levélben azt írta: "tűrhetetlen, hogy a szövetség bármely tagja gyűlöletre uszítson bármely kisebbség ellen". Döbrentei reakciója annyi volt: az ügy "nyálverés, semmi több". Ezt követően tömeges kilépési illetve átlépési hullám indult meg. Azóta a két szervezet viszonya változó. Legutóbb akkor nem keresett közös nevezőt az Írószövetség, amikor a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése Esterházy Péter (a Szépírók 2016-ban elhunyt tagja) születésnapján kívánta megünnepelni a Magyar Próza Napját. Az Írószövetség ekkor a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatásával – mintegy viszonválaszul – Jókai Mór születésnapját jelölte ki erre a célra.

A Szépírók Társaságának 390 tagja van, állami, működési támogatása (2017) 700 ezer forint, programtámogatásokra (NKA, Arany János Emlékév, Kortárs Irodalom Éve) további 33,5 milliót kaptak tavaly.

Mostanra általánossá vált a kulturális élet átpolitizáltsága, ezért fontosnak éreztük megkérdezni, hogy valóban szükséges-e az írói illetve a rendszerszintű politizálás. Gácsnak rokonszenves, ha valaki folyamatosan érzékenyen figyeli, miféle világ az, amiben él, és valamilyen módon megfogalmazza a véleményét róla. Ha szolidáris a kisemmizettekkel, a jogfosztottakkal, a kiszolgáltatottakkal. De hogy ezt milyen formában juttatja kifejezésre, akár íróként, akár másként, azt nem lehet előírni. Szerinte a Szépírók Társaságában töretlen ez a meggyőződés, és folyamatosan keresik ennek a lehetőségeit - együtt és egyenként is. Nehéz meghúzni a határt, hogy mi tisztán szakmai kérdés, és mi politikai. Gács Anna hozzáteszi: "Még ha meg is húzzuk valahol, akkor sem kell az ilyen határokkal sokat foglalkozni. Állampolgárként és - ha létezik még ilyen – tekintélyfiguraként íróknak és írók szervezeteinek meg lehet, na jó, szerintem meg is kell szólalniuk a demokráciát, az emberi jogokat, az alapvető szolidaritást fenyegető lépések láttán."

Szkárosi Endre úgy látja, a közügyek intézése, a társadalmi részvétel értelmében többé-kevésbé mindenki politizál, karaktere és életállapota szerint. "Ebben nagy különbségek lehetnek időszakonként: láttunk írókat, akik életük egy meglett szakaszában lettek politikusak, mások aktív periódus után visszább vonultak. Ismét másokat – érthetően – erősen befolyásol a közpolitika aktuális állapota." Egy szakmai és így társadalmi szervezet számára a szakma – konkrét példánkban az irodalom - hosszú távú érdekeinek kell meghatározóaknak lenniük, "ezért figyelemmel is kell lennie a rendszerpolitikára, meg nem is célszerű mélyen belekeverednie" – árnyalja Szkárosi a képet. "Elnökként illetékességből minden, az irodalmi életet közvetlenül és erősen érintő ügyben meg kell szólalni. Szellemi és társadalmi felelősség alapján pedig minden, kellően fontos és vélemény-nyilvánítást igénylő ügyben."

"A hallgatás csalódást keltő volt"

"Az Írószövetség elnöke azt mondta, hogy elhatárolják magukat minden szélsőségtől, és nem vállalkoznak a gondolatrendőrség szerepére, a vitát elvetették. Többen örültek a kilépésektől várható tisztulásnak. Erre még nyolcvanöten kiléptek, mondhatni mindenki, akinek a nevét a mai magyar irodalomból a német olvasó ismeri, köztük e sorok írója is. Nincs ebben semmi öröm, de hát nem muszáj egymásnak vetni a vállunkat olyanokkal, akik bennünket sátánnak tartanak. Az ízlésünk, a humorunk, a nyelvhasználatunk más, és nehezen hozható közös nevezőre. Eszembe sem jut antiszemitának tartani az Írószövetség tagjainak zömét, tény azonban, hogy nem mutatta meg magát az a jó érzésű többség, amely az ilyen hangot nem szereti. Ez a hallgatás, a kiállásnak ez az elmaradása többünk számára csalódást keltő volt, amire csak egy válasz látszott lehetségesek, nem maradni ott, ahol nemkívánatos a jelenlétünk, és becsukni magunk mögött az ajtót, tudomásul véve, hogy más társaság vagyunk, és abban reménykedve, hogy a bent maradók inkább gondolkozni fognak a történteken, mintsem hogy gorombaságokat kiáltsanak utánunk. Illúzióinktól elbúcsúzni ritkán esik jól. Amúgy a lehetőség szerint civilizált válás után praktikus ügyekben az írószervezetek együtt fognak működni."

(Konrád György a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, 2004, részlet)

Gács Anna úgy véli, elnöksége idején elég sok mindent meg tudott valósítani a terveiből. "Sikerült áthatóbbá tenni a Szépírókat, fontos kérdésekben állást foglalnunk, vitát kezdeményeznünk. A Társaságon belül folyó beszélgetések is felizzottak, és igen tartalmasak lettek egy-egy kultúrpolitikai ügy kapcsán." Ami talán ennél fontosabb, hogy sikerült a magyar államtól független pályázati forrásokat, illetve magántámogatókat találniuk, bár ezek az összegek egyelőre csak töredékét teszik ki a költségvetésnek. "Erőteljesebbé vált a Szépírók társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos profilja is – az Utcáról Lakásba Egyesületet támogató Könyvhajlék árverés lett az egyik legkedvesebb projekt a számomra. Ami nem sikerült, az az adminisztrációnk hatékonyabbá tétele, de ez részben a működési támogatás brutális csökkentésének köszönhető" – teszi hozzá. Szkárosi úgy látja, pénz nélkül szervezeti tevékenységet végezni nem lehet. "Kitartás, dac, szívjóság segíthet áthidalni nehézségeket, de az értékek képviselete, a kultúra megjelenítése a társadalmi nyilvánosságban anyagi támogatást igényel"; alapvetően államit, hiszen Magyarországon a kultúra döntően állami támogatásból tud fennmaradni és újratermelődni.

Itt megkerülhetetlenné válik a kérdés, hogy miként és hol lehet meghúzni egy szervezet nevében a morális határokat. Gács Anna az elmúlt években többször találkozott azzal a dilemmával, hogy melyek azok az állami források, amelyekre érdemes és ildomos pályázni. "Ezeknek a határoknak a nagy részét mindenkinek magának kell meghúznia, egy szervezet nem írhatja elő a tagjainak, mit tegyenek és mit ne a kultúrpolitika útvesztőjében tapogatózva" – véli Gács, hozzátéve: "annyit tehet, hogy teret ad az ilyen kérdésekről szóló vitáknak". Ami a szervezet stratégiáját illeti: valóban több ilyen kérdés volt az elmúlt 3 évben (pályázzanak-e mint szervezet, delegáljanak-e tagokat a kuratóriumokba, elfogadják-e a Társaságnak szánt pénzt). "Ezeket megvitattuk, igyekeztem kitapogatni a különböző véleményeket, és ez alapján, de soha nem saját meggyőződéseimmel szemben próbáltam dönteni."

A politikai besorolás elkerülhetetlen, de természetellenes

Megválasztásának napján megszüntette írószövetségi tagságát Szkárosi Endre. A Szépírók új elnöke erősítené az együttműködést a társaságon belül, de az irodalmi élet egyéb szereplőivel is.

- Ön már a rendszerváltás előtt is az ellenkultúra ismert szereplője volt. Mi a különbség az akkori és a mostani helyzet között?

- Természetesen sok különbség van – a baj az, hogy egyre kevesebb. A döntéshozás és a források radikális központosítása, a társadalom fölötti ellenőrzés mind totálisabb kiterjesztése komoly baj, a többi ezzel jár.

- Megválasztásakor jelezte, hogy kilép az Írószövetségből. Ha eddig nem tartotta fontosnak, most mitől vált azzá?

- Megválasztásom napján szüntettem meg a tagviszonyomat az Írószövetséggel. Ez merőben technikai kérdés: egy szervezet elnökeként nem lehetek egy konkurens szervezet tagja, akkor sem, ha személy szerint jó viszonyt ápolok tagjai jelentős részével.

- A Szépírók Társasága megalakulását is valami - konkrétan az Írószövetség - elleni tiltakozás váltotta ki, s a jelenlegi kultúrpolitika most is ellenzékiként kezeli. A mindenkori elnökön múlik-e a társaság hovatartozása?

- Itt el kell oszlatni egy elterjedt tévhitet. A Szépírók Társasága az egykori Fiatal Írók József Attila Körének önállósodási törekvéseiből ered. A FIJAK a pártállami rendszer által meghatározott, egységes Írószövetségen belül engedélyezett nemzedéki szelep volt. A nyolcvanas évek közepén sikerült a névből levakarni a FI-t, így született újjá a JAK, majd a további önállósodás és az autonóm szervezet alapításának igénye önálló szellemi fórumként működő Baráti Köröket (ebből lett például az Örley Kör), irányzatos folyóiratokat (például az Új Hölgyfutárt) hozott létre. A rendszerváltással megnyílt a vágyott autonómia megteremtésének jogi lehetősége – de még így is hosszú időt kellett eltölteni a különböző hercehurcákkal, ezért végül 1997-ben tudott jogi értelemben is megalakulni a Szépírók Társasága. Ekkor teljesen mindegy volt, hogy valaki írószövetségi tag-e – sőt, a legtöbben eleve azok voltak. A társaság hovatartozása természetesen nem függhet soha az elnöktől, ám az elnöki koordináció mindig szerepet játszik a tagsági vélemény-együttes artikulációjában. A politikai besorolás elkerülhetetlen, de természetellenes. Nemcsak állami és ellenzéki politika létezik ugyanis, hanem szakmapolitika, közéleti véleményformálás és ne adjisten a politika vagy antipolitika is.

- Mit tesz az érdekérvényesítés javítása érdekében?

- Erősíteni szeretném az együttműködést saját szervezetünkön belül, de az irodalmi élet szervezeti és intézményi szereplőivel is. És kívánatos fejleszteni a Szépírók Társasága nemzetközi jelenlétét, bilaterális munkakapcsolatok, csereprogramok és többszereplős együttműködések révén.