Tóth Bertalant választották az MSZP elnökévé

Publikálás dátuma
2018.06.17 16:27
Korábbi felvétel Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Tóth Bertalant választotta a kongresszus az MSZP elnökévé – 54 százalékkal, így Mesterházy Attila a voksok 46 százalékát tudhatta magáénak – tudta meg a Népszava.

A válaszmányi elnökségi pozíció kapcsán nem született meglepetés: az érvényes voksok száz százalékával Kunhalmi Ágnes futott be egyszemélyes jelöltként. (Egy finomító megjegyzés: amikor a szavazatszámláló bizottság elnöke az érvényes voksokról beszél, akkor a jelző a fontos. Egyszemélyes jelölés esetén a szavazólapon egy név szerepel. Aki mást szeretne az adott pozícióban látni, az nem tehet mást, áthúzza a nevet - ez pedig érvénytelen szavazatnak minősül. Utóbbiból egyébként információink szerint pár tucat akadt.)

Az elnökhelyettes-aspiránsok közül 51 százalékkal Szakács Lászlót emelte pozícióba a kongresszus, Ujhelyi István 2 százalékkal maradt alul. A három alelnök: Szanyi Tibor, Komjáthi Imre és Hegyi Gyula.

Tudom és értem a kongresszus döntését - kommentálta elnöki beszédében Tóth Bertalan a választási arányokat. Úgyhogy megígérte, valóban együttműködésre törekszik majd - de nem szeretné, ha ez pusztán látszat-együttműködés lenne. Az utóbbi kitétel vélhetően annak szólt, hogy az elnökhelyettessé emelt Szakácsot Mesterházy szövetségeseként tartják számon, míg Szanyi eredetileg a szocialisták első embere akart lenni - és roppant kritikus volt a jelenleg regnáló elit minden tagjával. (Állítólag beszéde azon passzusával ért el átütő sikert, miszerint ezt a pártot eddig már rengetegen meglopták, és ő alelnökként arra törekszik, hogy ennek a gyakorlatnak legyen vége.)

Este összeül az MSZP elnöksége, jelentette be Tóth (de nem azért, hogy feloszlassa a pártot, ironzált az elnök Szanyi korábbi mondására célozva, miszerint  a Magyar Szocialista pártot be kell szántani). Az ülésen Tóth javaslatot tesz, hogy "kezdjük el a felkészülést a jövő évi választásokra, döntsünk a helyi szervezetek megerősítéséről, válasszuk ki a jelölteket az önkormányzati választásokhoz".

Árnyékkormányra nincs szükség, a cél az, hogy az MSZP-nek olyan politikusai legyenek, akikről elhiszik, hogy képesek kormányozni az országot.

Ami a további teendőket illeti, Tóth szerint ebben az éveben le kell zárni a múlt értelmezését, és rá kell fordulni a jövőre, melynek során fel kell készíteni a szocialista pártot az EP-, illetve az önkormányzati választásokra. A friss elnök nem vitatja, hogy ez borzasztóan nehéz feladat, ám szerinte egyáltalán nem lehetetlen kihívás. A társadalom zöme ugyanis igenis elkötelezett a baloldali értékek iránt. Az viszont más kérdés, hogy ezeknek az értékeknek nincs érdemi politikai képviselete, ugyanis miközben a NER kinál egyfajta világképet a híveinek, az MSZP ellazsálta egy balos vízió kimunkálását. Úgyhogy ennek itt a legfőbb ideje. És mivel az MSZP-nek igenis van működő hálózata és lelkes szimpatizáns-tábora, ezt az üzenetet a szocialisták képesek lesznek eljuttatni az emberekhez.

Persze nem önmagában a párt lesz a csatorna - Tóth azt reméli, hogy az MSZP képes lesz újracsomózni a kapcsolati hálóját, legyen szó a szakszervezetekről vagy épp civil szervezetekről. Hogy ez ne maradjon puszta frázis, Tóth létrehozna egyfajta ellenzéki kerekasztalokat, a szabadság kis köreit, ahova mindenkit várnak. Már csak azért is, mert Tóth szerint a kormányváltáshoz egyértelműen nem a parlamenten keresztül vezet az út - a NER-t csakis politikán kívülről, pártok és civilek összefogása döntheti meg. Az új első ember olyan MSZP-t akar, amelyik megvédi az embereket a hatalomtól, megsegíti a rászorulókat, kérlelhetetlen bírálója az Orbán-rezsimnek.

Büszke vagyok rá, hogy van egy szövetségesünk, a Párbeszéd. És büszke vagyok rá, hogy együtt létrehoztunk egy frakciószövetséget, amit egy minőségi cserével sikerült megmenteni: a pénzéhes liberálisok helyett Mellár Tamás csatlakozott hozzánk.

Hogy milyen MSZP-t sikerül építeni, az számos tényező függvénye. Amikor együttműködésről vagy éppen annak látszatáról beszél, az azt jeli, hogy Tóth is pontosan tudja, nem lesz könnyű dolga. A szoros verseny ugyanis azt jelzi: Mesterházynak – az adott pillanatban mindenképp – erős beágyazottsága van a pártban. Több küldött szerint ez azt jelenti, hogy a volt elnök érdemi erőközpontként működhet párton belül, és ehhez fontos szövetségese lehet Szakács. Amennyiben a küldötti megérzés helytálló, az azt valószínűsíti, hogy Mesterházy a két év múlva esedékes tisztújításon újra versenybe szállhat – márpedig az akkor megválasztott vezérkar viszi rá az MSZP-t a 2022-es országgyűlési választásokra. De ez a jövő kérdése, a máé az: miképp alakul az elnökség összetétele, azaz a tagok között kinek lesz többsége a testületben. És a jelek szerint Tóthnak: őt támogatja az elnökségi tagok zöme, például a budapesti várospolitikáért felelős Tüttő Kata, a Borsodban erős embernek számító Varga László, vagy épp a nőtagozatot vezető Gurmai Zita is.

Szerző
2018.06.17 16:27
Frissítve: 2018.06.17 21:53

Hídlezárás, menetelés, majd könnygázfürdő a Kossuth téren

Mintegy 5-6 ezer tüntető vonult a belvárosban, a jó hangulatú és békés demonstráció résztvevői visszatértek a Kossuth térre, ahol a hangulat már korántsem volt olyan békés.

Szerző

Megosztás
2018.12.13 21:54
Frissítve: 2018.12.13 22:31

Pintér Sándor: a rendőrség gátat fog szabni az erőszaknak

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:52

Fotó: / Tóth Gergő
A belügyminiszter a szerdai tüntetés kapcsán azt mondta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
Ráerősített a kormány a szerdai tüntetést gyalázó kommunikációjára. Csütörtökön először Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatti demonstráció törvénytelen volt, a résztvevők bűncselekményt követtek el, és egyébként is keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren. A hvg.hu cikke szerint aztán Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrséget védve azt mondta, a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt, mint szerdán a Parlament előtt. A miniszter hangsúlyozta, a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal.  
Pintér szerint  
a szerda esti tüntetés nem lehet a demokrácia része, mivel a résztvevők durván megsértették a törvényeket, és a demonstráció biztosítása során kilenc rendőr szenvedett sérülést.
A belügyminiszter elmondta, a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
A szerdai tüntetésen késő este a Kossuth téren a demonstrálók egy része megdobálta a rendőröket sörösdobozokkal, tojással, valamint a Parlament előtt felállított karácsonyfa körüli szánkókkal. Válaszul a rendőrség - előzetes figyelmeztetés nélkül - többször könnygázzal fújta le a tüntetőket. A rendőrök többeket kiemeltek a tömegből, a Parlament lépcsőin dulakodás is folyt. 
police.hu-n Semmi se szent címmel jelent meg közlemény arról, hogy "több tüntető megkísérelte felgyújtani az ország karácsonyfáját, arra petárdákat és pirotechnikai eszközöket dobáltak". Megemlítik, hogy a szánkók közül többet elloptak. A rendőrség - amely a honlapján a csütörtöki vonulós demonstráció résztvevőit kifejezetten lekezelően említi - elfogta az elkövetőket, akik ellen lopás miatt indított büntetőeljárást. (A hatóság honlapján megjelent közleménnyel kapcsolatos írásunkat itt olvashatja.)
Ugyanakkor a rendőrség sem tett mindent azért, hogy szakszerűen és arányosan lépjen fel - legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint. A jogvédő szervezet úgy látja, a rendőröknek valóban közbe kellett avatkozniuk, mer erőszakossá vált a tüntetők fellépése, de a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. A TASZ szerint érthetetlen, miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, amikor az erőszakos cselekményeket tapasztalta, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.
A szerdai tüntetés után Gulyás Gergely közlése szerint 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.
2018.12.13 19:52
Frissítve: 2018.12.13 20:25