Milyen legyen a nem is annyira közeli jövő Európában? Hogyan kezeljék a menekültpolitikát? Miként viszonyuljanak a csatlakozásra váró balkáni államokhoz? Egyáltalán lehet-e Nyugat-Balkánról beszélni? E kérdések kerültek szóba az ausztriai göttweigi kastélyban idén is megrendezett Wachaui Európa-fórumon, amelyen ezúttal is rangos személyiségek, kormányfők, miniszterek, diplomaták szólaltak fel.
A szombati egyik „sztárvendég”, Sebastian Kurz kancellár kisebb, hatékonyabb unió mellett foglalt állást, amelynek különös hangsúlyt kell fektetnie a külső határok védelmére és a versenyképességre. Utalt arra, hogy a politikai környezet nem vált egyszerűbbé az Unió szempontjából. Közölte, az Egyesült Államok kiszámíthatatlanabb lett, feszült az EU és a Kreml viszonya, aggasztó a helyzet Törökországban, s még messze nem ért véget a szíriai háború. A britek EU-ból való kilépése különös kihívások elé állítja a közösséget. A menekültkérdés pedig szintén számos kérdést vet fel. A kancellár szerint „új EU-ra van szükség”, meg kell reformálni. Egyetlen tagállamot sem szabad „másodrangúnak” tekinteni. Ezzel ellentmondott a szintén az EU átalakítását követelő Emmanuel Macron francia elnöknek, aki kétsebességes Európában látja a megoldást.
Kurz szerint erősíteni kell az EU határvédelmi szervét, a Frontexet, s lehetővé kell tenni, hogy az emberek „egyáltalán ne vegyék az irányt az EU felé”.
ERŐSÍTÉS - Karin Kneissl osztrák külügyminiszter két kutyáját is elhozta
Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria néppárti tartományi vezetője úgy vélte, nem azoknak van igazuk, akik csak több, vagy csak kevesebb Európát akarnak. Úgy vélte, több Európa kell a biztonságot érintő kérdésekben, de kevesebb azokban, amelyek a nemzeti szuverenitással kapcsolatosak. Mint mondta, bizonyos tekintetben túlszabályozott az EU, ezen pedig azért kell változtatni, mert így lehet közelebb hozni az emberekhez. Hozzátette, Európa feladata, hogy „biztonságos otthont teremtsen az embereknek”. A menekültkérdés megoldása kapcsán egyébként egyik felszólaló sem fogalmazott meg konkrétumokat. Talán azért sem, mert a Paul Lendvai magyar származású publicista által moderált fórumnak nem a megosztás a célja, hanem az, hogy mindenki – legyen akár jobb- vagy baloldali – egyértelműsítse: a különféle populista törekvések ellenére senki sem kívánja az EU halálát.
Gernot Blümel néppárti kancelláriaminiszter kiemelte: számára már természetes volt a közös Európa, ő már úgy nőhetett fel, hogy annak minden előnyét élvezhette. Ő is kiemelte, a biztonság szavatolását tartja a legfontosabb feladatnak, s ez a közös uniós határok megerősített védelmét jelenti. Rámutatott azonban, ahhoz, hogy biztonságban éljünk, a balkáni államoknak is perspektívát kell adni az uniós integrációra.
A fórumra két kutyájával érkező Karin Kneissl osztrák külügyminiszter úgy vélte: az Uniónak a párbeszéd fórumának kell lennie. Ezzel is indokolta, hogy hazája nem utasított ki orosz diplomatát Szergej Szkripal kettős ügynök nagy-britanniai idegméreggel történt megtámadása után, mert „a kiutasítások helyett dialógusra van szükség”. Kneissl szerint értelmetlen a Nyugat-Balkán kifejezést használni, mert Szerbia, Montenegró, illetve a térség többi állama Európa része, így ezen országokat földrajzilag Délkelet-Európához kell sorolni.
