A fogyasztás csökkentésére vonatkozó uniós kötelezettségeink ellenére a kormány jelentősen növelte országos energiafelhasználási előrejelzéseit. Még furább, hogy a két vizsgált eshetőség közül jobban emelték az amúgy sikeres hatékonysági intézkedéseket feltételező célszámokat. Eszerint a legutóbbi, 2015-ös előrejelzésükhöz képest a 2020-as országos energiafogyasztási értéket 7,8, illetve 10 százalékkal növelték, attól függően, hogy ölbe tett kézzel állunk, avagy kifejtünk erőfeszítéseket az ésszerűsítés irányába. 2030-ra ugyanezeket az értékeket 16, illetve 18 százalékkal emelték.
A tervek amúgy eddig is emelkedő energiafogyasztással számoltak, csak most a kabinet ennek ívét húzza feljebb. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat 2030-ra 20, illetve 40 százalékkal magasabb országos felhasználást tervez attól függően, hogy törődünk-e az energiahatékonyság javításával, avagy sem.
A 2015-ös elképzeléshez képest a leginkább, közel 80 százalékkal az ipar várható fogyasztási értékeit növelték, mégpedig az összes soron. Plusz 60 százalék körüli értékével a közlekedés és a mezőgazdaság se sokkal marad el ettől. A lakosság esetében viszont csak 10-20 százalékkal emeltek a várakozásokon. Sőt, 2030-ra, ha nem teszünk semmit, még kissé alacsonyabb háztartási felhasználást vár most a kormány a 2015-ös elképzeléseihez képest. A kereskedelmi és szolgáltatási szektorra vonatkozó energiafogyasztási várakozásokat ugyanakkor hasonlóképp jelentősen, 20-40 százalékkal visszavágták.
A frissített értékek ismét közelítik a 2011-ben megalkotott energiastratégiába foglaltakat is, bár 2015-ben éppenséggel ezeket 10-20 százalékkal csökkentették; egyszersmind akkor felhagytak az eredeti anyag legbátrabb „zöld forgatókönyv” elnevezésű sorának frissítésével, a nyilvános magyarázkodást elkerülendő pedig a téma tárgyalását kivették a parlament kezéből.
A számon kérhetőség gyengítése végett a pénteki kormányhatározat azzal a szokásos figyelmeztetéssel is él, hogy a két adatsor úgymond módszertani változások okán nem vethető össze. Emellett részletesen ecsetelik a tervezett energiahatékonyság-javítási intézkedéseket.
Már csak annak fényében is aggodalmasnak tartja e fejleményeket Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője, mert a jelenleg hatályos uniós kötelezettségek a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti időszakban is évi másfél százalékos energiafelhasználás-csökkentési kötelezettséget rónak Magyarországra. Ráadásul már az első két évben is elmaradásba kerültünk, hisz eme időszakra az elvárt 16 petajoule (PJ) helyett csak 12 PJ visszaesésről számoltunk be. Azóta még nőtt is az ország összfogyasztása. Mi több, Brüsszelben 2030-ra már több mint 30 százalékos csökkentési kötelezettség körvonalazódik. Az ügyvezető meglátása szerint a kormánynak a két folyamatot előbb-utóbb egy lapra kell hoznia. A magyar gazdaság örvendetes bővülése mindenképp megvalósítható az energiafogyasztás mérséklése, illetve hatékony takarékossági beruházások mellett is – véli Szalai Gabriella.
Mint arról nemrég beszámoltunk, az áramrendszer egyensúlyáért felelős Mavir szintén emelkedő, ám az az elmúlt évek során - a gazdasági folyamatoktól látszólag függetlenül - egyre szerényedő fogyasztásbővülési tervvel állt elő. Korábbi előrejelzéseik ugyanis - különösen a válság miatt - olyannyira túlzónak bizonyultak, ami miatt akár már egy nagyobb erőmű is feleslegesen épülhetett volna fel.
A pénteki közlöny szerint ezen túlmenően a kormány elfogadta az Energetikai Iparfejlesztési és Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Cselekvési Tervet és ennek kapcsán további intézkedésekről döntöttek.
