Előfizetés

Utoljára szólhat hozzá az ellenzék a Stop Soroshoz

Publikálás dátuma
2018.06.18. 10:02
A Stop Soros-javaslatot beharangozó propagandaplakát Fotó: Tóth Gergő
Hétfőn még véleményezhetik a képviselők a Stop Soros törvénymódosítást: a parlament fideszes többsége két nap múlva dönt a civil jogvédőket sújtó javaslatról, és ezzel szinkronban a hetedik alaptörvény-módosításról is.

A képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapján szólhatnak hozzá utoljára a szerdai zárószavazás előtt a kormánynak az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatához, valamint a "Stop Soros" csomag néven ismert indítványához.   

A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követnek.Az Országgyűlés ezután értékelheti az alaptörvény-módosításhoz, valamint a jogellenes bevándorlással összefüggő előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokat, majd a  magasházak építésének szabályozásáról szóló törvénymódosításról tartanak általános vitát, írja az MTI.

A parlament szerdán a Stop Sorossal összhangban szavaz az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni.

Az új módosításokkal a parlament fideszes többsége korlátozza majd a gyülekezési jogot, hiszen a magán- és családi élet védelmére hivatkozva nem ezután nem lehet magánlakás, például egy képviselő ingatlana előtt tüntetni.

Nagyobb felhatalmazást ad a rendőrségnek a bevándorlás megakadályozásához

Nem kaphat menedékjogot az a legális menedékkérő sem, aki biztonságos országon keresztül érkezett a schengeni határ magyar szakaszához (Magyarország szerint pedig biztonságos országnak számít az összes szomszédunk, kivéve Ukrajnát).

A jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat – mivel a biztonságos ország kategóriának meghatározásával egy valódi háborús menekült sem lesz jogosult a magyar menekültstátuszra, a neki nyújtott segítség is bűncselekménynek számít.

Aki anyagi eszközökkel támogat egy menekültet (például szendvicset, ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre) az egy év börtönnel is sújtható.

Alaptörvénybe iktatják a kormány által ellenőrzött közigazgatási bírósági rendszert, ami kritikus horderejű ügyekben, például az adatvédelem, az információszabadság témájában, vagy éppen az eldöntendő választási kérdésekben fog döntéseket hozni.

Kötelezővé tennék a keresztény kultúra védelmét (vagyis, az egyházaktól elvileg függetlenül működő állam, mint világi szervezet kiáll egy vallás mellett).

Egyszemélyes szeretetszolgálat

Vas András
Publikálás dátuma
2018.06.18. 07:06
FOTÓK: RADÓ FERENC
Miért mindig csak a fővárosi hajléktalanokról esik szó? – gondolkodott el négy éve Pintér Judit. Azóta ételt oszt a somogyi megyeszékhelyen.

Noha mindenki tudja már, hiszen négy éve bevett gyakorlat, hogy egy órakor kezdődik az ételosztás, akadnak, akik már fél órája várakoznak a kaposvári belvárosban, a Rippl-Rónai parkban. Tolószékben, éthordóval, kisgyerekkel, gipszelt kézzel, kutyával, cigizve, megpakolt bevásárló szatyrokkal a kézben, esetleg a földön vagy egy padon üldögélve.

– Hol vannak, máskor ilyenkor már régen enni szoktam! – fakad ki egy melegítőnadrágos férfi, mire egy elektromos tolószékes férfi elgurul a sarokig, ahonnan ellátni a Fő utcáig.

– Jönnek már – fordul vissza úgy két perc múlva, s csakhamar valóban megjelenik Pintér Judit, két segítőjével egy hatalmas kondért és egy óriási fazekat cipelve. Alig pakolnak le az asztalra, máris akad, aki türelmetlenül tépni kezdi a takaró alufóliát, mely bele is esik a kondérba.

– Mindenki tud várni, ugye? Senkinek nem megy a busza! – jegyzi meg a tolongásra a középkorú Pintér Judit, aki négy éve januárban döntött úgy, hogy a hivatalos szociális rendszer mellett kiépíti a saját segélyszolgálatát. Pedig korábban sohasem foglalkozott ilyesmivel, a kereskedelemben dolgozott boltvezetőként, majd tánciskolát működtetett... Faggatnánk még sokáig életéről, s, hogy mi késztette a jótékonyságra, de kérdéseinkre csak legyint és a sorban állókra mutat: – Nem az számít, én kicsoda vagyok, hanem, hogy mi tehetünk értük.

Annyit azért elárul: egy kifejezetten hideg estén fogant meg a fejében az ötlet, amikor a meleg szobában ülve éppen azt látta az egyik híradóban, hogy Budapesten hajléktalanokat vegzálnak az aluljárókban.

– Beugrott, hogy értelemszerűen Kaposváron is élnek fedél nélküliek, s nekik sem lehet jobb, mint fővárosi sorstársaiknak – meséli a kezdetekről, miközben próbálja eligazítani a sort és segítőit. – Én adom a káposztát vagy a paprikás krumplit, ki, mit kér, ti adjatok fejenként négy szelet kenyeret, egy süteményt és egy pogácsát.

A meleg ételt maga este főzte – csak krumpliból húsz kilót pucolt meg –, a desszert és a pogácsa felajánlás. Ahogyan a főzéshez az alapanyagok többsége is.

– Már az elején tudtam, egyedül semmire sem leszek elég – mondja józanul Pintér Judit. – Már az első alkalommal kiírtam a Facebookra, minél több teára és zsíros kenyérre lenne szükség, de arra nem számítottam, hogy már másnap délelőtt idegenek csöngetnek be, s kenyeret, zsírt, teafiltert, cukrot és citromot hoznak. Valaki pedig eljött kocsival, így ki tudtam mindent vinni a hipermarket elé, ahol telente összegyűlnek a hajléktalanok.

A zsíroskenyér-parti után a következő grádicsot a meleg étel jelentette: elsőre még csak néhány adagot tudott főzni, idővel azonban egyre több felajánlás érkezett, melyeket ügyesen forgatva mindig lett pénz az alapanyagok megvásárlására.

– Volt, aki pénzt nem tudott adni, de hozott egy tévét, hogy adjam el. Akadtak olyanok is, akik készpénzzel csengettek be. Még külföldről is érkeztek felajánlások, persze mind magánemberek, cégek nem jelentkeztek.

Egy pillanatra elhallgat, majd korrigálja magát, hiszen a Kométa húsüzem időnként megkeresi, s ilyenkor jelentős mennyiségű felvágottfélét ad, legutóbb például három és fél mázsa virslit tudott kiosztani a szombati ebédeltetésen, illetve a keddi és pénteki kapualji találkozókon. Mert Judit nemcsak a hétvégéket próbálja könnyebbé tenni a rászorulónak, de hetente kétszer reggelenként Fő utcai lakása bejáratánál is osztogat ezt-azt. Ami éppen akad: ruhát, mosóport, tisztálkodási szereket, tartós élelmiszert, de volt, hogy szemüveget intézett az egyik hajléktalannak. Öt családnak pedig annyi tűzifát, hogy sikerült átvészelniük az idei telet. Ha kértek tőle valamit, próbált segíteni, sokszor célirányosan írt a közösségi oldalra, hátha akad olyan támogatója, aki éppen azon a területen teheti meg, hogy nagyvonalú lesz. Egy fővárosi vállalkozó, aki a nevét sem árulja el, meglehetős rendszerességgel utal a számlájára 200 ezer forintot, mások bútorokat kínálnak fel időről-időre. Persze olyanok is akadnak, akik nem nézik jó szemmel akciózásait, a társasházi szomszédok közül már többen is feljelentették, hogy miféle alakokat csődít a sétálóutcára, s néhány régi ismerőse már nem is köszön neki, mert annyit látják a fedél nélküliek és a szegény családok között, hogy azt hiszik róla, lecsúszott közéjük…

– Azokkal nem foglalkozom, akik keresztbe akarnak tenni, mindig csak azt nézem, ki akar segíteni – mondja erről, igaz, azt is elismeri, valamelyest belefáradt, hogy a frontvonalban egyedül kell helytállnia. – Néhányan, akik rendszeresen jönnek az ételosztásokra, megszokták, hogy vagyok. Természetesnek veszik, hogy szombatonként meleg étel várja őket a parkban, s valljuk be, elszemtelenedtek. És az is bánt, hogy a rászoruló családokból senki sem kérdezte még meg, tudna-e segíteni? Például a krumpli- vagy zöldségpucolásban, a hús kockázásában, vagy, hogy elmenne egy adag felajánlásért…

Persze a pozitív oldalon sokkal több az élmény, hiszen hogyan lehetne elfelejteni egy óvodás gyerek arcát, amikor életében először mikuláscsomagot kapott, vagy amikor egy kislány karácsonyfája alá odakerülhetett a baba, melyre reménytelenül vágyott. Esetleg, amikor hosszú januári napok után ismét pattogni kezdett a tűz egy sokgyerekes család kályhájában, vagy az évtizedek óta az utcán élő hajdani magyar bajnok birkózó karácsonykor beleharapott a mákos bejglibe. Vagy annak a hét családnak a rendszeres reakciója, melyeknek elintézte, hogy az egyik pékség ellássa őket kenyérrel.

– A legrosszabb az egészben, hogy tudom, igazából ebben a formában nincs értelme annak, amit csinálok – teszi hozzá némi meglepetésre. – Ennyi idő után ennek már nagyban kellene működnie, szükség lenne egy állandó helyiségre, hogy ne az utcán kelljen ételt osztanunk, hogy ne otthon kelljen tárolnom az adományokat, s már fel kellett volna állnia egy állandó csapatnak vagy egy alapítványnak, melynek tagjai sokkal szervezettebben tudnának dolgozni. A négy év alatt sok millió forintot költöttem el, persze nem csak a magaméból, de sokkal hatékonyabban is lehetne foglalkozni a rászorulókkal. Komolyan mondom, belefásultam, mert ez egy végeláthatatlan harc, s április 8., vagyis a választások után teljesen elvesztettem a hitem. Egy olyan országban, ahol állandóan vegzálják a civileket, mennyi az esély, hogy ez a kezdeményezés kinőheti magát egy szervezetté?

Elkomorul az arca, de aztán végignéz a park padjain falatozó kopott ruhás embereken. A kondér és a fazék már rég kiürült, néhányan még gondosan elpakolják a megmaradt kenyérszeleteket, pogácsát, egy rózsaszín ruhás kislány álmodozó arccal majszolja a fél süteményt, mely neki jutott a családi porcióból.

– Szia, Judit néni, találkozunk a jövő héten! – köszön el vidáman integetve. A szólított nem szól semmit, csak visszamosolyog.

Kötelezővé teszi a kormány a keresztényvédelmet

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.06.18. 07:03

A katolikus Beer Miklós árnyalná a szöveget. A református Bogárdi Szabó István az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni.

A Fidesz az alaptörvény hetedik módosításával az állam minden szervének kötelességévé akarja tenni a keresztény kultúra védelmét. A nagy keresztény egyházak vezetőit arról kérdeztük, mit szólnak ehhez. Kikérték-e a véleményüket, összeegyeztethetőnek tartják-e javaslatot az állam és az egyház szétválasztásának elvével? Milyen formában látják megvalósíthatónak, hogy az „állam minden szerve” védje a keresztény kultúrát?

A katolikus egyház részéről elsőként Veres Andrást, a püspöki kar elnökét kerestük. Munkatársának elmondása szerint Veres püspök elfoglaltságai miatt később tud válaszolni.

Beer Miklós váci püspök kérdésünkre közölte: a napi sajtóból értesült az alaptörvény módosítására benyújtott javaslatról. Feltételezi, hogy volt valamiféle konzultáció egyházi vezetőkkel is.

„Az első gondolat, ami erről eszembe jut, az az Európai Unió alkotmányának szövege, amelyből sajnálatosan kimaradt Európa keresztény gyökereire való utalás annak idején” – folytatta Beer Miklós. Úgy gondolja, hogy a magyar kormány ezt próbálja saját hatáskörben orvosolni. Szerencsésebb lenne – jegyezte meg –, ha a vallásszabadság összefüggésében szerepelne a „keresztény kulturális örökség” is a többi mellett.

Ami az egyház és az állam szétválasztásának elvét illeti, a keresztény jelző nyilvánvalóan más értelemben szerepel társadalom-politikai szóhasználatban és más, vallási szövegkörnyezetben. Beer Miklós szerint mindenképpen elkerülhető lenne bármiféle félreértés, ha a szöveg valamiféleképpen árnyaltabb lenne. Például: „kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a vallási kultúra védelmét, beleértve természetesen hazánk keresztény ihletésű örökségét is”. Ezzel nem sértenénk más vallási kultúra képviselőit sem – tette hozzá a váci püspök.

Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke előrebocsátotta, hogy „természetesen” tud a módosítás tervéről. „A jogi procedúráról nem egyeztettek velünk, de nem is kell, hiszen »keresztény kultúráról« van szó. Nyilván, ha szükséges, egyeztetni fognak. Szoktak” – állapította meg.

Az alaptörvény-módosító javaslat tételes szövegét még nem ismerik, de nyilván – jegyezte meg a református püspök – idejében és szükség szerint meg fogják ismerni. Addig a részleteiről meglehetősen felelőtlen dolog lenne bármit nyilatkozni. „Mindazonáltal a keresztyén kultúra védelme, véleményem szerint, semmiképpen nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányba foglalt elvét, törvényekkel és megállapodásokkal szabályozott gyakorlatát. Mi több, az állam és az egyház megkülönböztetésének elve maga is a keresztyén kultúra része. Érdemes védelmezni” – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke Nigériában tartózkodik, ezért Krámer György országos irodaigazgatóhoz irányította lapunkat. Az irodaigazgató elmondta, hogy az evangélikus egyház – mivel a témát kulturális kérdésnek tartja – nem kíván nyilatkozni.

Kapcsolódó