A német kormány Berlin melletti vendégházában, a mesebergi kastélyban egyeztet ma Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Angela Merkel kancellárral a közös fizetőeszközt használó uniós övezet reformterveiről.
A végső formába öntött elképzeléseket a júnus 28-29-ikei EU-csúcson akarják előterjeszteni. Szakértői, illetve miniszteri szinten már sikerült megállapodni a legtöbb kérdésben. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki a múlt héten tárgyalt Hamburgban német partnerével, Olaf Scholzcal, úgy nyilatkozott, hogy már csak két-három nyitott pont maradt, amiben a csúcsvezetőknek kell egyetértésre jutniuk.
A reform gondolatát tavaly vetette fel Macron, aki szerint az euróövezet jelenleg 19 tagállamának a saját GDP-ből az eddiginél lényegesen nagyobb részarányt kellene a közös költségvetésre fordítania. A plusz pénzből a francia elnök elképzelései szerint olyan hatalmas, több százmilliárd eurós beruházási alapot hoznának létre, amely a viszonylag fejletlenebb tagországokban tudományos-technikai és innovációs programok magvalósítása mögött állna pénzügyi háttérként. A párizsi vezetés emellett az adórendszerek összehangolását is szeretné elérni az euróövezeten belül.
Merkel az eddigi értesülések szerint nagyságrendileg is jóval szerényebb összeget szánna egy Európai Valutaaap létrehozására, amely hitelekkel segítené ki a rászoruló tagországokat. A németek mindenesetre tartanak attól, hogy a franciák lényegében velük próbálnák megfizettetni az eddiginél szorosabb integráció költségeit. Azok az EU-országok ugyanakkor, amelyek nem vezették be az eurót, attól tartanak, hogy ha az euróövezet túlzottan nagy mértékben elkülönül a többi uniós országtól – például ha külön egységként kezelik majd a költségvetését is –, akkor azzal valóban létrejön Macron deklarált célja, a kétsebességes Európa, a perifériára, "külső pályára" szoruló országok rémálma. Aligha véletlen, hogy a bolgár kormány éppen a minap tette egyértelművé gyors euróövezeti csatlakozási szándékát.
