Hétszáz éves hatos

Publikálás dátuma
2018.06.20 08:01

Fotó: /

Bártfai Gergely „Az arab számok útján” című írásában V. László király 1456-ból való pecsétjét említi az arab számjegyek legkorábbi magyarországi emlékeként. Szélesebb körű elterjedésük a középkori Magyar Királyság területén valóban a XV. század második felében figyelhető meg: például gótikus, majd reneszánsz stílusú sírkövek évszámai jelzik többfelé is a Kárpát-medencében.

Városi számadásokban és magánlevelek keltezéseiben azonban jóval korábban előfordultak már, a legkorábbi ismert középkori magyarországi arab számjegy pedig egy A(nno) D(omini) MCCCXL6 alakban, vegyesen latin és arab számjegyekkel írott, 1346-os halálozási évszám 6-osa. A várbirtokos arisztokrácia köreibe tartozó Felsőlendvai Miklós bán fia Miklós mester egyszerű, csupán a feliratot hordozó, de igényes kialakítású és a felsőbb társadalmi körökben az Anjou-korban divatba jövő vörös márványból faragott, kissé kopott sírkövén olvasható, amely Rómer Flóris adata szerint a Somogy megyei Segesden, egy volt jobbágy házában volt 1864-ben. 1878-ban a szomszédos Böhönyéről, Sáfrán Péter tulajdonából, Kiss György tapsonyi katolikus segédlelkész közvetítésével került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol ma is látható. Arab számjegye egész Közép-Európában igen korainak számít, és arról tanúskodik, hogy a hindu-arab számjegyírás már közel hétszáz éve megjelent Magyarországon.

A cikkhez a némileg hatásvadász „A palermói hárem” cím alatt hozzáfűzött „ablakban” teljes joggal kivételes személyiségként bemutatott, I. Frigyes néven szicíliai király, 1215-től II. Frigyesként német-római császár feleségeinek sorában az első Aragóniai Konstancia magyar királyné (elhunyt 1222-ben), Imre király (1196–1204) özvegye volt. Koronáját és halotti ékszereit 1781-ben emelték ki domborműves római márványszarkofágból átalakított, ma is meglévő sírjából a palermói székesegyházban. 2009-ben megtekinthetők voltak a Magyar Nemzeti Múzeumban is, a „Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban” című magyar-katalán kiállításon, együtt azzal az ugyancsak a sírban talált, ezüstből készült, körlapot formázó ún. authentika-táblácskával, amelyen hosszú felirat azonosítja a sírban eltemetett Konstancia úrhölgyet, a rómaiak császárnéját és a szicíliaik királynéját, aki Frigyes császár felesége és az aragon király leánya volt, és Catania városában hunyt el.

Szerző
2018.06.20 08:01

Patkányok ideje

Gyermekkorom emlékeit idézik a hírek: egyre többször tűnnek fel patkányok a fővárosban. A ’60-as évek elején a Bajcsy-Zsilinszky úti öreg bérház világítóudvarában kiskölyökként tacskónyinak látott patkányokkal nézhettem farkasszemet, és bevallom, jobban féltem tőlük, mint fordítva. Később már Budán, a Bocskai úton laktunk, és a srácokkal a környező mellékutcákban fociztunk az úttesten. Olykor egy félidőt is lejátszhattunk úgy, hogy egyetlen gépkocsi sem zavarta meg a meccset, csak az időnként elsurranó patkányok miatt tartottunk némi kényszerpihenőt.
Azután a ’70-es évektől ezek az intelligens és némely emberi társdalommal ellentétben kiválóan együttműködő jószágok eltűntek kedvelt élőhelyükről, a csatornahálózatból is. A Bábolna Bio Kft., illetve jogelődje ugyanis 1971-től 2018 nyaráig gyakorlatilag patkánymentes övezetté tette Budapestet. Egy időben közelről ismerhettem a tevékenységüket, és tudom: már akkor rengeteg pénzt, időt és energiát fektettek a kutatásba, fejlesztésbe, amikor ez még nem volt divat. Kiváló szakemberekkel dolgoztak, jó néhány külföldi városban is sikeresen vetettek véget a patkányinváziónak. 
A fővárosi önkormányzat viszont az idén nyáron nem hosszabbította meg a bábolnaiakkal a szerződést. Ehelyett közbeszerzést írt ki a testület, és a nyertessel, az RNBH Konzorcium nevű vállalkozással kötött szerződést. Szóljon, aki már korábban is hallott felőlük! A váltás okáról nem sokat tudni.
Eszembe sem jut feltételezni, hogy esetleg azért kellett lecserélni egy majd’ fél évszázada közmegelégedésre dolgozó céget, mert valamelyik Fidesz-közeli vállalkozói kör rájött, hogy nagy pénz van a rágcsáló irtásban. Is. Mindenesetre tény, hogy jövőre a fővárosi önkormányzat két és félszeres többletpénzt fizet az új patkányfogóknak. 
Ismét eljött a patkányok ideje. És nem csak a csatornákban.
2018.12.13 08:40
Frissítve: 2018.12.13 08:44

Terminátor

Az „Orbán bulldogjaként” is emlegetett Palkovics miniszter elszánt és kitartó ember hírében áll, aki tűzön-vízen keresztülviszi akaratát. A Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának és az akadémiai kutatóhálózat átszervezésének tervével azonban nagy fába vágta a fejszéjét - bár az, hogy végül sikerül-e a rönköt felaprítania, még a jövő kérdései közé tartozik. Mert tény: az akadémikusok részéről nem várt ellenállásba ütközött. 
Egy autoriter rendszerben a tudomány államosítására és a központi akarat szolgálatába állítására tett kísérletek senkit nem érhettek váratlanul. A népet akkor lehet a leghatékonyabban kizsákmányolni, ha a józan ész helyett az ostobaság, a nyitottság helyett a bezárkózottság, a tájékozottság helyett a tudatlanság kerekedik felül. Ez egy jól bevált történelmi recept. A közmédia pártpropagandává silányításával, a független média felszámolásával, az iskolák, egyetemek uniformizálásával, a szabad hangok elfojtásával, a „másként gondolkodók” démonizálásával, a bűnbakkereséssel és nem létező ellenségek üldözésével lehet a legegyszerűbben elérni, hogy szabadságjogaikat önként feladják a derék választópolgárok, s hogy a jogállamiság és a demokrácia a legnagyobb üdvrivalgás közepette múljon ki. 
Miért pont a tudomány működhetne szabadon? A magyar tudományosság fellegvárát, az Akadémiát néhány hónap alatt le akarták darálni. Palkovics terve az volt, hogy már az idei év végére feláll az új rend. Ennek tettek keresztbe a tudósok, és ennek köszönhető, hogy a miniszter most bosszúálló terminátor üzemmódba kapcsolt: az akadémikusok akadékoskodása miatt csúsznak a tervek, az „átmeneti időszakban” ezért csak a felét kapják meg a nekik járó összegnek. A kormányzat számára fontosabb az erőfitogtatás, mint az, hogy közben kutatások állhatnak le, tudományos munkák lehetetlenülnek el. Az állítólagos nemzeti-keresztény kurzus számára Széchenyi örökségének meggyalázása sem jelent gondot. Egy a lényeg: az akarat diadalát semmi nem gátolhatja.
2018.12.13 08:39
Frissítve: 2018.12.13 08:45