Minden bizonnyal megszületett a döntés a kormányban a honvédségi helikopterbeszerzés ügyében – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint jelenleg egyértelműen a francia-német-spanyol konzorciumban működő Airbus Helicopters látszik befutónak, több forrásunk is ezt a céget nevezte meg, mint potenciális nyertest. Az elmúlt években egyébként nagyságrendekkel bővült a fejlesztés: 2016 végén még csak hét darab új helikopter beszerzéséről volt szó, Benkő Tibor új honvédelmi miniszter ugyanakkor május végi parlamenti meghallgatásán már 40 jármű megvételéről beszélt. Igaz, azt nem lehet tudni, ezeket hány év alatt vásárolnánk meg, korábban a Honvédelmi Minisztériumban (HM) úgy becsülték, hogy a hét repülőgép beszerzése, rendszerbe állítása, a pilóták kiképzése, az új földi kiszolgálóegységek kiépítése és a többi járulékos költség is elérheti a száz milliárdos nagyságrendet.
Egy ilyen volumenű haderőfejlesztés természetesen vastagon politikai kérdés is, forrásaink szerint az, hogy melyik ország kínálatából választunk, azt is jelezheti, kivel akarjuk még szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat. Erre jó példa volt a Lengyelországban a kormányváltást hozó 2015 októberi választás: az addig kormányzó Polgári Platform már megkötötte a szerződést az Aibrus Helicopters-szel, de a Jog és Igazságosság Párt vezette új kormánykoalíció egyik első intézkedéseként egyoldalúan visszalépett az üzlettől és bejelentette, hogy – 3,14 milliárd euró értékben – 70 darab, részben Lengyelországban gyártott, amerikai Black Hawk helikopterrel fejlesztik a légvédelmi képességeiket. A lengyel kormány azóta is nyíltan lobbizik a nagyobb amerikai katonai jelenlétért az országban és bejelentette, hogy akár 1,5-2 milliárd dollárt fizetni is kész azért, hogy állandó amerikai katonai bázis létesüljön a területén.A politika és a beszerzések szoros viszonyát mutatja Románia esete is: 2017 júliusában közölték 4 milliárd dollárért amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert vásárolnak, három héttel korábban pedig - első kelet-európai vezetőként – Donald Trump a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis elnököt.
Érdekes, hogy Trump megválasztása után többen is azt tartották „logikusnak”, hogy az akkor az EU-val és Németországgal még kifejezetten feszült viszonyban lévő magyar kormány Black Hawk helikoptereket vesz majd, hiszen akkor még úgy tűnt, Washington nyitottabb lehet egy szorosabb viszonyra Magyarországgal. Az azóta – például a migráció ügyében – sokat változó európai légkör és az egyre komolyabbá váló közös uniós védelmi törekvések Budapesten is elérték a hatásukat. Vlagyimir Putyin 2015-ös látogatása után ráadásul Orbán Viktor maga mondta el egy háttérbeszélgetésen, hogy soha nem építene a tartós amerikai katonai jelenlétre a térségben, szerinte Románia és Lengyelország rossz stratégiát követ ebből a szempontból.
„A kormány a haderőfejlesztéssel azt is szeretné demonstrálni, hogy a NATO mellett az európai közös haderő létrehozásában és elkötelezett, ráadásul nyilván a német-magyar és a francia-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne az Airbust választani” - magyarázta egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, „Donald Trumpról már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag semmilyen stratégiát nem lehet felfedezni a külpolitikájában, ha csak azt nem vesszük annak, hogy látványosan semmibe veszi az európai partnerei érdekeit”. Egy másik informátorunk arról beszélt, miutan egyre valószínűbb, hogy a következő hét éves uniós költségvetés elfogadása jelentősen - a jövő évi EP-választásokig, az új Európai Bizottság felállásáig, majd ezt követően az új büdzsé kidolgozásáig és elfogadásáig - kitolódhat, egy Airbus melletti döntés hatással lehet a büdzsé ügyében meghatározó szóval bíró francia-német tandem „jóindulatára” is.
