Helikopterbeszerzés: az Airbusnak áll a zászló

Publikálás dátuma
2018.06.20 07:00
VÁLASZTÉK - Várhatóan a H225M típusú járművek mellett döntenek, de az is lehet, hogy többféle gépet veszünk FOTÓ: AIRBUS
Fotó: /
A kormány döntése feltehetően kedvezően hat a német-magyar és a francia magyar kapcsolatokra, ráadásul azt is demonstrálja, hogy Magyarország elkötelezett a NATO és az európai közös haderő létrehozása mellett.

Minden bizonnyal megszületett a döntés a kormányban a honvédségi helikopterbeszerzés ügyében – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információink szerint jelenleg egyértelműen a francia-német-spanyol konzorciumban működő Airbus Helicopters látszik befutónak, több forrásunk is ezt a céget nevezte meg, mint potenciális nyertest. Az elmúlt években egyébként nagyságrendekkel bővült a fejlesztés: 2016 végén még csak hét darab új helikopter beszerzéséről volt szó, Benkő Tibor új honvédelmi miniszter ugyanakkor május végi parlamenti meghallgatásán már 40 jármű megvételéről beszélt. Igaz, azt nem lehet tudni, ezeket hány év alatt vásárolnánk meg, korábban a Honvédelmi Minisztériumban (HM) úgy becsülték, hogy a hét repülőgép beszerzése, rendszerbe állítása, a pilóták kiképzése, az új földi kiszolgálóegységek kiépítése és a többi járulékos költség is elérheti a száz milliárdos nagyságrendet.

Egy ilyen volumenű haderőfejlesztés természetesen vastagon politikai kérdés is, forrásaink szerint az, hogy melyik ország kínálatából választunk, azt is jelezheti, kivel akarjuk még szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat. Erre jó példa volt a Lengyelországban a kormányváltást hozó 2015 októberi választás: az addig kormányzó Polgári Platform már megkötötte a szerződést az Aibrus Helicopters-szel, de a Jog és Igazságosság Párt vezette új kormánykoalíció egyik első intézkedéseként egyoldalúan visszalépett az üzlettől és bejelentette, hogy – 3,14 milliárd euró értékben – 70 darab, részben Lengyelországban gyártott, amerikai Black Hawk helikopterrel fejlesztik a légvédelmi képességeiket. A lengyel kormány azóta is nyíltan lobbizik a nagyobb amerikai katonai jelenlétért az országban és bejelentette, hogy akár 1,5-2 milliárd dollárt fizetni is kész azért, hogy állandó amerikai katonai bázis létesüljön a területén.A politika és a beszerzések szoros viszonyát mutatja Románia esete is: 2017 júliusában közölték 4 milliárd dollárért amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert vásárolnak, három héttel korábban pedig - első kelet-európai vezetőként – Donald Trump a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis elnököt.

Érdekes, hogy Trump megválasztása után többen is azt tartották „logikusnak”, hogy az akkor az EU-val és Németországgal még kifejezetten feszült viszonyban lévő magyar kormány Black Hawk helikoptereket vesz majd, hiszen akkor még úgy tűnt, Washington nyitottabb lehet egy szorosabb viszonyra Magyarországgal. Az azóta – például a migráció ügyében – sokat változó európai légkör és az egyre komolyabbá váló közös uniós védelmi törekvések Budapesten is elérték a hatásukat. Vlagyimir Putyin 2015-ös látogatása után ráadásul Orbán Viktor maga mondta el egy háttérbeszélgetésen, hogy soha nem építene a tartós amerikai katonai jelenlétre a térségben, szerinte Románia és Lengyelország rossz stratégiát követ ebből a szempontból.

„A kormány a haderőfejlesztéssel azt is szeretné demonstrálni, hogy a NATO mellett az európai közös haderő létrehozásában és elkötelezett, ráadásul nyilván a német-magyar és a francia-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne az Airbust választani” - magyarázta egy kormányzati forrásunk, hozzátéve, „Donald Trumpról már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag semmilyen stratégiát nem lehet felfedezni a külpolitikájában, ha csak azt nem vesszük annak, hogy látványosan semmibe veszi az európai partnerei érdekeit”. Egy másik informátorunk arról beszélt, miutan egyre valószínűbb, hogy a következő hét éves uniós költségvetés elfogadása jelentősen - a jövő évi EP-választásokig, az új Európai Bizottság felállásáig, majd ezt követően az új büdzsé kidolgozásáig és elfogadásáig - kitolódhat, egy Airbus melletti döntés hatással lehet a büdzsé ügyében meghatározó szóval bíró francia-német tandem „jóindulatára” is.

Szerző
2018.06.20 07:00

Száraz és hideg lesz a hétvége, fagyos éjszakákkal

Publikálás dátuma
2018.11.15 13:42

Fotó: Shutterstock/
A hétvégén is folytatódik a szárazság, vasárnap estig nem várható csapadék. Emellett fokozatos lehűlésre kell készülni. A hét végére már 10 fok alatt alakulnak a maximumok és mínusz fok is lehet éjjel.
A péntek napsütéses lesz, csapadék nem várható - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből. A szél többfelé megélénkül, néhol megerősödik. A leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 4, napközben 8-13 fok között alakul a hőmérséklet.
Szombaton a több-kevesebb napsütés mellett továbbra sem várhat csapadék. A légmozgás többfelé élénk, helyenként erős lesz. A minimumhőmérséklet mínusz 5 és plusz 1, a maximumhőmérséklet plusz 6-10 fok között alakul a hőmérséklet.
Vasárnap észak felől erősen megnövekszik a felhőzet, de estig csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 6 és plusz 1, a legmagasabb hőmérséklet plusz 4-8 fok között várható.
2018.11.15 13:42

Harrach Péter a kormányzati bulvárlapról: ez nem a mi stílusunk

Publikálás dátuma
2018.11.15 13:39
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hogy mi a hatalom stílusa a fedél nélküliek ügyében, arról annyit: a hajléktalanellátás koordinációjáért felelős miniszteri biztos nem volt ott a szállókról szóló sajtótájékoztatón.
Mindenkinek megvan a maga stílusa. Ez nem a mi stílusunk – felelte lapunk kérdésére a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Harrach Péter, miután arról kérdeztük egy csütörtöki, a hajléktalanszállók férőhelyeiről szóló sajtótájékoztatón: mit szól ahhoz, hogy Habony Árpád lapjában, a kormányközeli Ripostban a hajléktalan emberek elleni uszításra is alkalmas cikk jelent meg. Harrach az újságírói kérdések előtt arról beszélt: a hajléktalanügyet az ember oldaláról kell megközelíteni, „a hajléktalan ember ugyanazzal az emberi méltósággal rendelkezik, mint mi mindannyian”. Arra a kérdésünkre, a Ripost megközelítése ennek mennyire felel meg, ugyancsak stílusbeli különbségekről beszélt. – A mi stílusunk az, amit itt a sajtótájékoztatón képviselünk – mondta.
Fülöp Attila szociális ügyekért és felzárkóztatásért felelős államtitkártól pedig azt szerettük volna megtudni: mi a véleménye arról, hogy a hajléktalan embereket segítő civil szervezetek szerint az „életvitelszerű” közterületen tartózkodást akár elzárással is büntető, október 15-től hatályos rendelet csak rontott a helyzeten. A Menhely Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is úgy tájékoztatta lapunkat, tapasztalataik szerint az elmúlt hónapban nem nőtt az ilyenkor szokásosnál nagyobb arányban a különböző szálláshelyeket igénybe vevő hajléktalanok száma, ellenben sok utcán élő ember a külső területekre húzódott a hatóságok elől. Ezzel viszont az a gond, hogy a szociális munkások is nehezebben találják meg őket, ami a Vöröskereszt szerint életveszélyes is lehet.
– Én az objektivitásban és a tényekben hiszek, azt gondolom, előbb lássuk meg, hogy majd amikor hidegebb lesz, mi lesz a következő teendő a jelenlegi hajléktalanellátással kapcsolatban. Ha csak az elmúlt egy hónap számait nézzük, azt gondolom, jó irányba indult el a rendszer – vélekedett az államtitkár. Szerinte a „számháborúknak” és a különböző „népmesei állításoknak” semmi értelme sincs, az elmúlt egy hónapban 931-el növekedett azoknak a hajléktalanoknak a száma, akik igénybe vették az ellátást, ez megfelel a céloknak. Szerinte az új, szigorúbb szabályozás egyébként sem a szankcionálás, hanem a motiválás irányába hat, szabálysértési eljárást „csak” nyolc hajléktalan ember ellen indítottak az elmúlt hónapban. Hangsúlyozta: a szállókon van elég férőhely, férőhelyhiány miatt még sosem utasítottak el senkit.
Noha a hajléktalanellátás koordinációja ügyének már miniszteri biztosa is van, Szentes Tamás nem jött el a sajtótájékoztatóra. Amikor ezt szóvá tettük, Fülöp Attila mindössze annyit mondott: Szentes Tamással már megkezdődött az együttműködés, „segíteni fogja ezt a tevékenységet”. Szentest egy hete nevezte ki Kásler Miklós humánminiszter, a Magyar Közlöny szerint feladatai közé tartozik egyebek mellett az ágazati szakpolitikák és jogalkotási folyamatok összehangolása, együttműködik a szociális államtitkársággal és a Belügyminisztérium illetékes szakterületeivel, részt vesz a hajléktalanellátás területén tevékenykedő állami, önkormányzati és civil szervezetek munkájának összehangolásában.
2018.11.15 13:39