A kormányválság miatt lett hirtelen fontos Orbán Berlinben

Publikálás dátuma
2018.06.20 11:31
Fotó: AFP/dpa/Michael Kappeler
Fotó: /

Angela Merkel kancellár Orbán Viktor Németországba való meghívásával próbálja meg kifogni a szelet a bajor szövetséges, a Keresztényszociális Unió (CSU) vitorlájából. Mint a Spiegel internetes kiadása írja, elsősorban a német belpolitikai válság magyarázza, hogy a magyar miniszterelnököt július első hetében Berlinbe hívta a német kancellár.

A két uniópárt közötti feszültség abból alakult ki, hogy a CSU elnöke, Horst Seehofer, szövetségi belügyminiszter közölte, már a határon visszafordítanák azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét már elutasították valamelyik más uniós tagországban. Ez valójában a határellenőrzés visszaállítását jelentené. Seehofer hétfőn két hetet adott Merkelnek arra, hogy közös európai megoldást találjon a menekültkérdésre, ha ez nem sikerül, akkor – a szövetségi belügyminiszter közlése szerint – azonnal megkezdik a menekültek kitoloncolását.

Elodázott kormányválság

A következő két hétben biztosan nem robbantja fel a német kabinetet Horst Seehofer bajor belügyminiszter. Ha rövid időre is, de elásta a csatabárdot a német CDU és a CSU. Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szövetségi belügyminiszter, csak két hét múlva kezdené kiutasítani az országból azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét más országokban elutasították.

A vitát tehát csak elnapolták. A CSU-nál többen meg vannak győződve arról, hogy ha összefognak a menekültkérdésben radikális álláspontot képviselő Orbánnal, az szavazatokat hozhat a szeptemberi bajor tartományi választás közeledtével – utal a belpolitikai okokra a Spiegel. 2015 nyarán a magyar kormányfőt meghívták a CSU frakciójának nyári ülésszakára, és szintén jelen volt a 2018 elején megtartott frakcióülésen.

Orbán megítélésében azonban jelentősek a különbségek a CDU és a CSU között. A Fidesz újbóli, áprilisi választási győzelmét eltérően értékelte a két uniópárt. Miközben Merkel írásban gratulált, Seehofer a nyilvánosság előtt adott hangot örömének. Mint mondta, Orbán ismét bebizonyította, mennyire bíznak benne az emberek. Persze Merkel is csak a nyilvánosság előtt kerülte az érintkezést Orbánnal, a valóságban a Fidesz és a magyar kormány – a migrációs ügyek kivételével – stabil támogatója a német érdekeknek az EU-s intézményekben.

Azzal, hogy Merkel július 5-én az eddigi, látszólagos távolságtartást feladva fogadja Orbánt, újabb egy hetet nyer a koalíciós válságban, hiszen Seehofer – magyar barátja látogatása előtt – aligha kezdi meg a menekültek visszatoloncolását.

Ugyanakkor a CSU döntése a visegrádi országokat is megoszthatja. Mint az cseh Aktualne portálja írja, a nyugati sajtó által a populisták közé sorolt Andrej Babis cseh miniszterelnök egyértelműen Angela Merkel politkája mögé állt a menekültkérdésben. A kijelölt cseh kormányfő, akinek kormánya még nem esett túl a bizalmi szavazáson a cseh kormányban, élesen bírálta Seehofer azon javaslatát, hogy ismét rendőröket állítson fel a határra. Utalt arra, Csehország jóléte nagyban függ a schengeni határok zavartalan működésétől, s alapvető fontosságú az Európai Unió működésében is az, hogy nem létezik határellenőrzés az egyes országok között. Babis egy prágai konferencián kifejezetten barátságtalan lépésnek tartja Seehofer felvetését, s egyértelműen a kancellár mellé állt.

Szerző
2018.06.20 11:31

Navalnijt két év alatt hétszer vették jogtalanul őrizetbe, egy vagyon kártérítést kaphat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:34
Alekszej Navalnij
Fotó: AFP/ Mladen ANTONOV
Elmarasztalta Oroszországot csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért csak 2012 és 2014 között 7 alkalommal is jogsértő módon, az ellenzékiség elnyomásának céljával vették őrizetbe és ítélték el Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
Az orosz ellenzéki vezető és korrupcióellenes aktivista kis híján részt sem vehetett az ítélethirdetésen, miután először feltartóztatták a moszkvai repülőtéren.
Az EJEB tavaly februárban első fokon már kimondta, hogy a hatóságok több ponton is megsértették Navalnij jogait, az ítélet ellen azonban mindkét fél fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták. A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította, hogy
a "politikailag motivált" oroszországi eljárás során megsérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, a tisztességes tárgyalás jogáról, a gyülekezési szabadságról és a jogkorlátozás alkalmazásának megszorításáról szóló cikke.
Rámutattak, hogy az őrizetbe vétel célja több esetben is a "politikai pluralizmus elnyomása" volt. A strasbourgi bírák ezért mintegy 64 ezer euró - körülbelül 20 millió forint - kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A szóban forgó letartóztatások után öt esetben pénzbírságot szabtak ki Navalnijra, kétszer pedig elzárásra ítélték, hét, illetve tizenöt napra.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes állam, köztük Oroszország számára.
A bíróság csak a 2012 és 2014 közötti őrizetbevételeket vizsgálta. Az azóta eltelt négy év számtalan alkalmával kapcsolatban, mikor Navalnijt őrizetbe vették, megbüntették és elítélték, az EJEB most nem foglalhatott állást.
2018.11.15 12:34

A klímaváltozás miatt perlik fiatalok az Egyesült Államokat

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:16

Fotó: AFP/ Dan Bannister
A 21 fiatal szerint alkotmányos jogaikat csorbítja a klímakatasztrófa, ezért a kormánynak kötelessége tenni valamit. Eddig nem sikerült jogi fogást találni érvelésükön.
Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága visszautasította a kormányzat kérését, hogy megállítson egy polgárjogi pert, amelyet 21 fiatal indított - írja a Mérce.hu. A 11 és 22 év közötti fiatalok azt akarják bizonyítani, hogy
a klímaváltozás miatt sérülnek alkotmányos jogaik, ezért a kormánynak fel kellene lépnie ellene.
A felperesek 2015-ben nyújtották be keresetüket egy Oregon állambeli szövetségi bíróságon. Azóta az Obama- és a Trump-kormányzat is hiába próbálta többször megakadályozni, hogy a tárgyalási szakaszba juthasson az eljárás. A fiatalok ügyvédje szerint mindeddig nem a szerencse miatt tudták az akadályokat sikeresen venni, hanem a jogi érveik és a bizonyítékok ereje miatt.
A per célja, hogy az USA hagyja abba a fosszilis energiahordozók kitermelésének támogatását és tegyen lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb kőolajtermelő országa, 2017-ben itt termelték ki a globális kínálat 15 százalékát.
Ha a per sikerrel jár, azzal a fiatalok elismertethetnek minden amerikai számára bizonyos konkrét klímafeltételekhez való jogot. Ezzel átalakíthatják a környezetről és klímaváltozásról szóló közbeszédet és felpörgethetik a küszöbön álló klímakatasztrófa elleni fellépést is.
2018.11.15 12:16