Állatkertbe vitték kijózanodni a részeg sünöket

Publikálás dátuma
2018.06.20. 14:15
FOTÓ: AFP / BORIS ROESSLER / DPA

Két részeg sünre bukkantak egy németországi játszótéren vasárnap reggel, egy törött tojáslikőrös üveg mellett. A rendőrök szerint a két állat „szinte mozdulatlan volt”, így gyorsan elvitték őket a  thüringeni állatkertbe – írja a Metro

A két sünt – amint jobban lesznek – visszaengedik majd a természetbe.

A rendőrség az eset után ismételten arra kérte a lakosokat, hogy ne dobálják szét a szemetet, mert gyerekek és állatok sérülhetnek meg.

Szerző
Témák
Németország Sun

Intellektuális migráció áll az orosz modernizáció útjában

Publikálás dátuma
2018.06.20. 12:30
ELVÁGYÓDÁS - Hajómérnök Ribinszkben. Felgyorsult a képzett szakemberek kivándorlása FOTÓ: AFP/VLADIMIR VYATKIN
Becslések szerint évente százezer, magasan képzett szakember hagyja hátra az országot. A tendencia megingathatja Moszkva globális versenyképességét.

Amennyiben Oroszország a fejlődés útján akar maradni, komoly kihívással kell szembenéznie. Mindössze hét év múlva 10 millió magasan képzett szakemberrel lesz kevesebb az országban, és a hiányuk miatt nehezebb lesz végrehajtani a modernizációs programot és versenyben maradni a nemzetközi piacon. Az átfogó kutatás eredményeképp született borús prognózis már tavaly óta ismert a döntéshozók előtt, ám ennek ellenére az elmúlt évben tovább romlott a helyzet.

Az „Oroszország 2025: a káderektől a tehetségekig” elnevezésű kutatás szerzői megállapították, hogy az ország számára egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a globális gazdaságban versenyben maradjon: minőségileg meg kell változtatnia a munkaerőpiacot és növelnie kell a magasan képzett szakemberek arányát.

Az embereknek mindössze 17 százalékát sorolják azok közé, akik alkotómunkát végeznek, és képesek az önálló döntésekre. E tekintetben messze elmaradnak az olyan országoktól, mint Japán, Németország vagy az Egyesült Államok. Ennek okát nemcsak azzal magyarázzák, hogy a tehetségek külföldre mentek, hanem azzal is, hogy szakadék tátong a felsőfokú iskolai képzés és a gazdaság valós szükségletei között. A munkaképes lakosság 80 százaléka nincs felkészülve a modern piaci követelményeknek megfelelő munkára. Az oroszok szinte kivétel nélkül előbbre helyezik a stabilitást, mint a kezdeményezőkészséget. Ebben szerepet játszik az is, hogy a bérek nincsenek összhangban a képzettséggel. Egy járművezető és egy orvos fizetése között 17 százalék a különbség, míg Németországban ez 174 százalék, az Egyesült Államokban pedig 261 százalék. Majdnem 5 millió ember él az országban, akinek a bére épp csak arra elegendő, hogy megéljen. Az önképzés lehetősége fel sem merül.

Aligha enyhít a gondokon, hogy a tengerészet kapitányai vagy a légikötelékek parancsnokai magas keresettel rendelkeznek. A jól fizetett szakemberek közé tartoznak még az aranybányászattal foglalkozó technológusok, a jégkorongedzők, és az építésvezetők.

Súlyosbítja a helyzetet – számolt be róla a Finanz.ru hírportál – hogy a képzett szakemberek kivándorlása az elmúlt hét évben felgyorsult. Becslések szerint Oroszországot évente százezer ember hagyja el, hétszer több, mint amit a hivatalos statisztikák állítanak. Alapvetően felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanak más országot, tehát „intellektuális migrációról” beszélhetünk. Minden harmadik tanulni, negyedrészük dolgozni megy. A többséget a Nyugattal való kapcsolatok megromlása és a gazdaság 2014 óta tartó gyengülése készteti a váltásra. A távozók harmada soha nem szándékozik visszatérni hazájába, a többség ezt a lehetőséget nem zárja ki.

Egy ideig úgy tűnt, a volt szovjet tagköztársaságokból érkezőkkel lehet pótolni a veszteséget. A kilencvenes évek elején zömmel képzett szakemberek érkeztek Oroszországba, mostanság azonban csak 13-17 százalékuknak van felsőfokú végzettsége.

A bajokat tetézi, hogy nehezen sikerül csak hazacsábítani a külföldön élő oligarchákat, természetesen, tőkéjükkel együtt. Legutóbb az egyik leggazdagabb oroszban, a Londonban élő Roman Abramovicsban kellett „csalódniuk”, pedig Vlagyimir Putyin az elmúlt években több kísérletet tett arra, hogy valahogy Oroszországhoz kösse, s Abramovics nem is szakította meg kapcsolatait Moszkvával. Az ő esete jól példázza, hogy még azok az orosz milliárdosok sem térnek haza, akiket választott hazájukban keményen megszorongatnak. Nos, Abramovicsot is megszorongatták Nagy-Britanniában: vagyona eredetét kezdték vizsgálni annak az átfogó programnak a keretében, amelynek célja az illegálisan szerzett külföldi vagyon tisztára mosásának kiderítése.

Abramovics nem várta meg, míg a brit hatóságok eldöntik, meghosszabbítják-e befektetői vízumát, visszavonta ez irányú kérelmét. Otthagyta Nagy-Britanniát, felvette az izraeli állampolgárságot és Tel-Avivban már vett is egy értékes ingatlant. Itt nem kutakodnak vagyona eredete iránt, sőt tíz évre adómentességet ígértek neki. Míg ő „olcsón” megúszta a helyzetet, a Chelsea labdarúgóklub nagyot veszített, hiszen 2003 óta Abramovics volt a tulajdonos, távozásával viszont néhány nagy beruházás felfüggesztésére kényszerül.

Szerző

Az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Publikálás dátuma
2018.06.20. 11:55
FOTÓ: MANDEL NGAN / AFP
Kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából az Egyesült Államok – jelentette be kedden Washingtonban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, aki szerint a tanács nem méltó a nevére.

Az MTI beszámolója szerint Nikki Haley leszögezte: a kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait.

A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.

Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de „ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat”. Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg.

A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta –, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein csalódását fejezte ki a washingtoni bejelentés miatt. Zeid Raad al-Husszein azt írta Twitter-üzenetében: „elszomorító, de nem meglepő hír” az amerikai kilépés.

„Tekintettel az emberi jogok jelenlegi helyzetére a világban, az Egyesült Államoknak még nagyobb szerepet kellene vállalnia, nem pedig kivonulni” – vélekedett a diplomata, Nikki Haley bejelentésére reagálva.

Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte „lelkiismeretlen” gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.

Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.

Szerző