Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását, ezt 159 igen és 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők mellett igennel voksoltak a jobbikosok, az onnan kilépett Dúró Dóra, illetve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is. A Jobbik annak ellenére támogatta a javaslatot, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a korábban benyújtott, nem kormánypárti módosító javaslatokat, így azokat sem, amelyeket ők nyújtottak be.
Nemmel szavazott az LMP-ből frissen kilépett Hadházy Ákos, illetve a Párbeszéd négy képviselője. Az LMP és az MSZP korábban már jelezte, hogy nem szavaznak, a DK-s képviselők pedig részt sem vettek a zárószavazáson.
A hetedik alaptörvény-módosítás a Fidesz több, aktuális politikai célját is szolgálja:
Az otthon nyugalmára hivatkozva korlátozható lesz a gyülekezési jog, vagyis nem lehet majd tüntetni a politikusok házai mellett.
A migráció elleni harc jegyében bekerül alkotmányba az a kitétel, amely szerint az állam minden szervének feladata védeni „Magyarország alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúrát”.
A módosítás egyetlen mondattal betiltja a hajléktalanságot, kimondva, hogy „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Ezen csak szépségtapasz, hogy az állam és az önkormányzatok „törekszenek” valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani.
Teljesen kivonják a rendes bíróságok igazgatási jogköréből az új, közigazgatási bíróságokat: az Országos Bírói Hivatal elnöke csak a rendes bíróságokat igazgatná, illetve az Országos Bírói Tanács csak ezt felügyelné. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a Kúria elnökével kerül egy szintre.
