Kockázatként tekint a kormány a külföldi befektetőkre

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:35
Semjén Zsolt, a törvényjavaslat beterjesztője, és Orbán Viktor, aki nélkül mindez nem jöhetett volna létre Fotó: Népszava /Molná
Miniszteri engedélyhez köthetik a kínai, orosz vagy az offshore-cégek magyarországi befektetéseit, aki nem regisztrál 10 milliós bírságra is számíthat.

Új törvényjavaslat került fel a parlament honlapjára: a Semjén Zsolt által beterjesztett anyag a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetéseket védené ki azzal, hogy miniszteri engedélyhez kötne egy sor hazai beruházást és tulajdonjog-vásárlást.

A javaslat az EU-n, Svájcon és a Európai Gazdasági Térség államain kívül minden országra érvényes lenne, az érintett cégek engedélyt kellene kérjenek ahhoz, hogy 25 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezzenek egy-egy magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. Nyilvánosan működő részvénytársaságban (Nyrt.) 10 százalékos lenne az ellenőrzési határ.

A javaslat alapján miniszteri engedélyhez kötnék a fegyvergyártást és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítását, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetését, valamint a villamos energia-, és a földgázellátást, a víziközmű-szolgáltatást az elektronikus hírközlési tevékenységet is.

A kormány által kijelölt miniszternek 30 napja lenne a döntés meghozatalára, ennyi idő alatt kellene kiderítenie, hogy a tervezett beruházás sérti-e a magyar állam érdekeit. A tárcavezető akkor tilthatná meg a helyi befektetést, ha kiderül, hogy a befektető valójában fantomcég, és a bejegyzése szerinti államban nem folytat tényleges gazdasági tevékenységet. A miniszteri döntést bírósági úton is meg lehetne támadni – persze a per hatékonysága kérdéses, ha valamelyik, a kormány által felügyelt közigazgatási bíróságon zajlik majd le.

Aki a bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, az a javaslat szerint magánszemélyként egymillió forintos, jogi személyként (azaz cégként) tízmillió forintos bírsággal sújtanák – derül ki a javaslatból. A tervezett elvileg megnehezítené az offshore cégek hazai tevékenységét , de feladja a leckét az orosz, kínai, török és közel-keleti befektetőknek is, akikkel az Orbán- kabinet amúgy igyekszik jó kapcsolatot ápolni.

Szerző

A Jobbik is megszavazta a hetedik alaptörvény-módosítást

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:25
Fotó: Vajda József

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását, ezt 159 igen és 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők mellett igennel voksoltak a jobbikosok, az onnan kilépett Dúró Dóra, illetve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is. A Jobbik annak ellenére támogatta a javaslatot, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a korábban benyújtott, nem kormánypárti módosító javaslatokat, így azokat sem, amelyeket ők nyújtottak be. 

Nemmel szavazott az LMP-ből frissen kilépett Hadházy Ákos, illetve a Párbeszéd négy képviselője. Az LMP és az MSZP korábban már jelezte, hogy nem szavaznak, a DK-s képviselők pedig részt sem vettek a zárószavazáson. 

A hetedik alaptörvény-módosítás a Fidesz több, aktuális politikai célját is szolgálja:

Az otthon nyugalmára hivatkozva korlátozható lesz a gyülekezési jog, vagyis nem lehet majd tüntetni a politikusok házai mellett.

A migráció elleni harc jegyében bekerül alkotmányba az a kitétel, amely szerint az állam minden szervének feladata védeni „Magyarország alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúrát”. 

A módosítás egyetlen mondattal betiltja a hajléktalanságot, kimondva, hogy „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Ezen csak szépségtapasz, hogy az állam és az önkormányzatok „törekszenek” valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani.

Teljesen kivonják a rendes bíróságok igazgatási jogköréből az új, közigazgatási bíróságokat: az Országos Bírói Hivatal elnöke csak a rendes bíróságokat igazgatná, illetve az Országos Bírói Tanács csak ezt felügyelné. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a Kúria elnökével kerül egy szintre.

Szerző
Frissítve: 2018.06.20. 18:14

Sik Endre: Megtisztelő, hogy rákerültem a listára

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:17
Fotó: Tóth Gergő
A szociológus sértve érezte magát, amiért mostanában nem indult kampány ellene.

A Figyelő listáján szereplők egyike, Sik Endre szociológus így vélekedett a cikkről: „nem létező újság nem létező szerzőjének nem létező műve”. A cikk funkciója az – folytatta –, amit az MTA-val kapcsolatos „negatív beszólások helyzetében” egy propagandaanyagnak be kell töltenie.

Személy szerint a szociológus kifejezetten megtisztelőnek érzi, hogy rákerült a listára. „Mostanában nem indult ellenem semmilyen kampány. Sértve is éreztem magam, mint Bástya elvtárs A tanúban” – mondta. (Nevezett Bástya elvtárs a filmben tudvalevőleg azt kérdezte: „Én már sz.rt sem érek?!)

„Egyébként a helyemen vagyok” – utalt rá Sik Endre, hogy rendszeresen készít migrációval, menekültüggyel foglalkozó szakmai elemzéseket. Márpedig az ilyesfajta tudományos munka valóban nem tartozik az államilag támogatott tevékenységek közé.

Visszaszóltak az akadémikusok a listázó Figyelőnek

Kedden mi is beszámoltunk arról , hogy újabb listázásba fogott a Figyelő, és ezúttal az MTA kutatói kerültek sorra. A lap cikkében ünnepli, hogy az Akadémia pénzeinek elvételével a kormánynak „nagyobb rálátása lesz" a kutatóintézetek munkájára. Ennek szükségességét pedig tudósok már-már véletlenszerűen válogatott, „ideológia-vezéreltnek" bélyegzett tanulmányainak sorolásával igyekszik alátámasztani.

Szerző