A parlament elfogadta a „Stop, Soros!”-t

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:35
Fotó: Tóth Gergő

Szerdán délután szavazott a parlament a „Stop, Soros!” néven ismert, menekültellenes törvénycsomagról: Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament.

Az indítvány kétharmados többséget igénylő részére a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.

Orbán Viktor korábban a Hír TV kérdésére válaszolva elmondta, nem várják meg a Velencei Bizottság állásfoglalását az elfogadással, pedig az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete ezt kérte. 

Mint megírtuk, a parlament a „Stop, Soros!”-sal összhangban szavazott az alaptörvény hetedik módosításról is, amelynek papíron az a célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését – bár idegen népességet (a megfogalmazás is pontatlan) eddig sem lehetett az ország területére költöztetni.

A törvénycsomag egyebek mellett nagyobb felhatalmazást ad a rendőrségnek a bevándorlás megakadályozásához.

Nem kaphat menedékjogot az a legális menedékkérő sem, aki biztonságos országon keresztül érkezett a schengeni határ magyar szakaszához (Magyarország szerint pedig biztonságos országnak számít az összes szomszédunk, kivéve Ukrajnát).

A jogellenes bevándorlás támogatása 5-90 napos elzárással járhat – mivel a biztonságos ország kategóriának meghatározásával egy valódi háborús menekült sem lesz jogosult a magyar menekültstátuszra, a neki nyújtott segítség is bűncselekménynek számít.

Aki anyagi eszközökkel támogat egy menekültet (például szendvicset, ruhát ad neki, vagy pénzt vonatjegyre) az egy év börtönnel is sújtható.

A Jobbik közleményében azt írta, azért támogatták a saláta-jellegű csomagot, mert számos hibája mellett egyetértenek azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. „Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk” – fűzték hozzá.

Szerintük a Stop,Soros! kapcsán kijelenthető, hogy a jogszabálymódosítás elvesztette Soros-jellegét, hiszen a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását.

„A javaslatot ellenző közösségeket megnyugtatjuk, hogy a ma elfogadott jogszabály ebben a formában életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni. A kormány célja ugyanis nem a megfogalmazott problémák tényleges megoldása, hanem annak, a közelgő európai parlamenti- és az önkormányzati választási kampányokban való kommunikációs felhasználása” – tették hozzá.

Szerző

A Jobbik is megszavazta a hetedik alaptörvény-módosítást

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:25
Fotó: Vajda József

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosítását, ezt 159 igen és 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A kormánypárti képviselők mellett igennel voksoltak a jobbikosok, az onnan kilépett Dúró Dóra, illetve Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is. A Jobbik annak ellenére támogatta a javaslatot, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a korábban benyújtott, nem kormánypárti módosító javaslatokat, így azokat sem, amelyeket ők nyújtottak be. 

Nemmel szavazott az LMP-ből frissen kilépett Hadházy Ákos, illetve a Párbeszéd négy képviselője. Az LMP és az MSZP korábban már jelezte, hogy nem szavaznak, a DK-s képviselők pedig részt sem vettek a zárószavazáson. 

A hetedik alaptörvény-módosítás a Fidesz több, aktuális politikai célját is szolgálja:

Az otthon nyugalmára hivatkozva korlátozható lesz a gyülekezési jog, vagyis nem lehet majd tüntetni a politikusok házai mellett.

A migráció elleni harc jegyében bekerül alkotmányba az a kitétel, amely szerint az állam minden szervének feladata védeni „Magyarország alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúrát”. 

A módosítás egyetlen mondattal betiltja a hajléktalanságot, kimondva, hogy „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Ezen csak szépségtapasz, hogy az állam és az önkormányzatok „törekszenek” valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani.

Teljesen kivonják a rendes bíróságok igazgatási jogköréből az új, közigazgatási bíróságokat: az Országos Bírói Hivatal elnöke csak a rendes bíróságokat igazgatná, illetve az Országos Bírói Tanács csak ezt felügyelné. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a Kúria elnökével kerül egy szintre.

Szerző
Frissítve: 2018.06.20. 18:14

Sik Endre: Megtisztelő, hogy rákerültem a listára

Publikálás dátuma
2018.06.20. 17:17
Fotó: Tóth Gergő
A szociológus sértve érezte magát, amiért mostanában nem indult kampány ellene.

A Figyelő listáján szereplők egyike, Sik Endre szociológus így vélekedett a cikkről: „nem létező újság nem létező szerzőjének nem létező műve”. A cikk funkciója az – folytatta –, amit az MTA-val kapcsolatos „negatív beszólások helyzetében” egy propagandaanyagnak be kell töltenie.

Személy szerint a szociológus kifejezetten megtisztelőnek érzi, hogy rákerült a listára. „Mostanában nem indult ellenem semmilyen kampány. Sértve is éreztem magam, mint Bástya elvtárs A tanúban” – mondta. (Nevezett Bástya elvtárs a filmben tudvalevőleg azt kérdezte: „Én már sz.rt sem érek?!)

„Egyébként a helyemen vagyok” – utalt rá Sik Endre, hogy rendszeresen készít migrációval, menekültüggyel foglalkozó szakmai elemzéseket. Márpedig az ilyesfajta tudományos munka valóban nem tartozik az államilag támogatott tevékenységek közé.

Visszaszóltak az akadémikusok a listázó Figyelőnek

Kedden mi is beszámoltunk arról , hogy újabb listázásba fogott a Figyelő, és ezúttal az MTA kutatói kerültek sorra. A lap cikkében ünnepli, hogy az Akadémia pénzeinek elvételével a kormánynak „nagyobb rálátása lesz" a kutatóintézetek munkájára. Ennek szükségességét pedig tudósok már-már véletlenszerűen válogatott, „ideológia-vezéreltnek" bélyegzett tanulmányainak sorolásával igyekszik alátámasztani.

Szerző