,,Amint feltöltöttem, rögtön elvitték a 18 ezer forintért meghirdetett walkmanemet: többet adtak érte, mint amennyiért annak idején vettem. Egy gyűjtő jelentkezett érte, aki azóta egy vitrinben tárolja" – meséli az internetes piactéren szerzett egyik meglepő élményét Kis Gergely, az eNET kutatásvezetője. Szerinte sokan felbecsülni sem tudják, valójában mekkora értékeken „ülnek” otthonukban. Az eNET és a Vatera közös felmérésében arról faggatta az internetezőket, mekkorára becsülik az otthonukban található felesleges tárgyaik összértékét.
A válaszok alapján egy átlag magyar legalább 100 ezer forintot kereshetne a feleslegessé vált tárgyak eladásával. Márpedig haszontalanná vált holmija szinte minden internetezőnek van: ruhák, cipők, babaholmik, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, könyvek tömkelege gyűlik a szekrények és fiókok mélyén, vagy éppen a padláson. Ezeket a felesleges tárgyakat azonban a netezők kevesebb mint fele szokta eladni.
A fenti adatokat összeszámolva tehát milliárdokon „ülnek” a magyarok, hiszen ez azt jeleni, hogy az 5,5 millió internetező közül 3 millió nem adja el a feleslegessé vált holmijait. A netezők döntő többsége ehelyett elajándékozza ezeket a tárgyakat. Sokan gyűjtőkonténerbe viszik, eladományozzák, vagy egyszerűen csak kidobják.
A válaszadók mintegy harmada ugyanakkor semmilyen módon nem hajlandó megszabadulni ezektől a tárgyaktól, inkább őrizgeti. Mint Szanitter Áron, a Vatera vezetője megjegyezte: mindenkinek van olyan ismerőse, akinél már egészen komoly problémát jelent, hogy nem hajlandó semmit kidobni, mondván: nincs szíve megválni ezektől a „kincsektől”, vagy „jó lesz ez még valamire”.
Más ellenérvei is vannak persze a másodlagos értékesítéstől ódzkodóknak. A megkérdezettek csaknem fele szerint nem hozna akkora bevételt az eladás, hogy megérje az azzal járó vesződség, hiszen a tárgyakat le kell fényképezni, majd fel kell tölteni az oldalra, leírást kell adni, végül a vevőkkel is tartani a kapcsolatot.
Szanitter Áron szerint azonban egy-egy tárgy eladási ára jóval magasabb is lehet, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk, főleg ha a gyűjtők számára fontos holmi van a birtokunkban. A Vaterán például nemrégiben egy 1992-ben kiadott 200 forintos pénzérmét 30 ezer forintért adtak el, egy képregényért akár 100 ezer forintot is be lehet söpörni a gyűjtőktől, legókészletért 700 ezer forintot is fizettek már. A legnagyobb hazai online piactér egyébként indulása óta az antikvitás kategóriában a legerősebb, ilyen tárgyakból hirdetnek az oldalon ma is a legtöbbet - nem is akármilyen áron. Egy enciklopédiát például most 4,7 millió forintért kínálnak.
Sokaknak ugyanakkor problémát jelent a birtokukban lévő tárgyak valódi értékének megbecsülése. Az online értékesítési csatornákon azonban hamar képbe lehet kerülni az árakat illetően, vagy akár aukciót is lehet indítani egy-egy eladó tárgyra: ez esetben a piac beárazza a terméket.
