Cafeteria - Bajba kerülhetnek a fiatal munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.06.20 19:28
Illusztráció/AFP
Fotó: /
Jövőre megszűnhet több adómentesen adható cafetéria-juttatás jogcíme, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a 2019-es adótörvény módosítására benyújtott javaslatokat.

Nagy bajba kerülhetnek azok a főleg fiatal munkavállalók, akik a kedvező családpolitikai intézkedéseken felbuzdulva hitelt vettek fel lakásvásárlásra, és ehhez adómentes béren kívüli juttatást igényeltek a munkáltatójuktól, cafetéria formájában. Ugyanakkor a kormánynak a 2019-es adótörvényhez benyújtott módosító indítványából egyértelműen kiderül, hogy rosszul járnak azok, akiknek a lakásbérléséhez cafetériából nyújtottak támogatást, de az internet, a kulturális és sportrendezvényekre a belépők, a diákhitel támogatása is megszűnik, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást. Orbán Viktor kormányfő, már 2016. közepén arról beszélt, hogy a cafetériát készpénzesíteni kell, vagyis a bérbe beépíteni, a készpénzes térítést viszont kedvezményesen adóztatnák.

Erre 2016-tól van lehetőség, 100 ezer forintig kedvezményes adó sávba sorolták ezt a cafetéria kiváltó béresítést, ám ez is megszűnhet 2019-től. Szintén elköszönhetnek a munkavállalók a 40,71 százalékkal adózó olyan juttatások, mint az étkezési utalvány, a helyi bérlet, illetve az iskolakezdési, az egészség-, valamint a nyugdíjbizotosítási támogatástól, munkahelyi étkezés, ajándékutalvány is.( Az adómentes cafetéria elemekből bizonyos értékhatáron felül már kedvezményes adót kell fizetni, de a 40,71 százalékos körbe tartozó cafetéria juttatásoknál ilyen megkötés nincs.) A bruttó bérből a munkáltatók 19,5 százalékos szociális hozzájárulást és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizetnek, míg a munkavállalótól levonják a 15 százalékos szja-t, és a 18,5 százalékos egyéni járulékot, vagyis a dolgozó 66,5 százalékát viszi haza a bruttó bérének.

Országos tiltakozást kezdeményez a VDSZ
Az adótörvényekbe bújtatva akarja megszüntetni az Orbán kormány azokat a béren kívüli juttatási elemeket, amelyekkel a dolgozók sok esetben bérkiegészítést kaptak. A furcsaság abban van, hogy a kormány korábbi intézkedéseit is tönkre teszi ezzel a javaslattal.
A munkáltatók biztos megszüntetik, vagy az adóteherrel kevesebbet kap a dolgozó – véli Székely Tamás a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Olyan elemek is áldozatul esnek, amelyekkel a cégek olyan, a munkaerőhiányból eredő problémát tudtak kezelni, mint a lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetésének támogatása.
Különösen érdekes, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök javaslataként született és igen népszerű 100.000 Ft-os adható készpénzforma is megszűnik, amely viszont az alacsony keresetűeknél fog havi közel 10.000 Ft-os jövedelemcsökkenést okozni. A munkáltatók ezt a formát vagy megtakarításként fogják kezelni, de ha beépítik a bérbe, akkor is jövedelemcsökkenés éri a dolgozókat!
A béren kívüli juttatások ilyen mértékű kivégzése több millió munkavállalót érint, a kulturális ágazat utalványon keresztüli bevételeit megszünteti.
A VDSZ álláspontja szerint a kormány ezzel kárt okoz a családoknak, ahelyett, hogy segítené a fiatal munkavállalók elhelyezkedését, a lakhatás támogatását. Sőt ilyen hóhérmunka helyett az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak befizetését is adómentessé kellett volna tenni. – mondja Székely Tamás.
Ezért közös tiltakozásra hívja fel a VDSZ az ágazati szakszervezeteket, és követeli, hogy az adómentes cafeteria megszüntetésére vonatkozó javaslatot azonnal vonják vissza!

Az új törvényjavaslatban már szó sincs kedvezményes adózásról. Talán nem véletlen ugyanakkor, hogy a vendéglátásért, a rekreációért és a kereskedelmi szállásnyújtásért továbbra is a kedvezményes, 34,22 százalékkal adózó SZÉP-kártyával fizethetnének a dolgozók. ennek oka, mint erre az ágazati szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, valamint a kormányfő közeli barátja Mészáros Lőrinc egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai turisztikai iparból.

Természetesen adhat a munkáltató jövőre is lakás célú támogatást, csak éppen a munkáltató és a munkavállaló is a munkabérre érvényes adóterhet kénytelen viselni tájékoztatta a Népszavát Király Ágnes, okleveles adószakértő. Ha a SZÉP-kártyán kívül csak az óvoda-bölcsőde juttatásból lehet majd választani, akkor a cafetéria-rendszer okafogyottá válik.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy nem csak a költségvetési bevételek növelése a kormány célja, hanem talán az is, hogy statisztikailag magasabb bért lehessen kimutatni, holott a cafetéria egyik alapvető célja éppen a dolgozók adókímélő ösztönzése lenne.

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

A gond az, hogy a munkáltatók két tűz közé kerülnek a törvényjavaslat elfogadása esetén. Ha munkáltatók nem adják oda bér formájában a kieső cafetéria összegét, akkor a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben könnyen elveszíthetik a dolgozóikat. Az átlagos cafetéria juttatás összege a felmérések szerint évi 300-400 ezer forint. Ha ezt bérként kapja meg a dolgozó, az alig több, mint a felét éri majd. Azt viszont kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy olyan mértékű béremelést hajtson végre, amely megőrzi a foglalkoztatott korábbi, még a cafetériával számolt jövedelmének értékét

Ezt a többletköltséget a cégek döntő többsége nem tudja vállalni, hiszen már a kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum rendezése és az efölötti fizetések emelése is rendkívül megnehezítette, főleg a kisebb vállalkozások helyzetét – jegyezte meg Király Ágnes.

Parragh támogatja
A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszüntetését támogatja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Egy tegnapi sajtótájékoztatón így érvelt: a miskolci vagy a nyíregyházi munkaadók fel vannak háborodva, hogy ez a támogatás most létezik, hiszen nekik is szükségük van a munkaerőre. Felvetésünkre, hogy a lehetséges munkaerő-utánpótlás a KSH adatai szerint Kelet-Magyarországon található nagyobb létszámban, míg munkalehetőség inkább Nyugat-Magyarországon van, azt mondta: csak részben igaz, hogy nincs munkalehetőség az ország keleti felében. Eger, Miskolc, Debrecen környékén szintén jelentős a munkaerőhiány, és különben sem jó stratégia, ha a csak a nyugati országrészre koncentrálunk. Leszögezte: helyénvaló a sok cafeteria-kedvezmény megritkítása, mert az utalványoknak az ország egyes területén másodlagos piaca alakult ki.
V. A. D.

Szerző
Témák
cafeteria
2018.06.20 19:28

Félmilliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság a Mastercardot

Publikálás dátuma
2019.01.22 17:00

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkárosította a fogyasztókat és korlátozta az unió egységes piacát a kártyaszolgáltató.
570 566 000 eurós (kb. 180 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Mastercardnak, amiért a cég mesterségesen megemelte a kártyahasználati díjait - írja az Európai Bizottság közleményét kiszúró Index.hu. A Mastercard ezzel az uniós szerv szerint megakadályozta hogy kiskereskedők más tagállamokban kedvezőbb ajánlatokat választhassanak, vagyis
megsértette az EU trösztellenes szabályait.
Amikor valaki bankkártyával fizet - és az EU fogyasztóinak  több mint fele így intézi a nem készpénzes tranzakcióit -, a kiskereskedő bankja díjat fizet a kártyatulajdonos bankjának. A boltok ezt a díjat beépítik az árazásukba. Viszont a Mastercard az ügyfeleitől elvárta, hogy azt a díjat alkalmazzák, ami az eladó országában helyileg érvényes. Így mikor valaki egy alacsonyabb díjszabású uniós ország bankjával került kapcsolatba, ugyanúgy a magasabb díjat kellett fizetnie, és elvesztek az egységes piacból származó előnyök.
A Mastercard végeredményben megkárosította a kártyahasználókat, és korlátozta az EU-s piacot.
A 2013-ban kezdődő vizsgálat most bírsággal zárult, amiből azonban az Európai Bizottság 10 százalékot engedett, mert a kártyaszolgáltató együttműködő volt a vizsgálatok során.
2019.01.22 17:00

Még mindig sok a megtévesztő webáruház

Publikálás dátuma
2019.01.22 09:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Két éve listázza a fogyasztóvédelem a jogsértő webáruházakat, eddig 559 akadt fenn a rostán. Ezek félretájékoztatják vásárlóikat.
Ha a megvásárolt termék nem nyerte el a tetszését, 14 napon belül visszaküldheti; ehhez egy letölthető nyilatkozatot kell kitöltenie – írta általános szerződési feltételeiben egy női ruhákat forgalmazó webáruház, amelyet 200 ezer forintra bírságolt tavaly a fogyasztóvédelmi hatóság. Az elállási jog nem köthető ugyanis alakisághoz, azaz nyilatkozatmintához. A webáruház ráadásul a 14 napos határidőre vonatkozóan is ellentmondásosan tájékoztatott: az egyik pontban az szerepelt, hogy az a termék átvételétől számolandó, egy másikban pedig az, hogy a nyilatkozat közlésétől. A hatályos jogszabályok szerint ez utóbbi az irányadó: a vevőnek legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül kell visszaküldenie a terméket. A bírságot azonban nem emiatt szabta ki a hatóság: a fogyasztóvédők első körben ugyanis nem büntetnek, csak figyelmeztetnek, így a vállalkozásnak lehetősége van kijavítani a hibákat. A szóban forgó webáruház üzemeltetőjének ez nem sikerült. Teljes egészében törölte ugyanis az elállási nyilatkozatmintát a honlapról, pedig a hatóság csak annak kötelezővé-tételét kifogásolta. Már csak azért is, mert az elállási jog nyilatkozatminta vagy egyéni nyilatkozat útján is gyakorolható, és éppen erről kell tájékoztatni a vásárlókat. A fenti eljárás látszólag bürokratikus kekeckedés, az online kereskedelem sajátosságai miatt azonban komoly szerepe van a vásárlók precíz és mindenre kiterjedő tájékoztatásának. Egy webshopban történő vásárlás során a vevők ugyanis nem tudják kipróbálni az adott terméket. Márpedig már mintegy 3 millió magyar rendel a webáruházakból, a hazai online kiskereskedelem forgalma tavaly átlépte a 400 milliárd forintot is. Éppen ezért is kezdte el az utóbbi években sűrűben ellenőrizni a webáruházakat a fogyasztóvédelmi hatóság. Míg 2015-ben 169 internetes kereskedőt ellenőriztek, addig 2017-ben már több mint 800-at, a vizsgált webáruházak száma mára pedig a blokkk.com összesítése szerint mintegy másfél ezerre rúg.  A hazai webshopok száma ugyanakkor úgy tízezerre tehető, a jogszabályok betartása pedig továbbra sem igazán jellemző a szférára. A hatóság tavalyi beszámolója alapján a fogyasztóvédelmi ellenőrök a korábbi évekhez hasonló találati aránnyal bukkannak hibát vétő honlapokra: 2015-ben 88, 2017-ben 86 százalék volt a kifogásolási arány. Horváth Katalin, a CMS Budapest Ügyvédi Iroda senior ügyvédje szerint ennek az az oka, hogy a webáruházak - zömmel kisvállalkozó - üzemeltetői nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget tájékoztatási kötelezettségüknek. Innen-onnan – akár a konkurenciától - összeollózott általános szerződési feltételeket tesznek fel honlapjukra. Közben nem nézik, megfelel-e a dokumentum még a hatályos jogszabályoknak, érvényesek-e az abban foglaltak a webshopjukra. Nem fordulnak hozzáértő ügyvédhez, mert megterhelő számukra 45-50 ezer forintot kiadni erre a célra. Csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni a vásárlók tájékoztatásának kérdésével, ha ellenőrzést kapnak. Az ismételt jogsértések aránya – a sűrűbb ellenőrzések hatására – valóban visszaesett a korábbi 54 százalékról 26 százalékra. Ebben feltehetőleg szerepet játszik az is, hogy 2017 óta az ismételt ellenőrzéseknél a bírság az addigi 15 ezer forint helyett 200 ezer forintról indul és 2 millió forintig terjedhet. Szintén elrettentő célzattal született meg az a „fekete lista” – a jogsertowebaruhazak.kormany.hu -, ahol 2017 januárja óta az Információs és Technológiai Minisztérium (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) névvel és címmel listázza a vétkes webáruházakat: innen két évig nem is lehet lekerülni.   A listán immár 559 e-kereskedő szerepel: többek között a fent említett, női ruházati termékeket forgalmazó webáruház is. A legtöbb gond az elállással, a szállítással és a jótállással kapcsolatos tájékoztatással van: 540 e-kereskedő emiatt került fel a feketelistára. A másik problémahalmazt az elérhetőségekkel kapcsolatos hiányosságok jelentik: emiatt 478 webáruház szerepel a listán. (A két probléma a legtöbb webáruháznál együttesen fordul elő). A fogyasztóvédelem egy külön csoportot alkotott a csodát ígérő termékekkel kapcsolatos megtévesztéseknek is: erre a listára 37 webáruház került fel, amelyek közül csupán egy kapott bírságot is. A webáruház - túl azon, hogy egy olyan szemmasszírozó eszközt árult, amelynek állítólagos pozitív hatásai a hatóság szerint nem bizonyítottak - nem tüntetett fel telefonszámot, postai címet sem. A lista tanúsága szerint az elmúlt 2 évben egyébként összesen 21 esetben szabott ki bírságot a webáruházakra a hatóság.        
2019.01.22 09:30
Frissítve: 2019.01.22 09:30