Cafeteria - Bajba kerülhetnek a fiatal munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.06.20 19:28
Illusztráció/AFP
Fotó: /
Jövőre megszűnhet több adómentesen adható cafetéria-juttatás jogcíme, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a 2019-es adótörvény módosítására benyújtott javaslatokat.

Nagy bajba kerülhetnek azok a főleg fiatal munkavállalók, akik a kedvező családpolitikai intézkedéseken felbuzdulva hitelt vettek fel lakásvásárlásra, és ehhez adómentes béren kívüli juttatást igényeltek a munkáltatójuktól, cafetéria formájában. Ugyanakkor a kormánynak a 2019-es adótörvényhez benyújtott módosító indítványából egyértelműen kiderül, hogy rosszul járnak azok, akiknek a lakásbérléséhez cafetériából nyújtottak támogatást, de az internet, a kulturális és sportrendezvényekre a belépők, a diákhitel támogatása is megszűnik, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást. Orbán Viktor kormányfő, már 2016. közepén arról beszélt, hogy a cafetériát készpénzesíteni kell, vagyis a bérbe beépíteni, a készpénzes térítést viszont kedvezményesen adóztatnák.

Erre 2016-tól van lehetőség, 100 ezer forintig kedvezményes adó sávba sorolták ezt a cafetéria kiváltó béresítést, ám ez is megszűnhet 2019-től. Szintén elköszönhetnek a munkavállalók a 40,71 százalékkal adózó olyan juttatások, mint az étkezési utalvány, a helyi bérlet, illetve az iskolakezdési, az egészség-, valamint a nyugdíjbizotosítási támogatástól, munkahelyi étkezés, ajándékutalvány is.( Az adómentes cafetéria elemekből bizonyos értékhatáron felül már kedvezményes adót kell fizetni, de a 40,71 százalékos körbe tartozó cafetéria juttatásoknál ilyen megkötés nincs.) A bruttó bérből a munkáltatók 19,5 százalékos szociális hozzájárulást és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizetnek, míg a munkavállalótól levonják a 15 százalékos szja-t, és a 18,5 százalékos egyéni járulékot, vagyis a dolgozó 66,5 százalékát viszi haza a bruttó bérének.

Országos tiltakozást kezdeményez a VDSZ
Az adótörvényekbe bújtatva akarja megszüntetni az Orbán kormány azokat a béren kívüli juttatási elemeket, amelyekkel a dolgozók sok esetben bérkiegészítést kaptak. A furcsaság abban van, hogy a kormány korábbi intézkedéseit is tönkre teszi ezzel a javaslattal.
A munkáltatók biztos megszüntetik, vagy az adóteherrel kevesebbet kap a dolgozó – véli Székely Tamás a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Olyan elemek is áldozatul esnek, amelyekkel a cégek olyan, a munkaerőhiányból eredő problémát tudtak kezelni, mint a lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetésének támogatása.
Különösen érdekes, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök javaslataként született és igen népszerű 100.000 Ft-os adható készpénzforma is megszűnik, amely viszont az alacsony keresetűeknél fog havi közel 10.000 Ft-os jövedelemcsökkenést okozni. A munkáltatók ezt a formát vagy megtakarításként fogják kezelni, de ha beépítik a bérbe, akkor is jövedelemcsökkenés éri a dolgozókat!
A béren kívüli juttatások ilyen mértékű kivégzése több millió munkavállalót érint, a kulturális ágazat utalványon keresztüli bevételeit megszünteti.
A VDSZ álláspontja szerint a kormány ezzel kárt okoz a családoknak, ahelyett, hogy segítené a fiatal munkavállalók elhelyezkedését, a lakhatás támogatását. Sőt ilyen hóhérmunka helyett az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak befizetését is adómentessé kellett volna tenni. – mondja Székely Tamás.
Ezért közös tiltakozásra hívja fel a VDSZ az ágazati szakszervezeteket, és követeli, hogy az adómentes cafeteria megszüntetésére vonatkozó javaslatot azonnal vonják vissza!

Az új törvényjavaslatban már szó sincs kedvezményes adózásról. Talán nem véletlen ugyanakkor, hogy a vendéglátásért, a rekreációért és a kereskedelmi szállásnyújtásért továbbra is a kedvezményes, 34,22 százalékkal adózó SZÉP-kártyával fizethetnének a dolgozók. ennek oka, mint erre az ágazati szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, valamint a kormányfő közeli barátja Mészáros Lőrinc egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai turisztikai iparból.

Természetesen adhat a munkáltató jövőre is lakás célú támogatást, csak éppen a munkáltató és a munkavállaló is a munkabérre érvényes adóterhet kénytelen viselni tájékoztatta a Népszavát Király Ágnes, okleveles adószakértő. Ha a SZÉP-kártyán kívül csak az óvoda-bölcsőde juttatásból lehet majd választani, akkor a cafetéria-rendszer okafogyottá válik.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy nem csak a költségvetési bevételek növelése a kormány célja, hanem talán az is, hogy statisztikailag magasabb bért lehessen kimutatni, holott a cafetéria egyik alapvető célja éppen a dolgozók adókímélő ösztönzése lenne.

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

A gond az, hogy a munkáltatók két tűz közé kerülnek a törvényjavaslat elfogadása esetén. Ha munkáltatók nem adják oda bér formájában a kieső cafetéria összegét, akkor a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben könnyen elveszíthetik a dolgozóikat. Az átlagos cafetéria juttatás összege a felmérések szerint évi 300-400 ezer forint. Ha ezt bérként kapja meg a dolgozó, az alig több, mint a felét éri majd. Azt viszont kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy olyan mértékű béremelést hajtson végre, amely megőrzi a foglalkoztatott korábbi, még a cafetériával számolt jövedelmének értékét

Ezt a többletköltséget a cégek döntő többsége nem tudja vállalni, hiszen már a kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum rendezése és az efölötti fizetések emelése is rendkívül megnehezítette, főleg a kisebb vállalkozások helyzetét – jegyezte meg Király Ágnes.

Parragh támogatja
A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszüntetését támogatja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Egy tegnapi sajtótájékoztatón így érvelt: a miskolci vagy a nyíregyházi munkaadók fel vannak háborodva, hogy ez a támogatás most létezik, hiszen nekik is szükségük van a munkaerőre. Felvetésünkre, hogy a lehetséges munkaerő-utánpótlás a KSH adatai szerint Kelet-Magyarországon található nagyobb létszámban, míg munkalehetőség inkább Nyugat-Magyarországon van, azt mondta: csak részben igaz, hogy nincs munkalehetőség az ország keleti felében. Eger, Miskolc, Debrecen környékén szintén jelentős a munkaerőhiány, és különben sem jó stratégia, ha a csak a nyugati országrészre koncentrálunk. Leszögezte: helyénvaló a sok cafeteria-kedvezmény megritkítása, mert az utalványoknak az ország egyes területén másodlagos piaca alakult ki.
V. A. D.

Szerző
Témák
cafeteria
2018.06.20 19:28

Többé nem gyártanak dízeles Porschét

Publikálás dátuma
2018.09.23 09:43

Fotó: AFP/
A vállalat úgy véli, túl sok gondot okozott nekik a dízelbotrány. Az elektromos és a hibrid autókra koncentrálnak majd.
A jövőben leáll a dízelmodellek árusításával a Volkswagen Grouphoz tartozó Porsche – írja a Reuters. Oliver Blume, a vállalat főnöke a Blidnek azt mondta: sok gondot okozott nekik a dízelbotrány, pedig ők maguk soha nem foglalkoztak dízelmotorok fejlesztésével. Blume az interjúban kiemelte: a Porsche a továbbiakban arra fog koncentrálni, amiben igazán jó, vagyis a benzines és a hibrid autókra, 2019-től pedig elektromos járművekre is. A dízelmotoros modellek tulajdonosait a jövőben is kiszolgálja a vállalat. A német autógyártók közül a Porsche az első vállalat, amely a dízelügy miatt ilyen lépést tesz – igaz, csak nagyjából egy évtizede kínálnak dízelmodelleket.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) még 2015 szeptemberében vádolta meg a Volkswagent azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el, a botrány pedig más gyártókat is gyorsan elért.
2018.09.23 09:43
Frissítve: 2018.09.23 09:47

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00