önkormányzat;

KIES TÁJ Megélhetés, állandó jövedelem kell az emberek NÉPSZAVA FOTÓ

- Utolsónak hitt önkormányzati esély

Vidéken életmentőként várják a falvak beígért fejlesztési csomagját, bár a polgármesterek és a kormány sem tudja, mit kellene belepakolni a programba.

Kimondva, kimondatlanul a Fidesz kétharmados győzelméhez, a vidék kistelepüléseinek politikai letarolásához szükség volt arra a helyi vezetőket nyugtató levélre, amiben Orbán Viktor négy nappal a választás előtt szent fogadalmat tett, hogy sehol nem fognak önkormányzatot felszámolni, minden településnek lehet helyhatósága, „még annak is, ahol csak négyen élnek”. Az üzenetben meghirdette a megyei jogú városok fejlesztési csomagja mellé a „nagyjából kidolgozott” középvárosi programot és beharangozta a falvak megújításának terveit is. A voksokat a kormánypártok bezsebelték, de ahogy április elején nem tudtunk semmit a Modern falvak programról, úgy most, június második felében is csak ködszurkálás folyik, ha a kérdés szóba kerül. Közben erősödik az érzés: a falvak megmentő csomagja körül nincs minden teljesen rendben.

Egyrészt közismerten ellenzéki, baloldali vezetésű települések maradtak ki a miniszterelnöki címlistából, nem tudni miért. Az azóta megszűnt Együttből a Momentumba tavaly átigazolt Juhász Béla, Sződliget polgármestere és Angyal Jenő, a Nógrád megyei Vizslás szocialista vezetője is azt felelte érdeklődésünkre, hogy semmilyen levelet nem kapott a miniszterelnöktől, csak a megjelent hírekből tudják, hogy valamilyen vidékfejlesztési csomagot ígért be társaiknak. Nekik és községeiknek nem jár majd a pénzből – kérdezik.

Azt is többen megjegyezték, hogy ugyan jól hangzik a Modern városok program megvalósítása mellett a falufejlesztési csomagért is felelős, kormányzati szerepben most bemutatkozó Gyopáros Alpár ígérete, hogy a lehető legszélesebb kör bevonásával akar társadalmi egyeztetést kezdeni az elképzelésekről, mégis érdemes elgondolkodni: vajon az elmúlt nyolc évben hány kérdés megvitatásába vont be a Fidesz-kormány szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, mikor változtatta meg terveit az érveik hatására? Az egyeztetés-sorozat elhúzódására pedig nyugodtan lehet majd hivatkozni, amikor a konkrétumokat kéri számon az ellenzék és a sajtó.

Ráadásul a Miniszterelnökség újdonsült államtitkára máris elkezdte a hátrálást, amikor a napokban azt nyilatkozta, először a 2021-es költségvetésben tart elképzelhetőnek nagyobb kifizetéseket a Modern falvak program keretében. Az ugyanakkormár megágyazna a következő évi választásnak, addig pedig az államtitkárság fenntartási költségein túl nem kell mélyen a zsebébe nyúlni a kormánynak, mégis napirenden lehet tartani a kérdést. Erre már önmagában az önkormányzati szövetségek lelkesedése is elegendő biztosíték.

Három héttel ezelőtt négy szövetség fontosnak tartotta válaszlevelet küldeni a miniszterelnöknek, amelyben felajánlották segítségüket a program elkészítéséhez. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nevében Schmidt Jenő, a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György, valamint a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége nevében Csomor László elnök látta el kézjegyével az írást. A levélben jelezték, hogy a térségek integrált, komplex fejlesztésében gondolkodnak, amibe beleértik a Modern városok és a Modern falvak programok egyes elemeinek koordinálását is.

SORREND A kormányzati propaganda a legkisebb településekre is elér, de a pályázati pénzek már nem mindig - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

SORREND A kormányzati propaganda a legkisebb településekre is elér, de a pályázati pénzek már nem mindig - FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Ez utóbbi megjegyzést annak fényében fricskaként is értelmezhetjük, hogy a TÖOSZ elnöke szerint a Modern városok keretében elfogadott fejlesztések többségének nincs térségi hatása, nemhogy az elvárható 30 kilométeres körzetben, de már a szomszéd faluban élők sem élvezhetik majd a beruházások nagy részének előnyeit. Schmidt Jenő ráadásul többször is lehetetlennek nevezte az összes kistelepülés fejlesztését, a leszakadt térségek felzárkóztatását tartotta reális célnak a program keretében. Ezt azonban a kormány vélhetően nem meri majd felvállalni, mert az rontaná politikai esélyeit a következő ciklusra. Így vélhetően inkább ad majd valamit a majdnem háromezer szóba jöhető településnek, de ez a valami nem biztos, hogy érzékelhető változást tud hozni a községek életében. Szabó Gellért számára elfogadhatatlan, hogy legyenek a fejlesztésekből kimaradó térségek.

A Miniszterelnökség eddig azt az idilli képet vázolta, hogy a program alkalmas lesz a falvak népességének megtartására, az elvándorlás megállítására, sőt visszafordítására. A nemzetközi trendek alapján azonban a TÖOSZ elnöke elismerte, hogy legfeljebb lassítani lehet a városokba áramlás folyamatát, megállítani nem.

A Faluszövetség vezetője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad folytatni a Modern városok programnak azt a torzítását sem, hogy a pénzek nagy részét útépítésre költik. Szabó Gellért szerint nehéz kontrollálni, hogy egy állam által kiválasztott cég miért pont annyi pénzért végzi el a munkát. Nem véletlen, hogy az utóbbi napok hírei alapján várhatóan épp ezen a ponton bele is akar nyúlni az új kabinet a megyei jogú városok fejlesztési csomagjába.

Máris ráléptek a fékre

A Népszava kormányzati körökből származó információi szerint Gyopáros Alpár államtitkár egyik legfontosabb feladata a teljes Modern Városok Program felülvizsgálata, amire azért van szükség, mert az építőiparban – egyebek mellett a rengeteg állami beruházás hatására is - elszálltak az árak. Az építőipari cégek válogathatnak a megrendelések között, és a kormány szeretné kicsit visszafogni a túlárazásokat.

Informátorunk ennél is fontosabbnak nevezte,hogy az összesen 3400 milliárdos csomagban több százmilliárd forintot lehetne megspórolni, ha nem annyira fontos, de a kampányban jól hangzó beruházásokat elhagynak a közelgő gazdasági válságra hivatkozva. Állítólag az M4-es gyorsforgalmi út 2020-ra ígért befejezését érinthetik a változások. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is szóba hozta a kérdést a kormányinfón, ám ő a Miskolcot Kassával összekötő autópályát említette példaként. A jelzésekből egyértelmű, hogy az útépítési terveket újragondolja a kormány.

A Magyar Faluszövetség elébe ment a kormány programjának, amikor a tavaly júniusban Szentkirályon tartott közgyűlésén megfogalmazta „elvárásait és ajánlásait” a kistelepülési közösségekért. Ezek közt a legfontosabb, hogy a vidék lakossága az „elérhető életminőség tekintetében semmi hátrányt ne szenvedjen”.

A TÖOSZ önálló munkacsoportot hozott létre májusban, amelynek tagjai elkezdték összegyűjteni a Modern falvak program keretében megoldásra váró feladatokat és ezek rendezésének javaslatait.

A szövetségek vezetői egybehangzóan állítják: biztos megélhetés, állandó jövedelem kell az embereknek, hogy megmaradjanak a vidéki településeken. Az állam feladata pedig a helyi gazdaság működési feltételeinek javítása. Szabó Gellért szerint a fiatalabbaknak az is fontos, hogy kiszámítható legyen, hova tudják majd iskolába járatni a gyermekeiket. Az egészségügyi ellátás javításához mindenképpen állami segítségre lenne szükség, mert ma épp azokon a kistelepüléseken kerül sokkal többe az önkormányzatoknak a háziorvosi körzet vagy az ügyelet fenntartása, ahol a leggyorsabban nő a beteg, idős lakosság aránya.

Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a pontos lista csak sok-sok egyeztetés után állhat össze, a megoldások pedig több kormányzati ciklust igényelnek. A falvak felemelése nem lesz olyan egyszerű, mint a megyei jogú városok sportközpontjainak megépítése. Schmidt Jenő első találkozásukon félig tréfásan meg is jegyezte Gyopáros Alpárnak, hogy neki jutott ennek a ciklusnak a legnehezebb feladata. Ha megoldja, magasra juthat, ha nem, belebukhat.

A miniszterelnöki ígéretekre épülő kedélyes optimizmus az ellenzéki sződligeti polgármester kelléktárából még mindig hiányzik. Juhász Béla fideszes politikusokkal a napokban folytatott beszélgetéseire hivatkozva állítja: a kormány mégsem tett le arról, hogy a kétezer fő alatti településeken jövőre már ne tartsanak önkormányzati választást.

Munka nélkül megszűnik a falu

Magyarlukafa az egyik legapróbb település Baranyában, a festői Zselici dombság peremén. Polgármestere, Gregorics Csabáné azt mondja, papíron 101 lakosa van a falunak, de valójában csak 67 magyar ember él itt állandóan. A többiek hét nemzet állampolgárai, hollandok, belgák, norvégok, németek, akik nyugdíjasként az év egy részét töltik a községben vásárolt házaikban.

- Ha megkérdezik, mi kellene leginkább a falu fejlődéséhez, mit felel majd?

- Ide mindenképpen normális út kellene, mert ami most van, az förtelem. Tán még soha nem újította fel senki, mindent kimosott a víz, két autó nem fér el egymás mellett, ez mindenkit elriaszt tőlünk. Ráadásul, akinek nincs autója, alig tud kimozdulni Magyarlukafáról, mert naponta csak három busz fordul ide, hétvégén meg egy.

Ha lenne jó út, az miben segítené a falut?

- Van egy gyönyörű tájházunk, de senki nem látogatja. A térség más településeivel összefogva turisztikai csomagot állítanánk össze, hogy ide csábítsuk a kirándulókat. Aztán a falubuszunk közlekedését is megkönnyítené, aminek a használata nélkül megállna itt az élet.

Mire használják a falubuszt?

- Ez viszi iskolába a gyerekeinket Pécsre és Somogyhárságyra, ahová orvoshoz is járunk. 2013 óta Mozsgón működik velünk együtt hét falu közös önkormányzati hivatala, ami 17 kilométerre van tőlünk, ügyeket intézni is visszük az embereket. Nálunk nincs bolt, de még italbolt sem, vagy a busszal mennek bevásárolni az emberek, vagy összeírják a listát és a falugondnok megvesz nekik mindent. De bármit teszünk, a fiatalok menekülnek innen, mert nincs munka.

- Tudnának munkahelyet teremteni?

- Ötletünk van, egy zöldségfeldolgozót tervezünk, de csak a Start programból jutunk segítséghez, más forrásból nem, így lassan halad az előkészítése. Azt kellene belátni a kormánynak, hogy hiába van rengeteg pályázat, az ilyen egészen apró falvak nem tudnak elindulni rajtuk, mert a 10 százalékos kötelező önrészt sem tudják előteremteni.



Uniós százmilliárdok elköltése után sem tudjuk biztosítani a vízminőségi minimum-elvárásokat. Közben új szennyezők, például mikroműanyagok is megjelentek az ivóvízben.