Tovább lazuló atomengedélyezés

Publikálás dátuma
2018.06.21 07:23
Népszava fotó
Fotó: /

Paks 2 engedélyezési folyamatának csúcspontján a kormány ismét módosítja annak szabályait. Bár a beadványokat véleményező független szakértő már nem vállalhat részt azok kidolgozásában, törlik a kérelmező és a szakértő közötti gazdasági kapcsolat tilalmát. Így már csak az összeférhetetlen, ha a szakértő a kérelmező (a Paks II Zrt.), avagy a szállító (az orosz állami Roszatom) vezetőinek rokona, avagy szervezete ezek valamiféle érdekeltsége. Az eredeti tervekkel szemben a mérnökkamara nem kap vétójogot.

Környezetvédők és ellenzéki pártok szerint a módosítás még tovább lazít az új atomblokkok engedélyezésének szigorúságán. A kormány már tavaly lehetővé tette, hogy a független szakértőt ne az elbírálást végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH), hanem a kérelmező bízza meg. Az új szabály nyomán a független szakértő nem a hatóság, hanem az őt megbízó kérelmező érdekei szerint járhat el.

Paks 2 engedélyezése amúgy is zavaros. A beruházónak közel tízezer engedélyt kell beszereznie. Jelenleg épp a legnagyobb, önmagában több százezer oldalas úgynevezett létesítési engedélykérelem előkészítése zajlik. Az erre rendelkezésre álló néhány hónapot még atomhívők is hajmeresztően rövidnek ítélik. Sokak szerint a most beterjesztett csomag szintén ennek tudható be. A Greenpeace nemrég feltárta, hogy Paks 2 anyagaiba OAH-szakértők is bedolgoztak, amin a hivatal vezetője semmi kivetnivalót nem talált.

Szerző
2018.06.21 07:23

Az OPEC visszavág, jön a drágulás, és a háttérben zajlik a palaolaj-forradalom

Publikálás dátuma
2018.12.08 11:30
Az olajkitermelő országok mindegyikét megrengette az olajár világpiaci zuhanása. Szaúd-Arábiát is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/S
Fotó: /
Ismét meglódulhat kissé az olaj - és így a hazai üzemanyagok - ára az OPEC bécsi ülésén elhatározott újabb termelés-visszafogás nyomán.
Az olajár emelése érdekében napi 1,2 millió hordóval visszavágta pénteken a vele együttműködő államokkal közös kitermelését bécsi ülésén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). Ebből 800 ezer hordót vállaltak maguk a kartelltagok – legfőképp Szaúd-Arábia -, további 400 ezret pedig a többiek, így leginkább Oroszország. A hírek hatására délután az olajkurzus emelkedésnek indult: az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordónkénti ára a reggeli 59 dollárról lapzártánkra 63 dollár közelébe került. A kínálatszűkítés jelentős támaszt adott az olajárnak, így az akár 65-75 dollárig is felkúszhat – vélte lapunk megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde részvényelemzője, aki 2019-re is nagyjából ezzel az ársávval számol. Szaúd-Arábia költségvetése például csak 88 dolláron nullszaldós. Tekintve, hogy a kartell és társai 2016 novemberében 1,6 millió hordós kínálat-visszafogásról, majd ez év júniusában, az emelkedő árak láttán ennek egymillió hordós enyhítéséről döntöttek, a mostani újabb nadrágszíj-húzás voltaképp a korábbiaknál is önsanyargatóbb. Az élet ugyanakkor ennél bonyolultabb, hisz például gazdasági összeomlása miatt Venezuela kitermelése jócskán visszaesett, Líbiából viszont éppenséggel több érkezik a vártnál – figyelmeztetett az elemző. Számos tényezőt összefújt a szél – fogalmazott Gaál Gellért arra a kérdésünkre, hogy miként tudott az év nagy részére jellemző, 90-100 dolláros olajárelőrejelzések után október közepe és november vége között a kurzus 87 dollárról harmadával 59 dollárra esni. Az árat felfelé is leginkább Donald Trumpnak a napi 2,4 milliós kivitelre alkalmas Irán elleni megszorító intézkedései hajtották, és az árzuhanást is az iszlám köztársaság elleni amerikai szigor enyhülése váltotta ki. Ráadásul mindenkit meglepett a – kartellen kivüli – Egyesült Államok palaolaj-kitermelésének megugrása is. (Bár alapvetően az olajár 2014 végi összeomlását is e kör meglepő erejével magyarázták, az azóta bekövetkezett áremelkedésben szintén szerepet játszottak e kitermelők állítólagos pénzügyi és szállítási gondjai.) A mostani áreséshez a palaolajcégek és bankjaik közötti kockázatmérséklő megállapodásokból fakadó, öngerjesztő eladási hullám is hozzájárult. A Jamal Khashoggi szaúd-arábiai újságíró ellen az ország isztambuli nagykövetségén elkövetett gyilkosság szintén az USA tárgyalási erejét javította a királysággal szemben. Táplálta az áresést a világ – így legfőképp Kína – keresletemelkedésének lanyhulása is. Az olajárra most leginkább az amerikai palaolaj-forradalom hat – vélekedett lapunk kérdésére Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza, akit a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen kérdeztünk. Ez olyan, világtörténelmi szinten is ritkaságszámba menő kínálatbővülést hoz, mint akár Szaúd-Arábia a 60-as években. Az első nagy palaolaj-felfutást követő, 2014-2015-ös olajárzuhanás után kétségkívül több kitermelő tönkrement. Viszont ezeket mások felvásárolták és folytatták a repesztést. Ma már olyan nagy szereplők is komoly érdekeltségeket építettek ki maguknak, mint a Chevron vagy az ExxonMobil. A rendkívül tőkeigényes iparágban ma már több mint ezermilliárd dollár forog. Eme eljárás azt is lehetővé teszi, hogy a kitermelés gyorsabb beindításával, illetve leállításával rugalmasabban reagáljanak az olajárszintre. Az érdekelteket az elmúlt évek során kétségkívül sújtották bizonyos szűk szállítási képességek. Ez azonban – mondhatni hagyományos piaci szabályok alapján – komoly vezetéképítési lázat gerjesztett. A palaolajbőség hatásához képest Varró László az Irán elleni megszorításokat, Venezuela, Líbia Nigéria, vagy épp más, váratlan világpolitikai események hatását hosszú távon kevéssé tartja számottevőnek. Mindemellett tartós maradhat a világkereslet évente napi 1,3-1,4 millió hordós, meglehetős számottevő emelkedése is - vélekedett az IEA vezető közgazdásza, aki előrejelzést nem kívánt adni az olajárra.
2018.12.08 11:30
Frissítve: 2018.12.08 11:30

Visszafelé sülhet el a rabszolgatörvény: a cégek könnyen dolgozók nélkül maradhatnak

Publikálás dátuma
2018.12.08 10:00

Fotó: Industry Views/
Az érintettek csak találgatják a valódi célt, a kormányoldal viszont az utolsó pillanatban tovább srófolt a már eddig is szoros munkajogi présen.
Egyre nehezebb kihámozni az elmúlt szűk három hét eseményeiből, mi vezérli a Fideszt és a kormányt a túlórakeretek erőteljes tágításakor. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett javaslat kapcsán a kormánypárton kívül  minden érintett próbálja ledobni magáról a felelősséget. A hazai munkaadói szervezetek már az első napokban jelezték: a javaslat őket is meglepte, és nem az ő igényük volt a túlóráztatás lehetőségének növelése. A Magyarországon működő német cégek szintén igyekeztek világossá tenni: ők ezt ebben a formában egyáltalán nem kérték. A szakszervezetek pedig erőteljesen tiltakoznak a dolgozók kizsigerelése ellen, mert hiába is igyekszik az ellenkezőjét elhitetni a kormány és a Fidesz, a változások sok jót nem hoznak a munkavállalók számára.  Az amúgy is bonyolult munkaidő-szabályozás tervezett változtatásainak okait és célját ugyanakkor a tervezetet jegyző Kósa Lajos magyarázatai nem segítik megérteni - pláne, hogy felszólalásaiban sokszor maga is kever időnként fogalmakat. A szakszervezetekkel utólag lefolytatott - és most már egyértelműen látszategyeztetéseknek nevezhető - találkozók után közölt ellentétes információk, a napról napra változó javaslatok szintén nem könnyítik a tisztánlátást. Persze a kormánynak ez feltehetőleg nem is célja, mivel valószínűleg inkább a külföldi befektetőknek kívánt üzenni a túlórakeretek felemelésével: a munkaerőhiány ellenére Magyarország még mindig megfelelő célpont a termelési beruházások számára. Erre utal Szijjártó Péter nyilatkozata is. A külgazdasági miniszter pár nappal a javaslat benyújtása után arról beszélt Düsseldorfban: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, az ágazat jövőbeni versenyképessége pedig nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – mondta. Csakhogy ami az íróasztal mellett jó megoldásnak tűnik a munkaerőhiány kezelésére, az a gyakorlatban épp a visszájára sülhet el. Ha a törvényjavaslatban foglalt lehetőségekkel a vállaltok valóban élnek, akkor a dolgozóik könnyen otthagyhatják őket. A cégeknek nem érdeke rabszolgákként tartani dolgozóikat – mutatott rá Dirk Wölfer. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője a magyarországi német cégek vezetőivel, HR-szakembereivel folytatott beszélgetései alapján azt is kijelentette: ebben a formában biztosan nem szorgalmazták az itteni német cégek a változtatásokat. A magyar munkaerőpiac már így is jóval rugalmasabb a munkaidő tekintetében, mint a német. A túlóra pedig drágább, mint a rendes munkaóra, a cégeknek nem érdeke tehát, hogy túlóráztatással váltsák ki a hiányzó munkaerőt -magyarázta. Szerinte a törvényjavaslatban foglaltakkal csínján kell majd bánniuk a munkaadóknak, ha nem akarják, hogy dolgozóik elmenjenek. Az ipari cégek helyi vezetőinek ugyanis a szakemberhiány mellett egyre inkább amiatt fő a feje, hogy megállítsák, vagy legalább mérsékeljék a helyenként már 40 százalékra rugó fluktuációt. Ebben pedig nem segítene, ha rabszolgákként akarnák dolgozóikat  túlóráztatni. A létszámhiány miatt a legtöbb cégnél a munkahelyi légkör már amúgy is rendkívül stresszes, a túlórakeretek már márciusra kimerülnek. A törvényileg most megengedettnek akár a dupláját is ledolgoztatják a munkáltatók, több helyen az ezért járó hatósági büntetéseket is belekalkulálják a költségvetésbe. A teljesítőképességük határán táncoló dolgozók egészségügyi állapota ugyanakkor nemzetközi mérések szerint is egyre romlik, és évről évre nő a munkahelyi balesetek száma is. Mindez egy öngerjesztő folyamat, hiszen a rossz munkahelyi légkör és a túlzott terhelés miatt hamar távoznak az újoncok, de akár a régiek is, ami miatt tovább fokozódik a létszámhiány, további rendkívüli terhelést róva az ottmaradókra. Ebben a helyzetben nehezedik hatalmas nyomás a helyi menedzsmentre, amely a tervszámok teljesítése miatt a legjobb szándék mellett sem tud odafigyelni a dolgozók munkakörülményeire, túlterheltségére – panaszolják a szakszervezetek. Az érdekvédők egyébként attól is tartanak, ha nem kezelik a fenti problémákat – márpedig a rabszolgatörvény arra épp nem alkalmas - az egész a visszájára sül el, és a munkaerő-problémák miatt néhány cég hamarosan befejezi a termelést. Vagy ide sem hozza.           

A kormány nem kér az uniós munkaügyi ellenőrzésből

További felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene az Európai Munkaügyi Ügynökség létrehozása, a lépéssel a munkaügyi ellenőrzés ráadásul kikerülne a tagállami hatáskörből. Magyarország ezért nemmel szavazott az elképzelésre - olvasható  a foglalkoztatáspolitikai államtitkár közleményében. Bodó Sándor szerint a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené, ha egy uniós intézmény a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva. A javaslat ellen a svédek is tiltakoztak, ennek ellenére  a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács brüsszeli ülésén megszavazta a tervezetet, így megkezdődhetnek a tárgyalások az ügynökség létrehozásáról.    

Nem hagyják abba a tiltakozást

Pedagógusok, hallgatók, bölcsődei dolgozók, értelmiségiek szakszervezetei is részt vesznek a Magyar Szakszervezeti Szövetség által szervezett tüntetésen. A demonstráció résztvevő szombaton 10 órakor gyülekeznek a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, ahonnan a Parlament elé vonulnak. A szakszervezetek ígérik: a tüntetés után sem hagyják abba a tiltakozást, nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a jövő héten, és készek az ipari parkok körbezárására is. 

2018.12.08 10:00
Frissítve: 2018.12.08 10:00