Még keményebb az uniós bírálat

Publikálás dátuma
2018.06.20. 21:37

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) jövő hétfőn szavaz arról a jelentéstervezetről, amely felszólítja az uniós kormányokat, hogy indítsanak eljárást Magyarország ellen a jogállam megsértésének egyértelmű kockázatai miatt. A szavazás előtti utolsó szakbizottsági vita arról tanúskodott, hogy az úgynevezett 7. cikkelyes állásfoglalást támogatni fogja a képviselők többsége. Egymástól függetlenül ezt a véleményt hangoztatta újságíróknak a LIBE két magyar tagja: a fideszes Gál Kinga és a DK-s Niedermüller Péter.

Judith Sargentini - Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament

Judith Sargentini - Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament

A szakbizottság szerdai ülésén a képviselők a szöveghez benyújtott módosító indítványokat vitatták meg. A holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstevő bejelentette, hogy a beérkezett 263 javaslatból eddig 50 kompromisszumos indítvány készült. A szavazásig hátralévő időben ezeket ki fogják egészíteni a magyar Országgyűlésben elfogadott hetedik alkotmánymódosítás és az úgynevezett Stop Soros törvénycsomag értékelésével. Sargentini szomorúnak nevezte, hogy épp a Menekültek Világnapján döntött a magyar parlament, meg sem várva a Velencei Bizottság ajánlásait.

A jelentéstevő hangsúlyozta, hogy a munka során figyelembe vették a fideszes képviselők tényszerű módosító javaslatait is, ám ők utóbb kihátráltak a közösen összegyúrt szövegváltoztatások mögül. Mint közölte, a magyar néppártiak nem akartak rossz színben feltűnni a hazájukban azzal, hogy a nevük bármilyen formában szerepel a szövegen. Gál Kinga ezt cáfolta, mondván: azért nem kívánták a nevüket adni egyik-másik kompromisszumos indítványhoz, mert azok még az eredeti szövegnél is kritikusabbak Magyarországgal szemben.

Sargentini azt is bejelentette, hogy a szavazásra bocsátandó végleges szövegben nem lesznek hivatkozások nem-kormányzati szervezetek véleményére, nehogy vita kezdődjön arról, hogy elfogultak-e vagy sem. A vitához hozzászóló fideszes EP-képviselők ettől függetlenül nem kímélték a jelentéstevőt és munkáját. Szerintük a kompromisszumos módosító indítványok valótlanságokon alapuló, ténybeli tévedésektől hemzsegő, politikailag elfogult szövegek. A legtovább Szájer József ment, aki szerint a LIBE képviselői “miközben a jogállamról papolnak, önkényesek, és úgy viselkednek, mint a legközönségesebb diktátorok”. Nehezményezte azt is, hogy a vitában jóval többen voltak azok, akik bírálták a Magyarországot, mint akik kiálltak mellette. Ezt a megjegyzést már az ülést levezető bizottsági elnök, Claude Moraes sem tűrte, és a mikrofonját bekapcsolva közölte: mindenki szót kapott, aki jelentkezett. “Ha Ön kevesli a támogatóikat, és egyáltalán vannak még ilyenek, akkor hozza magával őket!” — tette hozzá.

A hozzászólók zöme kifejtette, hogy a bírálatok nem Magyarországnak, hanem a magyar kormánynak szólnak. Az Európai Néppárt frakciójából — a fideszeseket kivéve — két lengyel képviselő mondott véleményt. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a magyar kormány megsérti az uniós értékeket.

“Alaposan és körültekintően meg fogjuk vizsgálni, hogy sértik-e az uniós jogot a magyar parlament által elfogadott friss jogszabályok” — válaszolta egy német szocialista EP-képviselő kérdésére Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán az alkotmányügyi bizottság ülésén. A politikus hozzátette, nehezen érti, hogyan lehet bűncselekménynek minősíteni egy menekült támogatását.

Zuglói bérlakáscsaták

Publikálás dátuma
2018.06.20. 20:17
Zugló, önkormányzat - Népszava fotó

 Míg a kormány az Alaptörvény módosításával épp kitiltja a közterületekről a hajléktalanokat, addig a főváros XIV. kerületében az otthonteremtési programok okoznak – politikai szempontból is figyelemre méltó – vitát. A 444.hu azzal a címmel számolt be a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette kerület képviselő-testületének múlt heti üléséről: „A zuglói Fidesz és MSZP együtt vették el a lehetőséget a rászoruló családoktól, hogy lakásban élhessenek.”

Szabó Rebeka, Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere (Párbeszéd) érdeklődésünkre felidézte: az ő javaslata alapján tárgyalt a testület a Baptista Integrációs Központ (BIK) és az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) projektjeiről. A két szervezet azt kérte: a kerület adjon nekik használatba olyan önkormányzati bérlakásokat, amelyek rossz állapotúak, lakatlanok. Ők aztán felújítják azokat, majd otthontalan, de dolgozó, könnyen integrálható embereket költöztetnek oda, hogy újra tudják kezdeni életüket.

Mint azt Szabó Rebeka elmondta, a program számára alkalmas – kicsi, olcsón fenntartható, rossz állapotú, lakatlan – ingatlanokat a hivatal, a vagyonkezelő és a két szervezet munkatársai közösen választották ki, de fennakadást okozott, hogy az először kinézett négy lakásból három ugyanabban az épületben volt. Ráadásul volt olyan képviselő, aki aggodalmát fejezte ki, hogy a házakban lakók „nem akarnak hajléktalanokat” a szomszédjukba. Ez a kifogás terebélyesedett aztán vitává a legutóbbi testületi ülésen. Végül – tette hozzá Szabó Rebeka – a javaslat alapján a BIK két, az ULE egy lakást kapott volna. A BIK-nek kiszemelt lakások közül azonban az egyiket a körzet szocialista képviselőjének javaslatára, a Fidesz támogatásával kivették a programból, a másikat viszont az MSZP-sek és a kormánypártiak egy része is támogatta. Az ULE számára kinézett lakást a kormánypárti és az MSZP-s képviselők sem szavazták meg. Szabó Rebeka leszögezte: Karácsony Gergely polgármester és ő maga is mindkét szervezet kezdeményezését támogatta.

Az ügyben közleményt adott ki az MSZP zuglói frakciója, de ebben nem tértek ki arra, miért nem támogatták, hogy ULE is kapjon egy bérlakást. És arról sem írtak, miért csak egy ingatlant szavaznak meg a BIK-nek. Hevér László György, zuglói szocialista képviselő megkeresésünkre azt közölte: fontosnak és jónak tartják a hasonló programokat, ezért is támogatták például azt, hogy a BIK – Budapesten egyedülálló módon – kapjon egy lakást. Az ULE esete azonban szerinte teljesen más: ennek előkészítésébe nem vonták be őket, így például arra sem volt idő, hogy az érintett lakók hozzájárulását elnyerjék.

Szerző

Bevándorlók érkezését ünneplik egy magyar faluban

Publikálás dátuma
2018.06.20. 19:55
Illusztráció: Facebook / Závod
A római katolikus templom 250., a németség betelepülésének 300. évfordulóját ünneplik idén az értékőrzésért többször díjazott Tolna megyei Závodon - számol be az MTI.

Az idegenek betelepülésének háromszázadik évfordulóját augusztus 4-én ünneplik Závodban, német nyelvű misével, nemzetiségi kulturális programokkal, és emléktáblát állítanak az 1947-es kitelepítést idéző, tavaly elhelyezett emléktábla mellé - mondta Dávid Erzsébet, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke az MTI-nek.

A völgységi községbe 1718-ban érkezett meg a német telepesek első csoportja. Abban az évben tizenhárman telepedtek le a faluban, ahol akkor még rácok is laktak. A mintegy 300 lakosú településen ma 40-en vallják magukat német nemzetiségűnek.

A német bevándorlók betelepítésében is közreműködő Mercy család 1764-ban kezdte el építtetni a barokk stílusú műemlék templomot, melyet négy évvel később szenteltek fel. Kiemelkedő értéke az 1779-ben, Janicsek József prágai mester által épített orgona. A mellékoltár alatt Szent Benedek csontereklyéjét őrzik, amelyet VI. Pius pápa adományozott a templomnak.

A tájegység falvait 1718 és 1725 között népesítették be elsősorban sváb származású németek.

Szerző