A cigisdobozokban lehet plusz pénz az egészségügyre

Publikálás dátuma
2018.06.21. 13:30
Fotó: Népszava
Az aktívabb egészség megőrzéssel valamint a magánköltések kiegészítő biztosításra váltásával mentenék a szakemberek az egészségügyet – derült ki az IME szakfolyóirat egészség-gazdasági konferenciáján.

Miután az állam egyre inkább vonul vissza az ellátórendszer finanszírozásából, megúszhatatlan, hogy az állampolgárok – akár kötelező kiegészítő biztosítás formájában, akár újabb népegészségügyi termékadóval ne vállaljanak nagyobb részt a szektor működtetéséből.

Egészséges emberek nélkül semmit sem ér a versenyképesség fejlesztésébe befektetett tőke – derült ki Csath Magdolna közgazdász professzor előadásából. Aki egyebek mellett idézte: a World Economic Forum friss felmérését miszerint Magyarországon tartják a legtöbben bizonytalannak az egészségügyi rendszer működését. A várólista és a zsebből fizetés aggasztja a leginkább a lakosságot. S miközben a 30-70 évesek megbetegedési és halálozási mutatói drámaik, az egy főre jutó állami ráfordítások nemzetközi összehasonlításban is nagyon szerények.

Bodrogi József közgazdász stabilan működő egészségfinanszírozást sürgetett és jelezte, hogy az egészségügy forráshiányának enyhítéséhez innovatív ötletekre van szükség.

A piac szabályozása az állam kezében van – figyelmeztette a hallgatóságot a közönség soraiból Szilvási István professzor, aki szerint mielőbb rendezni kell a szolgáltatásokáért járó közfinanszírozást. Különben menthetetlenül tovább hasad a rendszer. Figyelmeztető jelként említette, hogy a kórházak orvosparkolói már kora délutánra kiürülnek, mert a gyógyítók a másod-, harmadállásaikba, a magánszektorba igyekeznek. A problémát pedig az intézmények menedzsmentjei már képtelenek megoldani – utalt a magán és az állami rendszer rendezetlen viszonyának egyik súlyos jelenségére.

Az egészségpolitikának előbb-utóbb lépnie kell, meghatározva azt a keretet, amelyben a köz- és a magánrendszer egymást nem szétverve működhet. Megúszhatatlan, hogy az állam ne nyúljon hozzá a társadalombiztosítási elvű rendszerhez – derült ki Sinkó Eszter közgazdász szavaiból. Hozzátette: nem ördögtől való, ha a finanszírozó elindul a kötelező kiegészítő biztosítás irányába – ha lát forrásokat a hihetetlen mértékben differenciálodott igények kielégítésre. „Arra kell figyelni, hogy akiknek nincs erre pénze, azoknak sem szabad hátrányba kerülniük” – mondta.

A népegészségügyi termékadó kiterjesztését javasolta a dohánytermékekre Polgár Csaba az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki mindezt azzal indokolta, hogy hiába vannak megelőző programok, a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő. Európai összehasonlításban továbbra is nálunk halnak meg a legtöbben rákban. Mint mondta: a szakma a Nemzeti rákellenes program megújítására készül és ebben a dokumentumban javasolni fogják, hogy a népegészségügyi termékadót terjesszék a dohánytermékekre is. A bevételt a szakma a keringési és a daganatos megbetegedések megelőzésére fordítaná. Javasolni fogják a tüdőrák államilag finanszírozott, szervezett szűrését az 55 év feletti erős dohányosoknál.

A népegészségügyi termékadó kiterjesztése mellett érvelt Joó Tamás közgazdász is, aki szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy mára a dohányzás az egyik legnagyobb népegészségügyi kockázat. Adatai szerint a teljes halálozás egyhatoda a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt történik. Hozzátette, hogy például a vágott dohány még mindig csak fele annyiba kerül, mint a cigaretta. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a fogyasztás visszaszorítása érdekében az előbbi adótartamát is növeljék. Számításai szerint, ha grammonként csak egy forint lenne a termékadó, már az is hatmilliárd forint többletforrást jelentene az egészségügynek.

Szerző

Bezárul a kapu a gazdag bevándorlók előtt is

Publikálás dátuma
2018.06.21. 10:47
Fotó: Tóth Gergő

Az eddigi, ideiglenes felfüggesztés után januártól végleg megszűnnek a letelepedési kötvények, vagyis a pénzért vásárolható bevándorlás lehetősége – szúrta a ki a napi.hu a 2019-es költségvetést megalapozó salátatörvényben. Az indoklás szerint a megváltozott gazdasági környezet miatt már nem indokolt a „nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyek jogintézményének biztosítása”, ami csak részben igaz, hiszen gazdasági értelemben az állam korábban is bukott a kötvényprogramon. 

A kötvényeket korábban az Országgyűlés gazdaság bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazták, amelyeknek busás haszna volt a programon, és amelyek kimutathatóan összefonódtak egyes kormányzati szereplőkkel. A törvényjavaslat szerint a forgalmazók által teljesített összesített adatszolgáltatást – vagyis hogy kik és mennyi kötvényt vettek, és szereztek így letelepedési jogot – az idegenrendészeti hatóság 6 évig kezeli. 

A magyar hatóságok 20 ezer kérelmezőből csak 20 igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott letelepedési engedélyt, számuk azonban magasabb lehet, mert a csak tartózkodási papírokat kapó külföldiekről a bevándorlási hivatal nem vezet elektronikus nyilvántartást. Így a programba legalább 19 885 külföldi került be.

Szerző

Aki jól mos, tovább rág

Publikálás dátuma
2018.06.21. 07:14
Fotó: Tóth Gergő
Ebben a rendelőben semmi nem történik, amit a páciens nem akar, a cél ugyanis az, hogy a kedvet csináljanak gyerekeknek fogaik megóvásához.

A szórakoztató fogászat meghonosításával foglalkozik a Gyermekeink Egészséges Fogaiért Alapítvány a főváros XIII. kerületében. Az idejáró gyerekek szorongását oldják, igyekeznek tudást adni és kedvet csinálni nekik a fogbetegségek megelőzéséhez – ingyen.

Zörög a kompresszor. Mátén, a 7 éves kisfiún nyoma sincs a félelemnek. Pontosan úgy tesz, ahogyan hallja a kéréseket: nyitja a száját, hol nagyra, hol szűkebbre, mert két felső, maradó fogának a felszínét tisztítja Gönczné Somogyi Valéria dentálhigiénikus. A szakember folyamatosan közvetít, hogy épp most mi történik a szájban, ahová a zajos fogfelszín tisztító kefécskék után, szélúrfi érkezik, hogy fölszárítsa a nedvességet.

Máté sokadjára van már itt a Rózsafa utcai alapítványi „prevenciós rendelőben”.

„Egyszer csak úgy tűnt, mintha Máté fogán lenne egy pici szuvasodás. Nem tudtuk, mitévők legyünk, végül egy ismerős ajánlotta, hogy mielőtt fogorvost keresnénk, először jöjjünk ide.” – mesél az anyja arról, hogyan találtak a helyre. „Itt megnézték, hogy tényleg lyukas-e vagy elég valamilyen megelőző kezelés, például barázdazárás Máté fogának. Nem volt szükség fúrásra és tömésre. Az alsó őrlőin már elvégezték a beavatkozást, most a fölsőkkel jöttünk vissza.”

– Miért vagyok itt? – kérdez vissza Máté, és már mondja is, hogy mély barázdák voltak a fogain, olyanok, amikbe könnyen belekerülnek a fogrontó baktériumok, de nehéz őket onnan eltávolítani. Hogy emiatt ne lyukadjanak ki, egy picit föltöltik ezeket réseket, és ezután már könnyebb a fogakat tisztán tartani.

Egy fog készen van, Máté szünetet kér. Kicsit játszani akar. A fogászati széktől távolabb, a sarokban együtt válogatják a másik dentálhigiénikussal, Halász Petrával a mágneses táblára a képeket. A kisfiú egy nagy kosárból öntapadós ábrákat szed elő, csak azokat, amik egészséges ételeket ábrázolnak, és amik nem betegítik a fogakat. Közben kiderül, hogy miért nem szeret közülük kettőt, a paradicsomot, és a teljes kiőrlésű, magos kenyeret. Azért ezek is odakerülnek a táblára a többi mellé, csak kicsit távolabb tőlük.

Mielőtt munkába veszik a másik fogat is, a dentálhigiénikussal gyorsan megszámolják Máté maradó fogait. Nyolcat találnak, és mellettük még több tejfogat. Az egyik mozog. Máté arról kezd mesélni, hogy korábban az egyik ilyen meglazult foga magától esett ki, egy másik meg egy almába ragadt. De nem bánja, ha egy fogat visz a fogtündér, mert eddig még mindig hozott helyette másikat.

Havonta 80-100 látogatója van a megelőzéssel foglalkozó – Szőke Judit címzetes egyetemi docens vezette három fogorvosból és három dentálhigiénikusból álló – stábnak. A néhány hónapos babáktól a fiatal felnőttekig bárkit, várandós anyákat is fogadnak.

Ebben a rendelőben semmi nem történik, amit a páciens nem akar.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

– Van olyan gyerek, aki tízszer is eljön, mire beül a székbe – idézi egy másfél éves, ám rendkívül gyanakvó páciens történetét Gönczné Somogyi Valéria. Mindig elkísérte ide a nagyobb testvérét és az ajtóból leste mi történik, mindaddig, míg egyszer fölmászott a székre, és nagyra nyitotta a száját. Egy másik testvérpár pedig mindig azért verseng, hogy ki legyen az első.

Szőke Judit évtizedek óta maga is részt vesz a WHO szájüregi egészséggel kapcsolatos adatgyűjtésében. Erre hivatkozva mondja: nálunk az 5-6 évesek 41 százalékának van ép fogazata. A 12 éveseknek már 2-3 maradó foga beteg, egyharmaduknak fogkő eltávolításra, kétharmaduknak pedig szájápolási tanácsra van szüksége. Egy több tíz évvel ezelőtt készült felmérés szerint a középkorú felnőtteknek már átlagban 16 foga szuvas, tömött vagy hiányzik. Az idősek több mint negyede teljesen fogatlan.

Az orvosnő szerint a fenti adatokon jelentősen lehetne javítani, ha az emberek tisztában lennének a helyes fogmosási technikákkal, és ismernék azokat a szabályokat, amelyekkel megőrizhető a szájüreg egészsége. Ha lenne elég olyan hely az országban, mint az ő alapítványi rendelőjük, ahol kizárólag a fog- és ínybetegségek megelőzésével foglalkoznak.

A megelőzést már a várandósság alatt el kell kezdeni. A leendő anyáknak fontos tudni – magyarázza a doktornő –, hogy a terhességi ínygyulladás gyakori, de szülés után néhány hónappal megszűnik. Ez a gyulladás szájápolással enyhíthető. A kisgyerek szájüregét is ajánlatos néhány hónapos kortól naponta egyszer megtisztítani, például az esti szoptatás után kendővel áttörölni a kicsi ínyét. A fogkefére szoktatást pedig el lehet kezdeni, ahogy kibújnak az első fogak.”

Idáig jutunk amikor megérkezik a második páciens, Ádám. Ő szintén hétéves, és anyjával a nyári tábor előtti utolsó ellenőrzésre jöttek. Ádám azt mondja: mielőtt indultak, akkor mosott fogat. De hogy jól és alaposan tette-e, azt most ellenőrzik, egy kis varázslattal. A kisfiú ínyét, fogait lepedékfestő anyaggal kenik be, s ahol ennek nyomán valami kék vagy lila lesz, ott bizony van még mit mosni. Az eredmény ezúttal egészen jó, csak két apró helyen, a szemfogak környékén lesz némi elszíneződés.

Bárkit szívesen látunk – mondja Szőke Judit – de állami támogatást nem kapunk, így szűkös forrásaink miatt, csak hetente kétszer, előzetes megbeszélés, időpont egyeztetés után tudunk pácienseket fogadni. Legutóbb a fővárosi önkormányzat támogatásával sikerült „fogas napokat” óvodai iskolai interaktív foglalkozásokat szervezni.

Szerző