Orbán Viktornál is többet kereshetnek a miniszterei

Publikálás dátuma
2018.06.21. 14:04
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Három minisztériumot a várba protezsál a kormány; átírja a tejárat, és akit lehet, kirekeszt a határon túlra - kormányinfó.

A civil szervezetek támogatására szolgáló, jelenleg 7 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Együttműködési Alap felügyelete lesz a dolga Szalay-Bobrivniczky Vincének, aki (mint lapunk megírta) helyettes államtitkárként foglalkozik a civil szervezetekkel a Miniszterelnökségen – mondta el lapunk kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt: az Alkotmánymódosítás és az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag elfogadása is témája volt a legutóbbi kormányülésnek. A miniszter szerint egy választási ígéret betartásáról volt szó, az átláthatóság jegyében egyértelművé tették, milyen korlátozást akarnak a bevándorlásban. Az elsődleges cél állítólag továbbra is az ország védelme, ehhez a betelepítés tilalma nagy mértékben járul hozzá (arról a miniszter nem beszélt, hogy a humanitárius vagy jogi segítségnyújtás büntetése mennyiben szolgálja az ország védelmét).

A kollektív és csoportos betelepítés tilalma indokolt a kormány szerint. A kabinet álláspontja az, hogy a menekültjog nem univerzális jog, a menekült nem döntheti el, melyik országban akar élni - így az „első biztonságos ország” elvét kellene alkalmazni. (Ez annyit tesz, hogy a menekültet az első olyan államnak kell befogadnia, amelyik szavatolni tudja biztonságát.)

Gulyás szerint sajnálatos, hogy az ellenzék többsége (a Jobbik kivételével) nem támogatta a törvénycsomagot, de bíznak benne, hogy a migrációval kapcsolatos jövőbeni európai politikai küzdelmekben rájuk is számíthatnak majd. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány végül nem várta meg az ügyben a Velencei Bizottság véleményét (ami pénteken lesz nyilvános), Gulyás Gergely azt mondta: a jelentés tervezete már ismert volt a kormány számára, az pedig a legritkább esetekben változik, így nem volt ok a késlekedésre, ráadásul a jelentés a legfontosabbat, a védelem jogát elismeri a kormány számára, vita azon van, hogy például a menekültügyi őrizet hány napos lehet.

Adócsökkentéseket is tervez még jövőre a kormány, a tej áfája jövőre 5 százalékra csökken, ezzel a kormány számításai szerint 20 milliárd forint maradhat a polgárok zsebében, négy év alatt 11 százalékra akarják csökkenteni a szociális adót is. A népegészségügyi termékdíj viszont jövőre 20 százalékra is nőhet. A pálinka jövedéki adója azért nő, mert a kormány el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárást. A cafetéria módosítása, korlátozása mellett a kormány „azt javasolja a munkáltatóknak, hogy az adócsökkentések nyomán náluk maradó pénzből emeljék a munkavállalók bérét”.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapestre érkezik, csütörtökön pedig V4 plusz Ausztria csúcstalálkozót rendeznek. A téma mindkét esetben az EU következő hét éves költségvetése, amit Magyarország elutasít, mert nem veszi figyelembe a határvédelem költségeit, ehelyett – a magyar kormány olvasatában – a migráció támogatására fordít több pénzt.

Orbán Viktor Berlinbe tervezett látogatásáról Gulyás azt mondta: annak napirendjéről a diplomáciai szabályok szerint a meghívó fél, azaz a német kormány adhat pontosabb információt.

Kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, vannak még munkaerő-tartalékok Magyarországon, a 3,8 százalékos munkanélküliséget 2-re akarják csökkenteni, a nyugdíjasok munkaerőpiacra visszavezetésében is bíznak és – a kormány szerint – második éve már többen jönnek haza, mint amennyien elmennek az országból. Azzal kapcsolatban, hogy egy törvénytervezet szerint a jövőben egy miniszter fizetése elérheti a minisztériumához tartozó állami cégvezetők bérét is (a legnagyobb ilyen fizetés havi 5 millió forint), Gulyás azt mondta, erről Orbán Viktor dönt majd, de előállhat olyan helyzet, hogy ennek nyomán egy miniszter többet kereshet majd, mint maga a kormányfő.

Mint kiderült, a kormány azt szeretné, hogy a Belügy-, a Külügy és a Honvédelmi Minisztérium költözzön fel a várba a jövőben, ehhez még meg kell tervezni az épületeket. A kormányfő viszont már 2019 elején elfoglalhatja rezidenciáját.

Szerző
Frissítve: 2018.06.21. 14:13

A cigisdobozokban lehet plusz pénz az egészségügyre

Publikálás dátuma
2018.06.21. 13:30
Fotó: Népszava
Az aktívabb egészség megőrzéssel valamint a magánköltések kiegészítő biztosításra váltásával mentenék a szakemberek az egészségügyet – derült ki az IME szakfolyóirat egészség-gazdasági konferenciáján.

Miután az állam egyre inkább vonul vissza az ellátórendszer finanszírozásából, megúszhatatlan, hogy az állampolgárok – akár kötelező kiegészítő biztosítás formájában, akár újabb népegészségügyi termékadóval ne vállaljanak nagyobb részt a szektor működtetéséből.

Egészséges emberek nélkül semmit sem ér a versenyképesség fejlesztésébe befektetett tőke – derült ki Csath Magdolna közgazdász professzor előadásából. Aki egyebek mellett idézte: a World Economic Forum friss felmérését miszerint Magyarországon tartják a legtöbben bizonytalannak az egészségügyi rendszer működését. A várólista és a zsebből fizetés aggasztja a leginkább a lakosságot. S miközben a 30-70 évesek megbetegedési és halálozási mutatói drámaik, az egy főre jutó állami ráfordítások nemzetközi összehasonlításban is nagyon szerények.

Bodrogi József közgazdász stabilan működő egészségfinanszírozást sürgetett és jelezte, hogy az egészségügy forráshiányának enyhítéséhez innovatív ötletekre van szükség.

A piac szabályozása az állam kezében van – figyelmeztette a hallgatóságot a közönség soraiból Szilvási István professzor, aki szerint mielőbb rendezni kell a szolgáltatásokáért járó közfinanszírozást. Különben menthetetlenül tovább hasad a rendszer. Figyelmeztető jelként említette, hogy a kórházak orvosparkolói már kora délutánra kiürülnek, mert a gyógyítók a másod-, harmadállásaikba, a magánszektorba igyekeznek. A problémát pedig az intézmények menedzsmentjei már képtelenek megoldani – utalt a magán és az állami rendszer rendezetlen viszonyának egyik súlyos jelenségére.

Az egészségpolitikának előbb-utóbb lépnie kell, meghatározva azt a keretet, amelyben a köz- és a magánrendszer egymást nem szétverve működhet. Megúszhatatlan, hogy az állam ne nyúljon hozzá a társadalombiztosítási elvű rendszerhez – derült ki Sinkó Eszter közgazdász szavaiból. Hozzátette: nem ördögtől való, ha a finanszírozó elindul a kötelező kiegészítő biztosítás irányába – ha lát forrásokat a hihetetlen mértékben differenciálodott igények kielégítésre. „Arra kell figyelni, hogy akiknek nincs erre pénze, azoknak sem szabad hátrányba kerülniük” – mondta.

A népegészségügyi termékadó kiterjesztését javasolta a dohánytermékekre Polgár Csaba az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki mindezt azzal indokolta, hogy hiába vannak megelőző programok, a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő. Európai összehasonlításban továbbra is nálunk halnak meg a legtöbben rákban. Mint mondta: a szakma a Nemzeti rákellenes program megújítására készül és ebben a dokumentumban javasolni fogják, hogy a népegészségügyi termékadót terjesszék a dohánytermékekre is. A bevételt a szakma a keringési és a daganatos megbetegedések megelőzésére fordítaná. Javasolni fogják a tüdőrák államilag finanszírozott, szervezett szűrését az 55 év feletti erős dohányosoknál.

A népegészségügyi termékadó kiterjesztése mellett érvelt Joó Tamás közgazdász is, aki szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy mára a dohányzás az egyik legnagyobb népegészségügyi kockázat. Adatai szerint a teljes halálozás egyhatoda a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek miatt történik. Hozzátette, hogy például a vágott dohány még mindig csak fele annyiba kerül, mint a cigaretta. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a fogyasztás visszaszorítása érdekében az előbbi adótartamát is növeljék. Számításai szerint, ha grammonként csak egy forint lenne a termékadó, már az is hatmilliárd forint többletforrást jelentene az egészségügynek.

Szerző

Bezárul a kapu a gazdag bevándorlók előtt is

Publikálás dátuma
2018.06.21. 10:47
Fotó: Tóth Gergő

Az eddigi, ideiglenes felfüggesztés után januártól végleg megszűnnek a letelepedési kötvények, vagyis a pénzért vásárolható bevándorlás lehetősége – szúrta a ki a napi.hu a 2019-es költségvetést megalapozó salátatörvényben. Az indoklás szerint a megváltozott gazdasági környezet miatt már nem indokolt a „nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedélyek jogintézményének biztosítása”, ami csak részben igaz, hiszen gazdasági értelemben az állam korábban is bukott a kötvényprogramon. 

A kötvényeket korábban az Országgyűlés gazdaság bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazták, amelyeknek busás haszna volt a programon, és amelyek kimutathatóan összefonódtak egyes kormányzati szereplőkkel. A törvényjavaslat szerint a forgalmazók által teljesített összesített adatszolgáltatást – vagyis hogy kik és mennyi kötvényt vettek, és szereztek így letelepedési jogot – az idegenrendészeti hatóság 6 évig kezeli. 

A magyar hatóságok 20 ezer kérelmezőből csak 20 igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott letelepedési engedélyt, számuk azonban magasabb lehet, mert a csak tartózkodási papírokat kapó külföldiekről a bevándorlási hivatal nem vezet elektronikus nyilvántartást. Így a programba legalább 19 885 külföldi került be.

Szerző