AB: a transzneműség elismerése Magyarországon is alapvető jog

Publikálás dátuma
2018.06.21 17:17
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Egy transznemű menekült ügyét karolta fel a Háttér Társaság, aki hiába kérte, hogy férfiként ismerjék el a magyar hatóságok. A Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróságig ment az üggyel, ahol is kimondták: a transznemű személyek nemének elismerése és a névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született. A transznemű férfi menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és miután a hatóságok megállapították, hogy Iránban transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, menekültként ismerték el. Iratai viszont még mindig nőként hivatkoztak rá, ezért - a magyar gyakorlat szerint - kérelmezte azok megváltoztatását. A hatóságok ezt elutasították. Arra hivatkoztak, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, ezért kérelmét Iránban kell benyújtania; abban az országban, ahonnan - mint ezt Magyarország is elismerte - épp transzneműsége miatt kellett menekülnie. A férfi - a Háttér Társaság segítségével - a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság úgy látta, hogy a jogi szabályozás hiányosságai miatt erre nincs lehetőség. Az ügy így végül alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybíróság elé került.

Csütörtökön hozta meg a döntését az Alkotmánybíróság. Egyhangúan állapította meg a testület a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, amiért a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését, és a kapcsolódó névváltoztatást. Az alkotmányjogi panaszt ugyanakkor elutasították, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza.

Ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű a határozat. Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az határozat azt is hangsúlyozza, a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett hormonterápiát, műtétet, vagy más nemi megerősítő beavatkozásokat vegyen igénybe.

Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Szerző
2018.06.21 17:17

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Halálos fenyegetést kapott a XV. kerületi polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.21 19:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Németh Angéla munkahelyi e-mail-címére érkezett a gyalázkodó üzenet, a rendőrséghez fordult.
Feljelentést tett Rákospalota ellenzéki polgármestere, miután vasárnap „életveszélyes”, meggyilkolására utaló levelet kapott. Németh Angéla erről Facebook-oldalán számolt be, hozzátéve, hogy az ügyben már feljelentést tett a rendőrségen. A 168 Óra kérdésére azt is elárulta, hogy zaklatója torok elvágással fenyegette egy helyesírási hibáktól hemzsegő levélben.
A XV. kerületi vezető abban is biztos, hogy a fenyegető üzenetet munkájával összefüggésben kapta, már csak azért is, mert a munkahelyi címére érkezett. Németh tavaly szeptemberben, a Rászorulókat Támogató Egyesület és Magyar Szolidaritás Mozgalom támogatásával nyerte meg a kerületi időközi választást.
2019.01.21 19:38