AB: a transzneműség elismerése Magyarországon is alapvető jog

Publikálás dátuma
2018.06.21. 17:17
Illusztráció: Shutterstock
Egy transznemű menekült ügyét karolta fel a Háttér Társaság, aki hiába kérte, hogy férfiként ismerjék el a magyar hatóságok. A Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróságig ment az üggyel, ahol is kimondták: a transznemű személyek nemének elismerése és a névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Az Alkotmánybíróság döntése egy iráni menekült panasza kapcsán született. A transznemű férfi menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és miután a hatóságok megállapították, hogy Iránban transzneműsége miatt üldöztetésnek volt kitéve, menekültként ismerték el. Iratai viszont még mindig nőként hivatkoztak rá, ezért - a magyar gyakorlat szerint - kérelmezte azok megváltoztatását. A hatóságok ezt elutasították. Arra hivatkoztak, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, ezért kérelmét Iránban kell benyújtania; abban az országban, ahonnan - mint ezt Magyarország is elismerte - épp transzneműsége miatt kellett menekülnie. A férfi - a Háttér Társaság segítségével - a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság úgy látta, hogy a jogi szabályozás hiányosságai miatt erre nincs lehetőség. Az ügy így végül alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybíróság elé került.

Csütörtökön hozta meg a döntését az Alkotmánybíróság. Egyhangúan állapította meg a testület a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, amiért a magyar jog nem biztosítja a letelepedett transznemű külföldi állampolgárok nemének jogi elismerését, és a kapcsolódó névváltoztatást. Az alkotmányjogi panaszt ugyanakkor elutasították, arra hivatkozva, hogy a jogsérelmet nem a bírói jogértelmezés, hanem a szabályozás hiánya okozza.

Ugyanakkor nemcsak a külföldi transznemű személyek számára alapvető jelentőségű a határozat. Az Alkotmánybíróság egyhangú határozata ugyanakkor. A határozat ugyanis megerősíti: a transznemű személyek nemének elismerése és a kapcsolódó névváltoztatás az emberi méltóságból levezethető alapvető jog. Az határozat azt is hangsúlyozza, a nem jogi elismerésének nem feltétele, hogy az érintett hormonterápiát, műtétet, vagy más nemi megerősítő beavatkozásokat vegyen igénybe.

Az Alkotmánybíróság 2018. december 31-ig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás megalkotására.

Szerző

Félig felújított épületbe költöztették a Sportkórházat

Publikálás dátuma
2018.06.21. 15:54
A Sportkórház korábbi épülete. Fotó: Népszava

Sokáig kérdéses volt, megmarad-e egyáltalán a Sportkórház, de végül az a döntés született, hogy a Semmelweis Egyetem Karolina úton lévő Ortopédiai Klinikájának helyére költöztetik át. A Sportkórház költöztetésére és felújítására a kormány összesen 10 milliárd forintot különített el 2019-ig.

Az intézmény tavaly ősz óta már az új helyen fogadja a betegeket. Bár a felújításnak még nincs vége, érdekes összeállítást közölt az Index azokról az állapotokról, amelyekben azért már betegeknek kell várakozniuk és orvosoknak dolgozniuk. A portál által készített fotókból kiderül, hogy rossz a vécé, válik le a linóleum, szűkek a folyosók, koszosak a falak, és nincs levegő. Az épületet kívülről még nem újították fel, csak belülről történt némi előrelépés.

Szerző

Orbán Viktornál is többet kereshetnek a miniszterei

Publikálás dátuma
2018.06.21. 14:04
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Három minisztériumot a várba protezsál a kormány; átírja a tejárat, és akit lehet, kirekeszt a határon túlra - kormányinfó.

A civil szervezetek támogatására szolgáló, jelenleg 7 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Együttműködési Alap felügyelete lesz a dolga Szalay-Bobrivniczky Vincének, aki (mint lapunk megírta) helyettes államtitkárként foglalkozik a civil szervezetekkel a Miniszterelnökségen – mondta el lapunk kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt: az Alkotmánymódosítás és az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag elfogadása is témája volt a legutóbbi kormányülésnek. A miniszter szerint egy választási ígéret betartásáról volt szó, az átláthatóság jegyében egyértelművé tették, milyen korlátozást akarnak a bevándorlásban. Az elsődleges cél állítólag továbbra is az ország védelme, ehhez a betelepítés tilalma nagy mértékben járul hozzá (arról a miniszter nem beszélt, hogy a humanitárius vagy jogi segítségnyújtás büntetése mennyiben szolgálja az ország védelmét).

A kollektív és csoportos betelepítés tilalma indokolt a kormány szerint. A kabinet álláspontja az, hogy a menekültjog nem univerzális jog, a menekült nem döntheti el, melyik országban akar élni - így az „első biztonságos ország” elvét kellene alkalmazni. (Ez annyit tesz, hogy a menekültet az első olyan államnak kell befogadnia, amelyik szavatolni tudja biztonságát.)

Gulyás szerint sajnálatos, hogy az ellenzék többsége (a Jobbik kivételével) nem támogatta a törvénycsomagot, de bíznak benne, hogy a migrációval kapcsolatos jövőbeni európai politikai küzdelmekben rájuk is számíthatnak majd. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány végül nem várta meg az ügyben a Velencei Bizottság véleményét (ami pénteken lesz nyilvános), Gulyás Gergely azt mondta: a jelentés tervezete már ismert volt a kormány számára, az pedig a legritkább esetekben változik, így nem volt ok a késlekedésre, ráadásul a jelentés a legfontosabbat, a védelem jogát elismeri a kormány számára, vita azon van, hogy például a menekültügyi őrizet hány napos lehet.

Adócsökkentéseket is tervez még jövőre a kormány, a tej áfája jövőre 5 százalékra csökken, ezzel a kormány számításai szerint 20 milliárd forint maradhat a polgárok zsebében, négy év alatt 11 százalékra akarják csökkenteni a szociális adót is. A népegészségügyi termékdíj viszont jövőre 20 százalékra is nőhet. A pálinka jövedéki adója azért nő, mert a kormány el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárást. A cafetéria módosítása, korlátozása mellett a kormány „azt javasolja a munkáltatóknak, hogy az adócsökkentések nyomán náluk maradó pénzből emeljék a munkavállalók bérét”.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapestre érkezik, csütörtökön pedig V4 plusz Ausztria csúcstalálkozót rendeznek. A téma mindkét esetben az EU következő hét éves költségvetése, amit Magyarország elutasít, mert nem veszi figyelembe a határvédelem költségeit, ehelyett – a magyar kormány olvasatában – a migráció támogatására fordít több pénzt.

Orbán Viktor Berlinbe tervezett látogatásáról Gulyás azt mondta: annak napirendjéről a diplomáciai szabályok szerint a meghívó fél, azaz a német kormány adhat pontosabb információt.

Kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, vannak még munkaerő-tartalékok Magyarországon, a 3,8 százalékos munkanélküliséget 2-re akarják csökkenteni, a nyugdíjasok munkaerőpiacra visszavezetésében is bíznak és – a kormány szerint – második éve már többen jönnek haza, mint amennyien elmennek az országból. Azzal kapcsolatban, hogy egy törvénytervezet szerint a jövőben egy miniszter fizetése elérheti a minisztériumához tartozó állami cégvezetők bérét is (a legnagyobb ilyen fizetés havi 5 millió forint), Gulyás azt mondta, erről Orbán Viktor dönt majd, de előállhat olyan helyzet, hogy ennek nyomán egy miniszter többet kereshet majd, mint maga a kormányfő.

Mint kiderült, a kormány azt szeretné, hogy a Belügy-, a Külügy és a Honvédelmi Minisztérium költözzön fel a várba a jövőben, ehhez még meg kell tervezni az épületeket. A kormányfő viszont már 2019 elején elfoglalhatja rezidenciáját.

Szerző
Frissítve: 2018.06.21. 14:13