A Mars egyetlen nagy homokviharrá vált

Publikálás dátuma
2018.06.21. 19:30
Marsi panoráma az Oppurtunity egy januári felvételén. Kép: Ann Ronan Picture Library / Photo12
Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette - írja az MTI. A NASA kutatói ugyanakkor bizakodóak: van esély rá, hogy a 15 éve működő mars-járó ezt is túléli. Utoljára 2007-ben volt ehhez fogható marsi vihar - azt sikeresen átvészelte az űreszköz.

"A Marson dúló porvihar növekszik és most már az egész bolygót átfogó, 'globális' jelenséggé fejlődött" - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. Az Opportunity marsjáró, mely csaknem 15 éve dolgozik a Marson - holott küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték -, és amelyet a vihar egyelőre megbénított, nem küld életjeleket - írta a NASA. Az elemek valószínűleg annyira lemerültek már, hogy csupán egy óra működtetésére elég a töltöttségük: ez az óra az energiaszint ellenőrzésére időnként felébreszti a kutatójárművet. Ha a járműnek nincs elég energiája berendezéseinek fűtésére, működésképtelenné válik.

Mégis optimisták a kaliforniai szakértők: egy aktuális elemzés alapján viszont a rover elektronikája és elemei a Marson uralkodó hideg ellenére jelenleg elég melegek tudnak maradni a működéshez. De jel így is csak akkor várható az Opportunitytől, ha ritkul a por. A vihar egyelőre szinte semennyi napfényt nem enged át, így a mars-járó napenergiával üzemelő elemei nem tudnak feltöltődni.

A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel, de felette is elsötétül az ég időről időre. A kutatók remélik, hogy segítségével éppen olyan kérdésejkre is választ kaphatnak, mint hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes porviharok hatalmasra nőnek és hónapokon át tartanak, míg mások kicsik maradnak és csak rövid ideig tombolnak. A Curiosity küldött is felvételeket a porviharról a Gale-kráter térségéről.

A Marson megszokottak a kisebb, lokális viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van - a bolygó ilyenkor van legközelebb a Naphoz. Ilyen méretű, bolygónyi porvihar mégsem volt már 2007 óta. A NASA szerint a vihar mostanra elborította a vörös bolygót, csak a magas vulkánok hegyét és a sarkvidékeket éri napfény.

Szerző

Megtalálták a legősibb óriáspandát

Publikálás dátuma
2018.06.21. 12:10
Illusztráció: AFP
Az óriáspandáktól származó eddig ismert legősibb DNS-t fedezték fel a kutatók egy kínai barlangban, akik csak azután jöttek rá, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjába tartozó példánnyal van dolguk, hogy elemezték a 22 ezer évvel ezelőtt élt teremtmény mitokondriális DNS-ét.

A megkövesedett maradványt a Kuanghszi régióbeli Cecsute barlangban fedezték fel. A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai szerint ezen a területen ma már nem élnek óriáspandák - írta az MTI a Live Science című tudományos hírportál alapján. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmányuk szerint egy ilyen lelet azért rendkívül izgalmas, mert nem sok mindent tudni a világon ma élő 2500 óriáspanda őstörténetéről. A szakemberek szerint a mai óriáspandák 20 millió évvel ezelőtt váltak el a többi medvétől, ám azóta nem sokat tudni a fejlődéstörténetükről.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A kutatók szerint a mostani fosszília egy olyan faj egyedétől származik, amely nem is olyan régen, nagyjából 183 ezer évvel ezelőtt szeparálódott el a mai óriáspandáktól. A kutatóknak a szubtrópusi barlangban megőrződött apró mitokondriális DNS-töredékek összeillesztésével sikerült meghatározniuk ezt az időintervallumot, és nem utolsó sorban megállapítaniuk, hogy az ősi pandák egy eddig ismeretlen csoportjának képviselőjéről van szó. A mitokondriális DNS különbözik a sejtmagban lévő DNS-től, de ugyanúgy képes információkkal szolgálni egy élőlény származásáról.

A szakemberek összeillesztették a 148 329 DNS-töredéket egy élő óriáspanda mitokondriális DNS-ét használva útmutatóként. A töredékek mind egyetlen egyedtől származnak, és egyesítve őket a kutatóknak sikerült feltárniuk az állat származását. A DNS tucatnyi mutációt tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az állat fejlődését. A kutatók szerint ezek a mutációk tehették lehetővé az állat számára, hogy alkalmazkodjon a szubtrópusi területek lehűléséhez a 22 ezer évvel ezelőtti jégkorszak során.

Szerző
Témák
óriáspanda

Rizsgombócra hasonlító aszteroidáról gyűjt képet a japán űrszonda

Publikálás dátuma
2018.06.20. 13:11
Mintát gyűjt a Hayabusa az Itokawa felszínéről Illusztráció: AFP
Japán rizsgombócra emlékeztető aszteroidáról küld képeket a Hajabusza-2 japán űrszonda.

A szondát 2014-ben indították útnak, hogy tanulmányozza a Ryugu nevű kisbolygót és vigyen róla kőzet- és talajmintát a Földre. Jelenleg mintegy 215 kilométerre van az aszteroidától, várhatóan június 27-én érkezik meg a felszínére - írta az MTI a BBC hírportálja alapján. A Hajabusza-2 kamerája már képes kivenni a Ryugu (hivatalos nevén 1999 JU3) alakját, amely a kutatók szerint a japán dango rizsgombócra hasonlít. Közelebbről láthatóvá válik, hogy az égitestet horpadások és kráterek borítják.

Az aszteroida keringési pályája retrográd, vagyis ellenkező irányba forog, mint a Nap és a Föld. Június 27-e körül a szonda 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. A japán űrkutatási hivatal (JAXA) ezt követően másfél éven át vizsgálja az objektumot. A hűtőszekrény nagyságú Hajabusza-2 több kisebb robotot, köztük a Minerva-2 nevű robotvezérlésű járművet és az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája Philae nevű egységének megfelelő Mascot nevű leszállóegységet bocsát az aszteroidára, ezek tanulmányozzák majd a nagyjából egy kilométer átmérőjű kisbolygó felszínét.

A Hajabusza-2 egy becsapódó egység segítségével több méter átmérőjű krátert váj a kisbolygó felszínébe, majd összegyűjti a kráterben lévő, felszín alatti anyagokat. A mintákat a Földre visszatérő kapszulában tárolja. A tudósok feltételezik, hogy a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta az aszteroida nem sokat változott. A misszió a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut és várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

A Hajabusza-2 majdnem azonos elődjével, a Hajabuszával - a szó jelentése sólyom -, de tervezésekor levonták a tanulságokat az előző űrszonda számos hibájából. A Hajabusza 2005 novemberében kétszer is leszállt az Itokava nevű aszteroidán, majd az űrkapszula - küldetését számos műszaki hiba miatt három évvel meghosszabbítva - 2010. június 14-én ért földet az ausztráliai Woomera-sivatagban, belsejében az aszteroidáról származó porral.

A Ryugu ugyanazon a pályán kering, mint az Itokava, de kétszer nagyobb nála és különböző szerves anyagokat tartalmaz.  
"Az aszteroida közelébe érve a szonda távérzékelő eszközökkel tanulmányozza majd annak teljes felületét" - közölte korábban a JAXA.

Szerző
Témák
aszteroida