Donald Trump FOTÓ: Mandel Ngan / AFP
Ahhoz képest, hogy Donald Trumpot a megválasztása után a Fidesz-kormányban az egyik legnagyobb potenciális támogatóként kezelték, mára alaposan megváltozott a megítélése. Ebben nem csak az játszott szerepet, hogy a CEU-ügyben – a kabinet számára – váratlanul kritikus magatartást tanúsított Washington, hanem az is, hogy Trump a maga módján, drasztikus eszközökkel kezdett hozzá az „America first” elvének érvényesítéséhez. (Pedig ezt annak meghirdetésekor maga Orbán Viktor is dicsérte és követendőnek tartotta.) Az amerikai elnök előbb a kínai autókkal, majd az európai és kanadai acéltermékekkel aztán egy sor más árucikkel szemben vezetett be magas, 20-25 százalékos védővámokat, az ellenintézkedések – például az bourbon whisky-re, a Jeans farmerre és a Harley Davidson motorokra kirótt uniós vámok – nyomán mára egy globális kereskedelmi háború küszöbére jutottunk. Emellett az amerikai FED és az Európai Központi Bank is kamatemelésbe kezdett, vagyis „vége az olcsó pénz korának”. Emiatt az elmúlt két hétben Orbán Viktor, Matolcsy György vagy éppen Gulyás Gergely is nyilvánosan egy világgazdasági válság bekövetkeztére figyelmeztetett.
Mindez nem független attól, hogy kormányzati szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján komolyan megváltozott Trump megítélése. „Mára világossá vált, hogy Trump politikájának egyedüli lényege tényleg az, hogy a maga módján megvédje az amerikai gazdaságot, és tökéletesen hidegen hagyják az európai szövetségesei. Ebben akár lehetne is rendszer, de annyira kiszámíthatatlan módon csinálja, hogy egyszerűen lehetetlen felkészülni a lépéseire, ez pedig nagyon komoly kockázat” – mondta egy befolyásos kormánytag. Egy másik forrásunk szerint a kamatemeléseket lehet egy ciklikus folyamatnak tekinteni, amire fel lehet(ett) készülni, de hogy Trump milyen kereskedelmi háborút robbant ki, azt egyelőre lehetetlen megjósolni. Igaz, azt is hozzátette, ha az Egyesült Államok valóban bevezeti az importvámot például az európai autókra, akkor „semmi ok nem marad az Oroszországgal szemben hozott szankciók fenntartására”. Forrásunk szerint ilyen helyzetben a büntetőintézkedésekhez most ragaszkodó német kormány álláspontja is megváltozna. Egy kormányzati kommunikációs szakember szerint „a lakosság kondicionálása is zajlik az esetleges takarékossági intézkedések miatt”, ezért beszél mindenki a válságról. Tény, hogy a hazai gazdaságpolitikai irányítói joggal aggódhatnak a legfrissebb fejlemények miatt: a Daimler éppen csütörtökön jelentette be, hogy idei nyeresége elmarad a 2017-estől, pedig korábban még emelkedést vártak. A hírre nem csak a Daimler-részvények árfolyama esett 3 százalékkal, de a BMW-é is másféllel és a Volkswagené 2-vel. Valószínűleg még mindenki emlékszik 2016 nyarára, amikor egy tervezett leállás az Audinál azt eredményezte, hogy az ipari termelés 4.7 százalékot esett az előző év azonos időszakához képest.
Több irányból is érkezhet a válság Pogátsa Zoltán szerint. A közgazdász első körben a megváltozott kamatkörnyezetet említette: az úgynevezett mennyiségi könnyítésnek (quantitative easing) láthatóan vége az amerikai jegybank részéről, már nem ontják az olcsó dollárt a piacra, sőt, láthatóan kamatemelési ciklust kezdett a FED, az amerikai alapkamat már 3 százaléknál jár. Ebben a helyzetben pedig a befektetők már meggondolják, hogy hova vigyék a pénzüket, az Egyesült Államok ismét vonzóvá kezd válni, aminek a feltörekvő piacok látják a kárát. Az argentin és a török valuta beszakadása ráadásul utóbbiak számára a lehető legrosszabbkor jött. „Hiába nincs semmi közünk az argentin vagy a török gazdaság strukturális gondjaihoz, ha a magyart is a feltörekvők közé sorolják a nagy pénzügyi cégek, egy ilyen helyzetben inkább választják a biztonságosabbnak tartott amerikai piacot, amely ugyan még mindig alacsonyabb hozamokat kínál, de már nem annyival, hogy ne gondolják azt, a biztonság fontosabb” – mondta lapunknak Pogátsa Zoltán. Ráadásul Európának megvan a maga baja, nem is egy: az olasz bankrendszer bedőlését még mindig nem lehet kizárni, ebben az esetben Olaszország valószínűleg elhagyná az eurózónát, de, hogy milyen alkuk árán, az a jelenlegi olasz kormány mellett teljesen kiszámíthatatlan. Ezen kívül hamarosan jön az európai bankok stressz-tesztje, márpedig sokan attól tartanak, hogy az egyik legnagyobb szereplő Deutsche Bank nem megy át a vizsgán. „A Deutsche Bank eszközállománya elképzelhetetlenül magas, a német GDP 80 százalékát is kiteszi, ha ez a bank megroggyan, akkor azt nagyon megérzi majd a német gazdaság és ezen keresztül persze egész Európa is” – mondta Pogátsa Zoltán.
És természetesen nem zárható ki az sem, hogy Donald Trump intézkedései valóban komoly turbulenciákat jelentenek majd a világkereskedelemben. A kínai autókra kivetett védővám után elképzelhető, hogy az európai autóiparral szemben is meglépi ezt Trump, ebben az esetben az ennek nagyon erősen kitett magyar gazdaságban is súlyos gondok keletkezhetnek.
Pogátsa Zoltán szerint jelenleg sem a kormány, sem a jegybank nem tehet sokat, igaz, erre egyelőre nincs ok sem. „Az olasz bajok mutatják, hogy nem érdemes ész nélkül sietnünk az eurózónába. Bár jól hangzik, hogy Bulgáriának is hamarabb lehet eurója, mint nekünk, de jelenleg tényleg kérdéses, mi lesz az eurózóna jövője. A jelenlegi „kint is vagyok, bent is vagyok” állapot szerinte megfelelő. „A nyaralni indulóknak persze nem jön jól most a 326 forintos euró, de látni kell, hogy a magyar gazdaság jelentős részének egyáltalán nem jön rosszul, nyár lévén elég csak az idegenforgalomra gondolni” – mondta. Így szerinte egyelőre a jegybank részéről is a kivárás a legjobbnak tűnő megoldás.
