Nem tudni, hova és hogyan, de elűzik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:00

Fotó: /
Tarlós István főpolgármester nem tudja, hány otthontalan van, de abban biztos, mindenkinek jutna hely a szállókon. A szakember mást tapasztal.

A magam részéről annyit tudok, hogy egy egyértelmű kisebbséggel törődni kell a lehetőségek keretei között, de nem úgy, hogy közben a túlnyomó többség elemi állampolgári jogait következetesen semmibe vesszük – nyilatkozta a Népszavának Tarlós István, főpolgármester azok után, hogy a parlament szerdán alaptörvénybe iktatta "az életvitelszerű közterületen tartózkodás" tilalmát.

Tarlós szerint Budapesten ma csak az a hajléktalan ember nem részesülhet megfelelő ellátásban, aki nem hajlandó azt igénybe venni. "Az ellátás paramétereit 2010 óta cáfolhatatlanul folyamatosan javítjuk" – állította. Érdeklődtünk arról is, pontosan mit takar az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" fogalma.

"Az életvitelszerű tartózkodás nem olyan bonyolult fogalom. Ha például lakossági bejelentések érkeznek, hogy egy játszótéren hetek óta ott alszik valaki a padon, és kizárólag a közeli bokorban végzi a dolgát, az ugye nem egy nehezen megfejthető történet. Hasonló a helyzet, ha azt látjuk, hogy az aluljáróban vagy mondjuk a Deák téri végállomáson ugyanazok az arcok hetek óta heverésznek mocskos, nem kizárhatóan fertőzött pokrócokon, és spárgán vezetett kövér házi kutyával ijesztgetik a gyalogosok tömegét, valamint mindig le van vizelve mellettük a fal, akkor az szintén egyértelműnek tűnő szituáció, ugye" - fogalmazott a főpolgármester.

Kövér lennék...?  (Fotó: Kállai Márton)

Tarlós a befogadóhelyek, illetve a hajléktalanok számára vonatkozó kérdésünkre adott válaszában némileg önellentmondásba keveredett. Miközben azt állította, hogy Budapesten csak azok hajléktalanok, akik nem hajlandóak a szolgáltatásokat igénybe venni, illetve hogy van hely a "ma már nem rossz színvonalú szállókon", elismerte, hogy a hajléktalanok pontos számáról nem tudnak semmit - tehát azt sem tudhatják biztosan, hogy valóban minden egyes hajléktalan ember számára lenne férőhely valamelyik szálláshelyen.

A főpolgármesternél árnyaltabban látja a helyzetet Aknai Zoltán. A hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány igazgatója szerint ha lenne is minden rászoruló számára férőhely, azt nem mindenki tudná igénybe venni. - Az ellátásnak nem csak arról kellene szólnia, hogy adunk nekik egy ágyat és tetőt a fejük fölé.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nagyon sokan egészségügyi okokból, például pszichés problémák vagy szenvedélybetegségek miatt sem tudnak hosszú távon ezeken a szálláshelyeken maradni - mutatott rá Aknai. Emlékeztetett: alapvetően háromféle ellátási formát különböztetünk meg, ezek az éjjeli menedékhelyek, a nappali melegedők, valamint az átmeneti szállások. Utóbbiakban szinte mindig telt ház van, előbbiekben pedig nem lehet hosszú távon berendezkedni.

Aknai szerint egyelőre nem tudható, milyen hatósági fellépésekre lehet számítani a hajléktalanokkal szemben. - A szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történik, de hiába vinnék is be erővel az érintetteket, az intézmények nyitottak, senki nem akadályozhatja meg őket abban, hogy újra visszamenjenek az utcára - mondta, felidézve: már a 2013-as szabálysértési törvény módosításában is tiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ám a helyzet azóta sem javult érdemben.

- Jogszabályi alap eddig is volt, a megfelelő hozzáállás nincs meg. A tiltások önmagukban nem oldanak meg semmit. Nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy itt személyekről, iszonyú sorsokról, tragédiákról beszélünk. A megoldáskeresés is egy személyesebb megközelítést igényelne - fogalmazott Aknai.

MSZF: szégyenletes törvény
Példátlan, szégyenletes törvényt alkotott a parlament - így reagált az Alaptörvény hajléktalanságot érintő módosítására a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az emberi jogi szervezet szerint a hajléktalanság tiltása a regnáló rendszer pénzcentrikus, antiszociális lényegét tükrözi. "A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek" - írták, emlékeztetve: a moratórium lejárta óta újult erővel folytatódnak a kilakoltatások.



Szerző
2018.06.22 07:00

Hídlezárás, menetelés, majd könnygázfürdő a Kossuth téren

Mintegy 5-6 ezer tüntető vonult a belvárosban, a jó hangulatú és békés demonstráció résztvevői visszatértek a Kossuth térre, ahol a hangulat már korántsem volt olyan békés.

Szerző

Megosztás
2018.12.13 21:54
Frissítve: 2018.12.13 22:31

Pintér Sándor: a rendőrség gátat fog szabni az erőszaknak

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:52

Fotó: / Tóth Gergő
A belügyminiszter a szerdai tüntetés kapcsán azt mondta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
Ráerősített a kormány a szerdai tüntetést gyalázó kommunikációjára. Csütörtökön először Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatti demonstráció törvénytelen volt, a résztvevők bűncselekményt követtek el, és egyébként is keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren. A hvg.hu cikke szerint aztán Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrséget védve azt mondta, a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt, mint szerdán a Parlament előtt. A miniszter hangsúlyozta, a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal.  
Pintér szerint  
a szerda esti tüntetés nem lehet a demokrácia része, mivel a résztvevők durván megsértették a törvényeket, és a demonstráció biztosítása során kilenc rendőr szenvedett sérülést.
A belügyminiszter elmondta, a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
A szerdai tüntetésen késő este a Kossuth téren a demonstrálók egy része megdobálta a rendőröket sörösdobozokkal, tojással, valamint a Parlament előtt felállított karácsonyfa körüli szánkókkal. Válaszul a rendőrség - előzetes figyelmeztetés nélkül - többször könnygázzal fújta le a tüntetőket. A rendőrök többeket kiemeltek a tömegből, a Parlament lépcsőin dulakodás is folyt. 
police.hu-n Semmi se szent címmel jelent meg közlemény arról, hogy "több tüntető megkísérelte felgyújtani az ország karácsonyfáját, arra petárdákat és pirotechnikai eszközöket dobáltak". Megemlítik, hogy a szánkók közül többet elloptak. A rendőrség - amely a honlapján a csütörtöki vonulós demonstráció résztvevőit kifejezetten lekezelően említi - elfogta az elkövetőket, akik ellen lopás miatt indított büntetőeljárást. (A hatóság honlapján megjelent közleménnyel kapcsolatos írásunkat itt olvashatja.)
Ugyanakkor a rendőrség sem tett mindent azért, hogy szakszerűen és arányosan lépjen fel - legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint. A jogvédő szervezet úgy látja, a rendőröknek valóban közbe kellett avatkozniuk, mer erőszakossá vált a tüntetők fellépése, de a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. A TASZ szerint érthetetlen, miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, amikor az erőszakos cselekményeket tapasztalta, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.
A szerdai tüntetés után Gulyás Gergely közlése szerint 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.
2018.12.13 19:52
Frissítve: 2018.12.13 20:25