Nem tudni, hova és hogyan, de elűzik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:00

Fotó: /
Tarlós István főpolgármester nem tudja, hány otthontalan van, de abban biztos, mindenkinek jutna hely a szállókon. A szakember mást tapasztal.

A magam részéről annyit tudok, hogy egy egyértelmű kisebbséggel törődni kell a lehetőségek keretei között, de nem úgy, hogy közben a túlnyomó többség elemi állampolgári jogait következetesen semmibe vesszük – nyilatkozta a Népszavának Tarlós István, főpolgármester azok után, hogy a parlament szerdán alaptörvénybe iktatta "az életvitelszerű közterületen tartózkodás" tilalmát.

Tarlós szerint Budapesten ma csak az a hajléktalan ember nem részesülhet megfelelő ellátásban, aki nem hajlandó azt igénybe venni. "Az ellátás paramétereit 2010 óta cáfolhatatlanul folyamatosan javítjuk" – állította. Érdeklődtünk arról is, pontosan mit takar az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" fogalma.

"Az életvitelszerű tartózkodás nem olyan bonyolult fogalom. Ha például lakossági bejelentések érkeznek, hogy egy játszótéren hetek óta ott alszik valaki a padon, és kizárólag a közeli bokorban végzi a dolgát, az ugye nem egy nehezen megfejthető történet. Hasonló a helyzet, ha azt látjuk, hogy az aluljáróban vagy mondjuk a Deák téri végállomáson ugyanazok az arcok hetek óta heverésznek mocskos, nem kizárhatóan fertőzött pokrócokon, és spárgán vezetett kövér házi kutyával ijesztgetik a gyalogosok tömegét, valamint mindig le van vizelve mellettük a fal, akkor az szintén egyértelműnek tűnő szituáció, ugye" - fogalmazott a főpolgármester.

Kövér lennék...?  (Fotó: Kállai Márton)

Tarlós a befogadóhelyek, illetve a hajléktalanok számára vonatkozó kérdésünkre adott válaszában némileg önellentmondásba keveredett. Miközben azt állította, hogy Budapesten csak azok hajléktalanok, akik nem hajlandóak a szolgáltatásokat igénybe venni, illetve hogy van hely a "ma már nem rossz színvonalú szállókon", elismerte, hogy a hajléktalanok pontos számáról nem tudnak semmit - tehát azt sem tudhatják biztosan, hogy valóban minden egyes hajléktalan ember számára lenne férőhely valamelyik szálláshelyen.

A főpolgármesternél árnyaltabban látja a helyzetet Aknai Zoltán. A hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány igazgatója szerint ha lenne is minden rászoruló számára férőhely, azt nem mindenki tudná igénybe venni. - Az ellátásnak nem csak arról kellene szólnia, hogy adunk nekik egy ágyat és tetőt a fejük fölé.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nagyon sokan egészségügyi okokból, például pszichés problémák vagy szenvedélybetegségek miatt sem tudnak hosszú távon ezeken a szálláshelyeken maradni - mutatott rá Aknai. Emlékeztetett: alapvetően háromféle ellátási formát különböztetünk meg, ezek az éjjeli menedékhelyek, a nappali melegedők, valamint az átmeneti szállások. Utóbbiakban szinte mindig telt ház van, előbbiekben pedig nem lehet hosszú távon berendezkedni.

Aknai szerint egyelőre nem tudható, milyen hatósági fellépésekre lehet számítani a hajléktalanokkal szemben. - A szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történik, de hiába vinnék is be erővel az érintetteket, az intézmények nyitottak, senki nem akadályozhatja meg őket abban, hogy újra visszamenjenek az utcára - mondta, felidézve: már a 2013-as szabálysértési törvény módosításában is tiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ám a helyzet azóta sem javult érdemben.

- Jogszabályi alap eddig is volt, a megfelelő hozzáállás nincs meg. A tiltások önmagukban nem oldanak meg semmit. Nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy itt személyekről, iszonyú sorsokról, tragédiákról beszélünk. A megoldáskeresés is egy személyesebb megközelítést igényelne - fogalmazott Aknai.

MSZF: szégyenletes törvény
Példátlan, szégyenletes törvényt alkotott a parlament - így reagált az Alaptörvény hajléktalanságot érintő módosítására a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az emberi jogi szervezet szerint a hajléktalanság tiltása a regnáló rendszer pénzcentrikus, antiszociális lényegét tükrözi. "A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek" - írták, emlékeztetve: a moratórium lejárta óta újult erővel folytatódnak a kilakoltatások.



Szerző
2018.06.22 07:00

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29