Nem tudni, hova és hogyan, de elűzik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:00

Fotó: /
Tarlós István főpolgármester nem tudja, hány otthontalan van, de abban biztos, mindenkinek jutna hely a szállókon. A szakember mást tapasztal.

A magam részéről annyit tudok, hogy egy egyértelmű kisebbséggel törődni kell a lehetőségek keretei között, de nem úgy, hogy közben a túlnyomó többség elemi állampolgári jogait következetesen semmibe vesszük – nyilatkozta a Népszavának Tarlós István, főpolgármester azok után, hogy a parlament szerdán alaptörvénybe iktatta "az életvitelszerű közterületen tartózkodás" tilalmát.

Tarlós szerint Budapesten ma csak az a hajléktalan ember nem részesülhet megfelelő ellátásban, aki nem hajlandó azt igénybe venni. "Az ellátás paramétereit 2010 óta cáfolhatatlanul folyamatosan javítjuk" – állította. Érdeklődtünk arról is, pontosan mit takar az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" fogalma.

"Az életvitelszerű tartózkodás nem olyan bonyolult fogalom. Ha például lakossági bejelentések érkeznek, hogy egy játszótéren hetek óta ott alszik valaki a padon, és kizárólag a közeli bokorban végzi a dolgát, az ugye nem egy nehezen megfejthető történet. Hasonló a helyzet, ha azt látjuk, hogy az aluljáróban vagy mondjuk a Deák téri végállomáson ugyanazok az arcok hetek óta heverésznek mocskos, nem kizárhatóan fertőzött pokrócokon, és spárgán vezetett kövér házi kutyával ijesztgetik a gyalogosok tömegét, valamint mindig le van vizelve mellettük a fal, akkor az szintén egyértelműnek tűnő szituáció, ugye" - fogalmazott a főpolgármester.

Kövér lennék...?  (Fotó: Kállai Márton)

Tarlós a befogadóhelyek, illetve a hajléktalanok számára vonatkozó kérdésünkre adott válaszában némileg önellentmondásba keveredett. Miközben azt állította, hogy Budapesten csak azok hajléktalanok, akik nem hajlandóak a szolgáltatásokat igénybe venni, illetve hogy van hely a "ma már nem rossz színvonalú szállókon", elismerte, hogy a hajléktalanok pontos számáról nem tudnak semmit - tehát azt sem tudhatják biztosan, hogy valóban minden egyes hajléktalan ember számára lenne férőhely valamelyik szálláshelyen.

A főpolgármesternél árnyaltabban látja a helyzetet Aknai Zoltán. A hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány igazgatója szerint ha lenne is minden rászoruló számára férőhely, azt nem mindenki tudná igénybe venni. - Az ellátásnak nem csak arról kellene szólnia, hogy adunk nekik egy ágyat és tetőt a fejük fölé.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nagyon sokan egészségügyi okokból, például pszichés problémák vagy szenvedélybetegségek miatt sem tudnak hosszú távon ezeken a szálláshelyeken maradni - mutatott rá Aknai. Emlékeztetett: alapvetően háromféle ellátási formát különböztetünk meg, ezek az éjjeli menedékhelyek, a nappali melegedők, valamint az átmeneti szállások. Utóbbiakban szinte mindig telt ház van, előbbiekben pedig nem lehet hosszú távon berendezkedni.

Aknai szerint egyelőre nem tudható, milyen hatósági fellépésekre lehet számítani a hajléktalanokkal szemben. - A szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történik, de hiába vinnék is be erővel az érintetteket, az intézmények nyitottak, senki nem akadályozhatja meg őket abban, hogy újra visszamenjenek az utcára - mondta, felidézve: már a 2013-as szabálysértési törvény módosításában is tiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ám a helyzet azóta sem javult érdemben.

- Jogszabályi alap eddig is volt, a megfelelő hozzáállás nincs meg. A tiltások önmagukban nem oldanak meg semmit. Nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy itt személyekről, iszonyú sorsokról, tragédiákról beszélünk. A megoldáskeresés is egy személyesebb megközelítést igényelne - fogalmazott Aknai.

MSZF: szégyenletes törvény
Példátlan, szégyenletes törvényt alkotott a parlament - így reagált az Alaptörvény hajléktalanságot érintő módosítására a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az emberi jogi szervezet szerint a hajléktalanság tiltása a regnáló rendszer pénzcentrikus, antiszociális lényegét tükrözi. "A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek" - írták, emlékeztetve: a moratórium lejárta óta újult erővel folytatódnak a kilakoltatások.



Szerző
2018.06.22 07:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45