Nem tudni, hova és hogyan, de elűzik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:00

Tarlós István főpolgármester nem tudja, hány otthontalan van, de abban biztos, mindenkinek jutna hely a szállókon. A szakember mást tapasztal.

A magam részéről annyit tudok, hogy egy egyértelmű kisebbséggel törődni kell a lehetőségek keretei között, de nem úgy, hogy közben a túlnyomó többség elemi állampolgári jogait következetesen semmibe vesszük – nyilatkozta a Népszavának Tarlós István, főpolgármester azok után, hogy a parlament szerdán alaptörvénybe iktatta "az életvitelszerű közterületen tartózkodás" tilalmát.

Tarlós szerint Budapesten ma csak az a hajléktalan ember nem részesülhet megfelelő ellátásban, aki nem hajlandó azt igénybe venni. "Az ellátás paramétereit 2010 óta cáfolhatatlanul folyamatosan javítjuk" – állította. Érdeklődtünk arról is, pontosan mit takar az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" fogalma.

"Az életvitelszerű tartózkodás nem olyan bonyolult fogalom. Ha például lakossági bejelentések érkeznek, hogy egy játszótéren hetek óta ott alszik valaki a padon, és kizárólag a közeli bokorban végzi a dolgát, az ugye nem egy nehezen megfejthető történet. Hasonló a helyzet, ha azt látjuk, hogy az aluljáróban vagy mondjuk a Deák téri végállomáson ugyanazok az arcok hetek óta heverésznek mocskos, nem kizárhatóan fertőzött pokrócokon, és spárgán vezetett kövér házi kutyával ijesztgetik a gyalogosok tömegét, valamint mindig le van vizelve mellettük a fal, akkor az szintén egyértelműnek tűnő szituáció, ugye" - fogalmazott a főpolgármester.

Kövér lennék...?  (Fotó: Kállai Márton)

Tarlós a befogadóhelyek, illetve a hajléktalanok számára vonatkozó kérdésünkre adott válaszában némileg önellentmondásba keveredett. Miközben azt állította, hogy Budapesten csak azok hajléktalanok, akik nem hajlandóak a szolgáltatásokat igénybe venni, illetve hogy van hely a "ma már nem rossz színvonalú szállókon", elismerte, hogy a hajléktalanok pontos számáról nem tudnak semmit - tehát azt sem tudhatják biztosan, hogy valóban minden egyes hajléktalan ember számára lenne férőhely valamelyik szálláshelyen.

A főpolgármesternél árnyaltabban látja a helyzetet Aknai Zoltán. A hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány igazgatója szerint ha lenne is minden rászoruló számára férőhely, azt nem mindenki tudná igénybe venni. - Az ellátásnak nem csak arról kellene szólnia, hogy adunk nekik egy ágyat és tetőt a fejük fölé.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nagyon sokan egészségügyi okokból, például pszichés problémák vagy szenvedélybetegségek miatt sem tudnak hosszú távon ezeken a szálláshelyeken maradni - mutatott rá Aknai. Emlékeztetett: alapvetően háromféle ellátási formát különböztetünk meg, ezek az éjjeli menedékhelyek, a nappali melegedők, valamint az átmeneti szállások. Utóbbiakban szinte mindig telt ház van, előbbiekben pedig nem lehet hosszú távon berendezkedni.

Aknai szerint egyelőre nem tudható, milyen hatósági fellépésekre lehet számítani a hajléktalanokkal szemben. - A szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történik, de hiába vinnék is be erővel az érintetteket, az intézmények nyitottak, senki nem akadályozhatja meg őket abban, hogy újra visszamenjenek az utcára - mondta, felidézve: már a 2013-as szabálysértési törvény módosításában is tiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ám a helyzet azóta sem javult érdemben.

- Jogszabályi alap eddig is volt, a megfelelő hozzáállás nincs meg. A tiltások önmagukban nem oldanak meg semmit. Nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy itt személyekről, iszonyú sorsokról, tragédiákról beszélünk. A megoldáskeresés is egy személyesebb megközelítést igényelne - fogalmazott Aknai.

MSZF: szégyenletes törvény
Példátlan, szégyenletes törvényt alkotott a parlament - így reagált az Alaptörvény hajléktalanságot érintő módosítására a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az emberi jogi szervezet szerint a hajléktalanság tiltása a regnáló rendszer pénzcentrikus, antiszociális lényegét tükrözi. "A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek" - írták, emlékeztetve: a moratórium lejárta óta újult erővel folytatódnak a kilakoltatások.



Szerző

Terveznek még meglepetést Kövér Lászlónak

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az ellenzék közös akcióval lepné meg a büntetéseket bőkezűen osztogató házelnököt.
– Tervezzük, hogy közösen fellépünk a fizetésmegvonással kapcsolatban is, de megvárjuk, amíg Kövér László hazaér. Tartogatunk még a házelnöknek meglepetéseket – jelentette ki a Népszavának Szabó Tímea. A Párbeszéd frakcióvezetőjét azért kerestük meg, mert az Országgyűlés harminchat ellenzéki országgyűlési képviselő egyhavi fizetését csökkentette, vagy vonta meg. A fideszesek ezzel bosszulták meg, hogy az ellenzék tavaly december 12-én közös akcióval próbálta megakadályozni a rabszolgatörvény elfogadását. (Március elején is bírságolt már a fideszes többség: akkor egy korábbi parlamenti akcióért összesen 5 millió forintra büntetett nyolc ellenzéki képviselőt.)
A keddi ülésen összesen 36 képviselőt, összesen 41 millió forintra büntettek. A legrosszabbul Tóth Bertalan és Szabó Tímea járt, őket 1,7 millió forintra bírságolták. Szabó ezt azzal magyarázta, hogy frakcióvezetőként nekik magasabb a tiszteletdíjuk. Az viszont biztos – tette hozzá –, hogy Kövér László őt „különösen kedveli." A Jobbik politikusai közül Jakab Péter inthet búcsút a legnagyobb összegnek: a párt frakcióvezető-helyettesének 1,2 millió forintja bánja két megmozdulását. Az egyik az volt: leült a miniszterelnök székére, hogy megpróbálja megakadályozni Orbán Viktor szavazását. A másik, hogy az ülésterem közepén egy mikrofonba beszélt párhuzamosan a házelnökkel. Teljes fizetésmegvonást azért kapott tizenkét MSZP-s, hét DK-s, öt párbeszédes, három független és egy LMP-s képviselő, mert elállták az elnöki emelvényt, sípoltak, szirénáztak, táblákat tartottak fel. A többi LMP-s és jobbikos politikusnak is csökkentették egyharmadával a havi javadalmazását, mert molinót tartottak, vagy éppen az ülés kezdetén tiltakozásul papírcédulákat szórtak le a karzatról a padsorok közé.
A MSZP közleményében jelezte, „a rabszolgatörvény elleni akcióinkat büszkén vállaljuk, kegyelmet nem kérünk, de nem is fogunk adni.” A Jobbik azt követelte Kövér Lászlótól, hogy a befolyó tételt az állam és a társadalombiztosítás által nem támogatott SMA-izomsorvadásos betegek egészségügyi kezelésére fordítsa. Az LMP a rászoruló családokat támogatná.

Tovább büntet a kétharmad

Kitiltották a Párbeszéd-frakció három munkatársát a Parlamentből – írta az Index. Az érintettek hétfőn a helyszínen szembesültek azzal, hogy nem érvényes a kártyájuk a Képviselői Irodaházba és az Országházba sem. Ugyan indoklást nem kaptak, de vélhetően a szigorú lépés oka az, hogy Tordai Bence a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese március 15-én kérdezni próbált Áder János köztársasági elnöktől és Kövér László házelnöktől.

Szerző
Témák
büntetés
Frissítve: 2019.03.20 06:30

Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít

Publikálás dátuma
2019.03.20 06:00

Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be. A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket! A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene. A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik. A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt. Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére.
Témák
Pécs
Frissítve: 2019.03.20 06:00