Nem tudni, hova és hogyan, de elűzik a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.06.22. 07:00

Tarlós István főpolgármester nem tudja, hány otthontalan van, de abban biztos, mindenkinek jutna hely a szállókon. A szakember mást tapasztal.

A magam részéről annyit tudok, hogy egy egyértelmű kisebbséggel törődni kell a lehetőségek keretei között, de nem úgy, hogy közben a túlnyomó többség elemi állampolgári jogait következetesen semmibe vesszük – nyilatkozta a Népszavának Tarlós István, főpolgármester azok után, hogy a parlament szerdán alaptörvénybe iktatta "az életvitelszerű közterületen tartózkodás" tilalmát.

Tarlós szerint Budapesten ma csak az a hajléktalan ember nem részesülhet megfelelő ellátásban, aki nem hajlandó azt igénybe venni. "Az ellátás paramétereit 2010 óta cáfolhatatlanul folyamatosan javítjuk" – állította. Érdeklődtünk arról is, pontosan mit takar az "életvitelszerű közterületen tartózkodás" fogalma.

"Az életvitelszerű tartózkodás nem olyan bonyolult fogalom. Ha például lakossági bejelentések érkeznek, hogy egy játszótéren hetek óta ott alszik valaki a padon, és kizárólag a közeli bokorban végzi a dolgát, az ugye nem egy nehezen megfejthető történet. Hasonló a helyzet, ha azt látjuk, hogy az aluljáróban vagy mondjuk a Deák téri végállomáson ugyanazok az arcok hetek óta heverésznek mocskos, nem kizárhatóan fertőzött pokrócokon, és spárgán vezetett kövér házi kutyával ijesztgetik a gyalogosok tömegét, valamint mindig le van vizelve mellettük a fal, akkor az szintén egyértelműnek tűnő szituáció, ugye" - fogalmazott a főpolgármester.

Kövér lennék...?  (Fotó: Kállai Márton)

Tarlós a befogadóhelyek, illetve a hajléktalanok számára vonatkozó kérdésünkre adott válaszában némileg önellentmondásba keveredett. Miközben azt állította, hogy Budapesten csak azok hajléktalanok, akik nem hajlandóak a szolgáltatásokat igénybe venni, illetve hogy van hely a "ma már nem rossz színvonalú szállókon", elismerte, hogy a hajléktalanok pontos számáról nem tudnak semmit - tehát azt sem tudhatják biztosan, hogy valóban minden egyes hajléktalan ember számára lenne férőhely valamelyik szálláshelyen.

A főpolgármesternél árnyaltabban látja a helyzetet Aknai Zoltán. A hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány igazgatója szerint ha lenne is minden rászoruló számára férőhely, azt nem mindenki tudná igénybe venni. - Az ellátásnak nem csak arról kellene szólnia, hogy adunk nekik egy ágyat és tetőt a fejük fölé.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nagyon sokan egészségügyi okokból, például pszichés problémák vagy szenvedélybetegségek miatt sem tudnak hosszú távon ezeken a szálláshelyeken maradni - mutatott rá Aknai. Emlékeztetett: alapvetően háromféle ellátási formát különböztetünk meg, ezek az éjjeli menedékhelyek, a nappali melegedők, valamint az átmeneti szállások. Utóbbiakban szinte mindig telt ház van, előbbiekben pedig nem lehet hosszú távon berendezkedni.

Aknai szerint egyelőre nem tudható, milyen hatósági fellépésekre lehet számítani a hajléktalanokkal szemben. - A szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történik, de hiába vinnék is be erővel az érintetteket, az intézmények nyitottak, senki nem akadályozhatja meg őket abban, hogy újra visszamenjenek az utcára - mondta, felidézve: már a 2013-as szabálysértési törvény módosításában is tiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást, ám a helyzet azóta sem javult érdemben.

- Jogszabályi alap eddig is volt, a megfelelő hozzáállás nincs meg. A tiltások önmagukban nem oldanak meg semmit. Nem lenne szabad elfelejtenünk, hogy itt személyekről, iszonyú sorsokról, tragédiákról beszélünk. A megoldáskeresés is egy személyesebb megközelítést igényelne - fogalmazott Aknai.

MSZF: szégyenletes törvény
Példátlan, szégyenletes törvényt alkotott a parlament - így reagált az Alaptörvény hajléktalanságot érintő módosítására a Magyar Szociális Fórum (MSZF). Az emberi jogi szervezet szerint a hajléktalanság tiltása a regnáló rendszer pénzcentrikus, antiszociális lényegét tükrözi. "A Fidesz-KDNP és a Jobbik összefogásával született törvénykezésben szó sem esik szociális lakásról, népi lakásépítésről, lakhatást is magában foglaló bérek biztosításáról, emberhez méltó megélhetésről, társadalmi gondoskodásról. Arról esik szó, hogy életvitelszerűen akkor sem lakhatnak közterületen, ha ugyanazok kényszerítették őket az utcára, akik most megtiltották nekik, hogy ott éljenek" - írták, emlékeztetve: a moratórium lejárta óta újult erővel folytatódnak a kilakoltatások.



Szerző

Döntöttek: elbontják a Bihari utcai bérházat

Publikálás dátuma
2018.06.21. 20:23
Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek,
Hiába fenyeget több családot is a hajléktalanság, a fideszes többségű X. kerületi önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén úgy döntött, hogy eldózerolja az épületet.

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a bontásra, mert az olcsóbb mintha felújítanák az életveszélyessé vált házat, ráadásul – legalábbis a helyi vezetés szerint – csak így lehet megakadályozni, hogy gettó alakuljon ki a környéken.

Az ügy pikantériája, hogy az épületet néhány éve, 2010-ben újították fel, erre pedig - a különböző szociális programokkal együtt - több mint 700 millió forintot költöttek. Ekkor tették komfortossá a lakásokat, fürdőszobákat alakítottak ki, valamint a WC-k is bekerültek a folyosókról, így az átalakítás után teljesen kulturált körülmények között élhettek a lakók. A gond az volt, hogy a felújítás nem terjedt ki az épület függőfolyosóira, valamint a tetőre, így a ház beázott, a lépcsőház életveszélyessé vált, ezt pedig csak a folyosók aládúcolásával tudták kezelni.

Az önkormányzat a tetemes kiadások ellenére úgy döntött, nem költ további összegeket a felújításra, hanem inkább kiköltözteti a lakókat és elbontja az egészet. A házban élőknek tehát biztosan költözniük kell, de az önkormányzat nem mindenkinek biztosít megfelelő állapotban lévő cserelakást. Márpedig az épületben többnyire olyan rászorulók élnek, akik nem tudnak kifizetni egy piaci albérletet, ezekért ugyanis Budapesten átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni havonta.

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

Reggel felkeltek az ágyukból, bőségesen megreggeliztek, ittak egy jó kávét, megpaskolták a gyerekeik arcát, aztán úgy döntöttek, földönfutóvá tesznek néhány családot - Forrás: AVM/Facebook

A bérház 73 lakásából 48-ban laknak még, közülük azonban mindössze 18 családnak van határozatlan idejű szerződése, azaz a többieknek az önkormányzat nem köteles másik lakást biztosítani. Információink szerint enyhült az önkormányzat a korábbi elzárkózó álláspontja, és elképzelhető, hogy legalább azok a határozott idejű szerződéssel rendelkező családok nem kerülnek az utcára, akiknek nincs tartozásuk. A többiek sorsa ugyanakkor bizonytalan, sőt olyan négygyerekes anyukát is fenyeget a hajléktalanság, aki rendben fizeti a számláit.

Az önkormányzat egyébként már tavaly is az elbontás mellett érvelt, pedig akkor még nem is készült hivatalos szakértői vélemény az elbontás és a felújítás költségeiről. Tóth Balázs, az LMP helyi képviselőjének javaslatára idén januárban a képviselő-testület végül megrendelte a jelentést, de ez hiába készült el május 31-ig, csak néhány napja vehették kézbe a képviselők.

A bizalmasnak minősített dokumentum szerint a felújítás 353 millió forintba kerülne, míg a dózerolás 343 millió forintba. A különbség tehát mindössze 10 millió forint volt, ám a jelentésben további költségeket is feltüntettek, így a végső különbség ennél nagyobb lett. A felújítási költségeket bemutató résznél például további 173 millió forintot számoltak hozzá a lehetséges kiadásokhoz, mondván 10 lakást kell vásárolni, ahol a lakók élhetnek a felújítás ideje alatt. Arra a jelentés nem tér ki, hogy ezek a lakások az önkormányzat lakásállományát is növelnék a visszaköltözés után, arról pedig pláne nem írnak, hogy vásárlás helyett olcsóbb lenne, ha 1-2 évig albérletet fizetnének a 10 családnak. Ez ugyanis számításaink szerint 173 millió forint helyett 15 millió forintból kijönne. A bontás és felújítás közötti költséget tovább növelte, hogy a jelentés a bontási költségekből kivonta azt a 90 millió forintos összeget, amely a telek értékesítése után folyna be az önkormányzathoz. Az eladással egyébként valószínűleg nem lesz gond, a környéken ugyanis nagyszabású ingatlanberuházást terveznek, ennek későbbi üteme pedig már kiterjedne a Bihari utcai bérház területére is. A jelentésben szereplő számok egyébként azért is különösek, mert Kovács Róbert, a kerület fideszes polgármestere még 1,2 milliárd forintos felújítási költségekről beszélt egy néhány hete megtartott sajtótájékoztatón. Mindezek ellenére a képviselő-testület végül elfogadta az épület kiürítéséről és elbontásáról szóló határozatot, az ehhez szükséges pénzt pedig elkülönítik a jövő évi költségvetésből.

- Az előterjesztés saját adatai is azt támasztják alá, hogy még gazdaságossági szempontból sem éri meg lebontani az épületet – mondta a csütörtöki testületi ülésen Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája, aki szerint az előterjesztés „mintha kifejezetten a bontáshoz keresett volna érveket”. Azt is megjegyezte a Bihari utcai lakóházzal kapcsolatban felhozott „közbiztonsági problémákra” válaszolva, hogy „ha minden épületet elbontanánk, amiben előfordulnak bűncselekmények, az Országház már biztosan nem állna a Kossuth téren. Arra is rámutatott, hogy bontás esetén teljesen kárba veszne az a több százmillió forint, amelyet a ház felújítására költöttek.

Máshol is dózerolnak
A kerületben összesen 336 lakást bontanak majd le a következő években, a Bihari és a Hős utcán kívül a Vaspálya utcában, a Hölgy utcában, a Román utcában, az Alkér utcában, valamint a Maglódi és a Gyömrői úton.



Szerző

Fiatal kutatók a reményt, az ország tudósait vesztheti az MTA államosításával

Publikálás dátuma
2018.06.21. 20:14
Az MTA központi épülete. Fotó: Népszava
Gyakorlatilag a kutatócsoportok állnak a fiatal magyar kutatók kivándorlásának útjában - derül ki az MTA Lendület vezetőinek nyílt leveléből. A kormány lépése a pénzek elvonásával és azok ismeretlen szempontok szerinti, várható átcsoportosításával a reményt is elveszi a fiatal magyar kutatóktól, hogy itthon még lehet tudományos munkával boldogulni.

Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai és egyetemi kutatások megújítása kiemelkedő kutatók hazahívásával és a tehetségek itthon tartásával. Eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult, melyek a hazai élvonalához tartoznak - többségük aláírta a szerdán közzétett nyílt levelet.

A Lendület-kutatások minden tématerületet lefednek az orvosi és mérnöki területektől a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekig, és ezekből a kutatásokból számos innovatív alkalmazás is született - próbál érvelni hasznossága mellett a kutatócsoport. Tekinthető ez egyfajta válasznak is a Figyelő-féle listázásra, vagy kétségbeesett párbeszéd-kísérletnek: a kormánypárti portál hétfőn ugyanis azzal vádolta az MTA kutatóit, hogy "valódi" munka helyett csak valami liberális hókuszpókusszal foglalkoznak.

Mint írják, a Lendület program szakmai szempontok szerint kiválasztott hazai kutatóknak és egyetemi oktatóknak biztosította azt, hogy itthon boldoguljanak, munkájukkal a hazai tudásalapú társadalmat építsék. Egyúttal reményt is adott minden tudomány iránt még érdeklődő magyar fiatalnak, hogy itthon is lehet érvényesülni.

A kutatócsoportok felügyeleti szervének és finanszírozásának megváltoztatása ezt a reményt veszi el. A kormánytervezet szerint az MTA költségvetésének 70%-a és a Lendület-csoportok pénzkeretének egésze az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerülne, amely új koncepciók mentén, eddig tisztázatlan feltételek mellett dönthetne ennek felhasználásáról. Ez rendkívül bizonytalan helyzetbe hozza a kutatócsoportokat, pedig a tudományos kutatásban a stabilitás, a hosszú távú tervezhetőség pótolhatatlan. "Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy különös értékként őrizzék meg a Lendület programot, és az maradjon egészében az MTA gondozásában, amely elindítója és kiváló gazdája ennek a stratégiai fontosságú programnak" - ér véget a közlemény.

Szerző
Témák
nyílt levél MTA