Kordás László: jövedelemcsökkenést jelent a cafetériamegvonás

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:03

Fotó: /
A Magyar Szakszervezeti Szövetség a többi érdekvédelmi tömörüléssel egyeztetett javaslatokat akar letenni jövő hétfőn a kormány asztalára a 2019-es adótörvényekről és költségvetésről – jelentette ki Kordás László elnök a szervezet tegnapi elnökségi ülése után.

- Tegnap reggel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF azonnali összehívását kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A cafetéria váratlan megadóztatásáról akarnak tárgyalni a találkozón?

- Az adótörvényekről, benne a cafetéria változásairól és a költségvetésről kell tárgyalnunk, mert ezekről a kérdésekről hivatalos fórumon még nem mondhattunk véleményt. Márpedig ha elveszik a dolgozóktól a béren kívüli juttatások egy körét, az jövedelemcsökkenést jelent, hiszen a legtöbb munkaadó nem fogja bérbe emelni ezt az összeget. Ez tehát egy súlyos jövedelempolitikai kérdés, amiről tárgyalni kellett volna a kormány döntése előtt.

- A munkaadói reagálások azt jelzik, hogy velük sem tárgyalt a kormány erről a kérdésről.

- Így van, derült égből jött ez az adómódosítás, ahogy azt is mindenféle tárgyalás nélkül tették le az asztalra, hogy a jövő évre tervezett 8,8 százalékos béremelkedésből a vállalkozások sokkal jobban vegyék ki a részüket, mint az állami foglalkoztatók. A versenyszférában 9,3 százalékos béremeléssel számolt a Pénzügyminisztérium, az állami szektorban csak 7,3 százalékkal. Csakhogy a kormánynak tudnia kell, ezek a lépések sok problémát generálnak majd a munka világában.

- Nem megnyugtató, hogy a valóság felülírni látszik a terveket, hiszen a KSH tegnapi adatai szerint az év első négy hónapjában az idei évre tervezett 10,7 százalékos emelést meghaladó, 12,4 százalékos béremelést rögzítettek?

- Majd év végén meglátjuk az eredményeket. A tendencia az, hogy idén még 10,7 százalékos béremelést tervezett a kormány, jövőre meg már csak 8,8 százalékkal számol, és ez a visszafogottabb bérfejlesztés még a visegrádi országok béreihez történő felzárkózásunkat sem teszi lehetővé. A piaci munkáltatók olcsón már nem találnak munkaerőt, de a kormánynak azzal is számolni kellene, hogy ha a közszféra béreit nem emelik eléggé, elindulnak a dolgozók más szektorokba, ami miatt már veszélybe kerülhet a közszolgáltatások színvonala, sőt egyáltalán a léte. Egy targoncásnak mindegy, hogy a MÁV-nál vagy egy multinál dolgozik, de sokkal több pénzért szemrebbenés nélkül átmegy az utóbbihoz.

- A béremelés egyik fedezete a szociális hozzájárulási adó csökkenése, jövőre 2 százalékkal, de a MASZSZ szerint ezt nem egységesen kellene meglépni. Hanem hogyan?

- Azt mondjuk, differenciáltan hagyjon pénzt a vállalkozások kasszájában az állam, az adócsökkentés mértéke függjön a dolgozói létszámtól és az árbevételtől. Ezekről a kérdésekről le kell ülni tárgyalni és úgy megállapodni a munkaadókkal is.

- Elvi állásfoglalás az is, hogy a legalacsonyabb béreknél a személyi jövedelemadó menjen le 9 százalékra?

- Igen, de itt is differenciált megoldásban gondolkodunk,az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb csökkentés lehetne. Viszont a 10 százalék alatti jövedelemadót mi egészen az átlagjövedelemig megadnánk a dolgozóknak, ahogy támogatjuk a diplomás bérminimum bevezetését is.

- A többi szakszervezeti konföderációval ezekről a kérdésekről egyeztettek már, van egységes álláspont?

- Még nincs, az elnökség épp tegnap hatalmazott fel, hogy azonnal kezdeményezzek egy ilyen tárgyalást. A többiek eddig megismert véleménye alapján nem vagyunk nagy távolságban a bérrendezés elveiben.

- Idén év végéig szól a 2016-ban megkötött konkrét bérmegállapodás. Az elvek mellett tehát ősszel a jövő évi számokról is meg kell egyezniük a kormánnyal és a munkaadókkal. Mi a konkrét javaslatuk?

- 2022-ig azt az elvet szeretnénk érvényesíteni, hogy a minimálbér minden évben érje el a társadalmi minimum összegét. Ez már lehetővé teszi minimális tartalék képzését, hogy a családok felkészülhessenek egy váratlan kiadásra, mondjuk egy nagyobb háztartási gép cseréjére. Ez idén éppen 117 ezer forintos nettó bért jelent. Bármilyen emelési arány bemondása előtt tisztázni kell, hogy kész-e jövedelemadót csökkenteni a kormány vagy további munkáltatói kedvezményekben gondolkodik.

2018.06.22 07:03

Macedónia a kormány szerint nem jogállam, és politikai menekültként Gruevszki oda utazik, ahová akar

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:03

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
A jövőben Gruevszkiszabad mozgását mi sem korlátozza, és immár tuti, hogy nem adják ki.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadatását kérte Szkopje Budapesttől, közölte a macedón sajtó. Renata Deszkoszka igazságügyi miniszter kedden a sajtónak azt mondta: a kiadatáshoz szükséges dokumentumok egy részét már lefordították, egy másik részét pedig utólag küldik el. "Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják".
Amire kevés az esély. Noha a HírTV-n Halász János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke ugyan nem erősítette meg, hogy Gruevszki megkapta a menekültstátuszt (az érintett maga viszont ezt hirdeti), viszont értelmezte a történéseket - szigorúan a kormányzati narratíva keretei között. Eszerint nagyon helyes, ha Gruevszki megkapta a menekültstátuszt, ugyanis nem terrorista, sokkal inkább egy űzött néppárti politikus, akit egy baloldali párt vegzál. Na, és ki támogatja ezt a formációt, persze, hogy Soros György.
Trócsányi László az ATV-n már beleállt, hogy a volt macedón miniszterelnök hivatalosan is menekült. Az igazságügyminiszter nem látta, nem olvasta az indokolást, de biztos benne, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal alapos vizsgálat után hozza meg a döntését, egy nagyon hosszú meghallgatás után. Nikola Gruevszkinek pedig – aki hivatali visszaélés miatt a rá kiszabott kétéves börtönbüntetés miatt menekült el a hazájából – részletesen el kellett mondania, kapott-e olyan fenyegetést, hogy joggal feltételezhető, hogy az életére törnek, üldözik a hazájában. A BMH-nak pedig mérlegelnie kellett a macedón börtönviszonyokat, hogy kapott-e ilyen fenyegetést, és helytállóak-e az ezzel kapcsolatos félelmei. Trócsányi szerint a lényeg az, hogy abba az országba már nem lehet kiadni, ahol az üldözés történt.
Ráadásul a nemzetközi szabályok szerint menekültként Gruevszkit megilleti az utazás joga, így szabadon elhagyhatja Magyarországot.
Amennyiben viszont egy köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt személyt a magyar kormány politikai menekültté emel, ez azt jelzi, hogy megkérdőjelezi Macedónia jogállamiságát. Amit nem tehetne, hiszen Magyarország maga nyilvánította a balkáni országot biztonságos országnak (értsd: ahol érvényesül a jog uralma), és így deklarálhatta: az oda érkező menekültek tisztességes eljárásra számíthatnak, azaz nincs indokuk, hogy hazánkba jöjjenek. Ráadásul az amerikai külügy is jelezte: Gruevszkit jogszerűen ítélték el. 
2018.11.21 09:03
Frissítve: 2018.11.21 09:16

Ki védi meg a szegény családokat?

Publikálás dátuma
2018.11.21 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Miközben a kormány adóforintok millióiból indított nemzeti konzultációval igyekszik „megvédeni” családpolitikáját, újabb és újabb adatok jelzik: épp a legrászorultabb gyerekeket és szüleiket hagyja magára a kabinet. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a késő ősszel megjelent Demográfiai portré című tanulmánykötet egyik elemzésében például arról írt: 2010 és 2016 között „jelentősen nőtt a biztosítási jogviszonyhoz kötött támogatások súlya, kiadási oldalon összesen mintegy 302 milliárd forinttal, miközben 50,6 milliárddal csökkent a nem munkaviszonyhoz kötött támogatásokra fordított összeg”. Vagyis az adókedvezmények réven a többet keresők egyre jobban jártak, míg a munkanélküliek, alacsony járandóságúak mind rosszabbul. A szakember egy másik elemzésében azt is hozzátette, hogy miközben a korábbi munkához kötött gyed maximális összege nőtt, addig a szintén majdnem tíz éve befagyasztott minimálnyugdíjhoz kötött ellátások, a gyes, a gyet és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elértéktelenedett. „Ennek következtében az egyenlőtlenségek növekedtek” – írta Makay Zsuzsanna.
A tíz éve változatlan összegű családi pótlékot 2017-ben 1 millió 770 ezer gyermek után folyósítottak nagyjából 1,1 millió családnak. A legszegényebb családok számára elérhető egyik legfontosabb lehetőség a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit majdnem 400 ezer gyerek után fizet az állam. Az igénylő családok fele egyszülős. A szociális demokrácia programjának kidolgozásán munkálkodó Új Egyenlőség csapata épp a hónap elején mutatta be szociálpolitikai javaslatait, amelyek közt kiemelkedő szerepet kaptak a családtámogatási eszközök. A Lakner Zoltán politológus neve alatt futó program szerint „érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az alapvető megélhetéshez szükséges minimum”. Makay Zsuzsanna szerint azonnal meg kellene emelni a családi pótlék összegét, évenkénti indexálással kellene biztosítani értékállóságát, az egyszülős családoknak magasabb összegű támogatást kellene adni. Ugyanígy szükség lenne a gyes összegének emelésére, de évente csökkenő támogatás mellett.
2018.11.21 09:00
Frissítve: 2018.11.21 09:00