Kordás László: jövedelemcsökkenést jelent a cafetériamegvonás

Publikálás dátuma
2018.06.22 07:03

Fotó: /
A Magyar Szakszervezeti Szövetség a többi érdekvédelmi tömörüléssel egyeztetett javaslatokat akar letenni jövő hétfőn a kormány asztalára a 2019-es adótörvényekről és költségvetésről – jelentette ki Kordás László elnök a szervezet tegnapi elnökségi ülése után.

- Tegnap reggel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF azonnali összehívását kezdeményezte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A cafetéria váratlan megadóztatásáról akarnak tárgyalni a találkozón?

- Az adótörvényekről, benne a cafetéria változásairól és a költségvetésről kell tárgyalnunk, mert ezekről a kérdésekről hivatalos fórumon még nem mondhattunk véleményt. Márpedig ha elveszik a dolgozóktól a béren kívüli juttatások egy körét, az jövedelemcsökkenést jelent, hiszen a legtöbb munkaadó nem fogja bérbe emelni ezt az összeget. Ez tehát egy súlyos jövedelempolitikai kérdés, amiről tárgyalni kellett volna a kormány döntése előtt.

- A munkaadói reagálások azt jelzik, hogy velük sem tárgyalt a kormány erről a kérdésről.

- Így van, derült égből jött ez az adómódosítás, ahogy azt is mindenféle tárgyalás nélkül tették le az asztalra, hogy a jövő évre tervezett 8,8 százalékos béremelkedésből a vállalkozások sokkal jobban vegyék ki a részüket, mint az állami foglalkoztatók. A versenyszférában 9,3 százalékos béremeléssel számolt a Pénzügyminisztérium, az állami szektorban csak 7,3 százalékkal. Csakhogy a kormánynak tudnia kell, ezek a lépések sok problémát generálnak majd a munka világában.

- Nem megnyugtató, hogy a valóság felülírni látszik a terveket, hiszen a KSH tegnapi adatai szerint az év első négy hónapjában az idei évre tervezett 10,7 százalékos emelést meghaladó, 12,4 százalékos béremelést rögzítettek?

- Majd év végén meglátjuk az eredményeket. A tendencia az, hogy idén még 10,7 százalékos béremelést tervezett a kormány, jövőre meg már csak 8,8 százalékkal számol, és ez a visszafogottabb bérfejlesztés még a visegrádi országok béreihez történő felzárkózásunkat sem teszi lehetővé. A piaci munkáltatók olcsón már nem találnak munkaerőt, de a kormánynak azzal is számolni kellene, hogy ha a közszféra béreit nem emelik eléggé, elindulnak a dolgozók más szektorokba, ami miatt már veszélybe kerülhet a közszolgáltatások színvonala, sőt egyáltalán a léte. Egy targoncásnak mindegy, hogy a MÁV-nál vagy egy multinál dolgozik, de sokkal több pénzért szemrebbenés nélkül átmegy az utóbbihoz.

- A béremelés egyik fedezete a szociális hozzájárulási adó csökkenése, jövőre 2 százalékkal, de a MASZSZ szerint ezt nem egységesen kellene meglépni. Hanem hogyan?

- Azt mondjuk, differenciáltan hagyjon pénzt a vállalkozások kasszájában az állam, az adócsökkentés mértéke függjön a dolgozói létszámtól és az árbevételtől. Ezekről a kérdésekről le kell ülni tárgyalni és úgy megállapodni a munkaadókkal is.

- Elvi állásfoglalás az is, hogy a legalacsonyabb béreknél a személyi jövedelemadó menjen le 9 százalékra?

- Igen, de itt is differenciált megoldásban gondolkodunk,az alacsonyabb jövedelműeknél nagyobb csökkentés lehetne. Viszont a 10 százalék alatti jövedelemadót mi egészen az átlagjövedelemig megadnánk a dolgozóknak, ahogy támogatjuk a diplomás bérminimum bevezetését is.

- A többi szakszervezeti konföderációval ezekről a kérdésekről egyeztettek már, van egységes álláspont?

- Még nincs, az elnökség épp tegnap hatalmazott fel, hogy azonnal kezdeményezzek egy ilyen tárgyalást. A többiek eddig megismert véleménye alapján nem vagyunk nagy távolságban a bérrendezés elveiben.

- Idén év végéig szól a 2016-ban megkötött konkrét bérmegállapodás. Az elvek mellett tehát ősszel a jövő évi számokról is meg kell egyezniük a kormánnyal és a munkaadókkal. Mi a konkrét javaslatuk?

- 2022-ig azt az elvet szeretnénk érvényesíteni, hogy a minimálbér minden évben érje el a társadalmi minimum összegét. Ez már lehetővé teszi minimális tartalék képzését, hogy a családok felkészülhessenek egy váratlan kiadásra, mondjuk egy nagyobb háztartási gép cseréjére. Ez idén éppen 117 ezer forintos nettó bért jelent. Bármilyen emelési arány bemondása előtt tisztázni kell, hogy kész-e jövedelemadót csökkenteni a kormány vagy további munkáltatói kedvezményekben gondolkodik.

2018.06.22 07:03

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47